Egyetlen gén szabályozza a testzsír mennyiségét

Egyetlen gén képes szabályozni a test hajlamát a zsír felhalmozására. A Texasi Egyetem tudósai manipulálták a génszövetet (Adp), hogy megváltoztassák a gyümölcslegyek, férgek és egerek zsírszövetének mennyiségét. Ha ugyanaz a hatás érhető el ugyanazon génnel rendelkező emberekben, akkor megjelenhetnek az elhízás és a cukorbetegség új kezelési módjai. A vizsgálat részleteit a Cell Metabolism c.

Jonathan Graff vezető tudós elmagyarázta, hogy ez a gén szabályozza a zsírképződést a férgekben és az emlősökben. „Ha csak kicsit befolyásolni tudja ezt a gént, annak pozitív hatással kell lennie.” A gént több mint 50 évvel ezelőtt fedezték fel zsíros gyümölcslegyekben. Pontos funkcióját azonban még nem vizsgálták. A kutatók számos módszert alkalmaztak a gén aktiválására és deaktiválására az élet különböző szakaszaiban és a test különböző területein. Az eredmények azt mutatják, hogy a gén, hasonlóan a főkapcsolóhoz, megmondja a testnek, hogy felhalmozza-e a zsírt, vagy elégeti-e.

A gén mesterségesen megnövekedett aktivitásával rendelkező egerek lényegesen többet ettek, mint a normál állatok. Ennek ellenére karcsúbbak voltak, cukorbetegségnek ellenálló zsírsejtjeik voltak, és jobban tudták szabályozni az inzulin és a vércukorszintet. Amikor az aktivitás csökkent, az állatok kövérebbek, kevésbé aktívak és cukorbetegségben szenvedtek. Ezenkívül be lehet mutatni, hogy a gén aktivitása növelhető vagy csökkenthető, nem csak aktiválható és deaktiválható. Graff szerint ez megnövelte az elhízás kezelésének lehetőségét. A BBC szerint a következő lépés annak a pontos mechanizmusnak a kutatása lesz, amellyel a gén gyakorolja kontroll funkcióját.

Média kapcsolattartó

További információ:

A kategória összes híre: Élettudományi kémia

Az újításokról szóló jelentés az „élettudományok” területén jelentéseket és cikkeket kínál a modern biológia, kémia és humán orvoslás alkalmazásairól és tudományos ismereteiről.

Többek között érdekes tényeket talál a részterületekről: bakteriológia, biokémia, bionika, bioinformatika, biofizika, biotechnológia, genetika, geobotanika, emberi biológia, tengerbiológia, mikrobiológia, molekuláris biológia, sejtbiológia, állattan, bioorganikus kémia, mikrokémia és környezeti kémia.