Étrend-kiegészítők - kockázatmentes trend?

Berlin - A Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) tájékoztatást adott az „Étrend-kiegészítők - kockázatmentes trend?” Című BfR fórumon az étrend-kiegészítők előnyeiről és lehetséges kockázatairól, valamint a különböző fogyasztói csoportok fogyasztási magatartásáról. "A tudás fontos a kockázati kommunikáció szempontjából, mert a túl magas vitamin- és ásványianyag-adag bizonyos esetekben káros lehet" - mondta a BfR elnöke, Dr. Dr. Andreas Hensel.

trend

Az étrend-kiegészítők általában feleslegesek azoknak az egészséges embereknek, akik változatos és kiegyensúlyozott étrendet fogyasztanak. Kiegyensúlyozott étrend mellett a szervezet megkapja az összes szükséges tápanyagot. Ezzel szemben az étrend-kiegészítők ellenőrizetlen fogyasztása összefüggésbe hozható egészségügyi kockázatokkal. Ezért a fogyasztókat tájékoztatni kell az étrend-kiegészítők körültekintő használatáról, és tájékoztatni kell őket a lehetséges kockázatokról is.

A nagy dózisú készítmények által történő túlzott D-vitamin-bevitel esetén olyan nemkívánatos hatások léphetnek fel, mint a vesekő képződése vagy a vesék meszesedése. Általában a D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők bevitele csak akkor ajánlott, ha bebizonyosodott az elégtelen mennyiség, és ha az ellátás célzott javulását nem lehet elérni sem étrend, sem a szervezet saját D-vitamin-termelésének napfény hatására. Az elégtelen D-vitamin-ellátás kockázati csoportjai közé tartoznak azok az emberek, akik alig vagy egyáltalán nincsenek a szabadban a napsütésben, vagy csak teljesen letakart testükkel, vagy sötét bőrűek. Azok, akik nem mennek rendszeresen és rendszeresen a napsütésbe, különösen idős, mozgáskorlátozottak, krónikusan szenvedő és gondozásra szoruló emberek (idősek otthonában lakók, idős betegek, csontritkulás és elesések kockázatának kitett idősek). A gyermekorvosi ellátás részeként a szoptatott és nem szoptatott csecsemőknek egy bizonyos ideig D-vitaminnal ellátott készítményeket írnak elő az angolkór megelőzésére.

A folsav szintetikusan előállított formáját "folsavnak" nevezik. A folsavat étrend-kiegészítőkben és élelmiszerek dúsítására használják. A BfR azt javasolja, hogy azok a nők, akik teherbe esnek vagy teherbe eshetnek, valamint a terhesség első trimeszterében lévő nők a folsavban gazdag étrend mellett folsavat adnak étrend-kiegészítők formájában. Ez csökkentheti a gyermek idegi csőhibájának („nyitott hát”) kockázatát. A lakosság számára viszont folsav-kiegészítők szedése csak akkor ajánlott, ha orvosilag bebizonyították a nem megfelelő ellátást. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a folsav-kiegészítők a megfelelő ellátáshoz szükséges mennyiséget meghaladó előnyökkel járnának. A folátvegyületek természetesen megtalálhatók a növényi és állati élelmiszerekben, például a kelkáposzta, a bárány saláta és a tyúktojás.

A növényi, alga-, gomba- vagy zuzmókivonatokból (úgynevezett „növénytani anyagokból”) készített étrend-kiegészítők mára a világ minden részéről könnyen hozzáférhetővé váltak az interneten. Az emberi egészségre vonatkozó biztonságosságukra és az abban található számos bioaktív anyag tulajdonságaira vonatkozó adatok azonban csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Ez kihívást jelent mind a hatóanyagok kockázatértékelésének elvégzésében, mind pedig az ezen anyagok biztonságos beviteli szintjének megállapításában.

A fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az étrend-kiegészítők élelmiszerek és nem gyógyszerek, bár tabletták, bevont tabletták vagy por formájában is kínálják őket. A gyógyszerekkel ellentétben az étrend-kiegészítők nem mennek át jóváhagyási eljáráson, csak a Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál (BVL) kell regisztrálniuk őket. Kizárólag a gyártók felelnek biztonságukért. Mint más élelmiszerek esetében, az étrend-kiegészítők szállításának nyomon követését, beleértve a termékek címkézésének és az élelmiszerjogi rendelkezések betartásának ellenőrzését, a szövetségi államok hivatalos élelmiszer-ellenőrzése végzi.