Kerülje a talaj tömörödését

Kevesebb nyomás nehezedik a padlóra

A mezőgazdasági technológia minden felhasználása befolyásolja a talaj szerkezetét. A gazdának tehát döntő hatása van a talajszerkezet jó állapotának fenntartására és a tömörödés elkerülésére.

Mi a talajtömörítés és hogyan keletkezik?

A talajtömörödés akkor következik be, ha a talajnyomás túl magas, amikor tovább halad. Ennek eredményeként a talajban lévő pórusok, amelyek biztosítják az oxigénellátást és a vízelvezetést, szűkülnek vagy elpusztulnak. Alapvetően bármilyen talaj tömöríthető - függetlenül attól, hogy homokos vagy agyagos. Ha az agyagos talajokat túl nedvesen hajtják, akkor a légáramlás és a vízelvezetés azonnal súlyosan károsodik. A nehéz talajon levő növények tehát a legtisztábban mutatják a tömörítést. De a termékeny löszös vályogtalajok a talajtömörödésre is hozamveszteséggel reagálnak, amelyekre általában csak extrém időjárási viszonyokkal járó években figyelnek fel. Még a homokos talajokat sem szabad mindig tovább hajtani. Már kis mennyiségű finom részecske is növeli a tömörítésre való érzékenységét.

A földön haladva két ellentétes erő hat: Egyrészt a talajnyomás (az agrártechnika súlya és hajtóereje), amelyet a kerék érintkező felületén keresztül közvetlenül a talajba vezetnek. Másrészt a szükséges ellenerő hat a talajban, amelyet a talajrészecskék közötti súrlódás és vízfeszültség hoz létre. Ezenkívül a víz és a levegő is ellensúlyt képez a talaj pórusaiban, ha azokat nem tolják ki a pórusokból, miközben a gép áthalad. Ahol a talaj nem képes elegendő ellenerőt kifejteni, a nyomás deformálja. Ennek során elveszíti a levegő- és a vízvezető pórusokat, ugyanakkor stabilabbá válik. Az, hogy egy padló deformálódott-e vagy mennyit, annak teherbírásától, valamint a jármű által okozott terhelés mértékétől és típusától függ.

Mi befolyásolja a talaj teherbírását?

Talajnedvesség: A legnagyobb hatással van a talaj teherbírására. Minél több víz van a talajban, annál kisebb a talajrészecskék közötti súrlódási ellenállás. A talaj teherbírása a nedvesség növekedésével csökken, vagyis a talaj szerkezete már nem támasztja alá.
A talaj típusa: A kis agyaglemezek lényegesen finomabbak és lényegesen több pórust alkotnak, mint a nagy homokszemek. Ugyanannyi csapadék után a homokos talaj még járható, az agyagos azonban már nem.
A természetes talajszerkezet megőrzése: A természetes talajszerkezet folytonos pórusrendszert hoz létre, viszonylag kompakt tárolással. A földigiliszták fontos szerepet játszanak a szerkezet kialakulásában. Csökkenő munkamélység és intenzitás mellett a talaj szerkezete sértetlen marad, és a talaj teherbíró képessége növekszik. A munkamélység alatti tömörítés elkerülése érdekében továbbra is fontosnak kell lenni a talajon kímélő felhajtáson.
A lehető legnagyobb érintkezési terület a gumiabroncs és a talaj között: minél nagyobb, annál alacsonyabb az érintkezési felület nyomása és annál kisebb a talaj igénybevétele. Az érintkezési terület növelhető az optimális gumiabroncs kiválasztásával és a lehető legkisebb belső gumiabroncs-nyomás beállításával. Ökölszabályként a talajnyomás 10 cm mélységben nagyjából megfelel a gumiabroncs nyomásának.
Tartsa alacsonyan a kerékterhelést: Az érintkezési felület nyomása és a talajterhelés mélységi hatása növekszik a kerékterhelés növekedésével. Az alacsony kerékterhelésű jármű - optimális gumiabroncsokkal - mindig a talajbarátabb alternatíva. Ha a kerék terhelése és az érintkezési terület azonos arányban növekszik, az érintkezési terület nyomása változatlan marad, de nagyobb talajtérfogatot mechanikusan megterhelnek, és a talajnyomás mélységi hatása megnő. Ennek eredményeként fokozott a stressz az aljzaton. Csak az aránytalanul megnövekedett érintkezési felület képes megakadályozni a nagyobb nyomást, mint korábban az aljzatban hatott. Ez a talajmechanikai törvény az oka annak, hogy a nehéz mezőgazdasági járművek tömöríthetik az altalajt.

Hogyan befolyásolja a talaj tömörödését?

A talajtömörítés befolyásolja a növények növekedését, növeli a gázolaj-fogyasztást a talajművelésben és negatívan befolyásolja a talaj erózióra való hajlamát.

Az altalajig tartó jó talajszerkezet fontos követelmény az optimális hozamok eléréséhez a helytől függően. A talajtípustól függően sokféle növényfaj gyökeret képez egy méteres vagy annál nagyobb mélységig. Ha a morzsa alatt lévő talaj tömörödik, a legtöbb növény már nem gyökerezik az altalajon. A mély növekedés az eke alján ér véget, és a növények nem tudják teljes mértékben kiaknázni a terület víz- és tápanyagpotenciálját. Ennek eredménye lehet a depresszió és a hozamveszteség.

Túl kompakt talajban a víz- és gázszállítás sem optimális. Különösen tavasszal és heves esőzés esetén a kompakt talaj fennáll annak a veszélye, hogy a felesleges vizet a talajba szivárgás helyett elvezetik a felszínről. Ez növeli az erózió lehetőségét. Ezenkívül a morzsa rosszabbul melegszik tavasszal, és a nitrogén-mineralizáció hosszabb időt vesz igénybe.