Nagynyomású kezelés

A nagynyomású pasztőrözés az élelmiszerek tartósításának fizikai folyamata. Más nevek
"Nagynyomású kezelés", "Nagyon magas nyomású kezelés", "UHP", nagynyomású feldolgozás (HPP) és paszkalizáció (wikipédia).
A cél a nem termikus ("hideg") eljárással inaktiválni a nem kívánt mikroorganizmusokat és enzimeket anélkül, hogy el kellene fogadni a minőségi veszteségeket, mint amilyenek a hő alkalmazásakor jelentkeznek. A nagynyomású pasztőrözött termékek érzékszervi és táplálkozási minőségét a kezeletlen termékhez képest különösen jól meg kell őrizni. (Alkalmazások; gyümölcslevek, hús stb.)

tünetei kezelése

Az élelmiszerekben található csírák csökkentésére szolgáló nagynyomású kezelést először Japánban fejlesztették ki, de Németországban is van kutatási munka (MRI - link) (BLE projekt).
Az EU a megfelelő projekteket is támogatja (lnk).

A cél tehát a nagynyomású folyamatok felhasználása a csomagolt élelmiszerek fertőtlenítésére és az ehhez megfelelő csomagolás kifejlesztése. A termikus pasztőrözéshez képest a nagynyomású technológia előnye, hogy megmaradnak olyan értékes összetevők, mint a vitaminok, aromák és a másodlagos növényi anyagok. Ezenkívül a nagynyomású kezelésnek javítania kell az élelmiszerek eltarthatóságát anélkül, hogy rontaná az érzékszervi minőségét. Számos kutatóintézet az élelmiszer-feldolgozó vállalatokkal közösen hajtja végre a projektet, és kezdetben kipróbálja a nagynyomású technológiát gyümölcsleveken és haltermékeken. A folyamatnak azonban alkalmasnak kell lennie más romlandó élelmiszerek, például tej és húskészítmények kezelésére is. (A BMELV 1,7 millió euróval finanszírozza a nagynyomású technológia alkalmazását az élelmiszer-előállításban (BMELV sajtóközlemény, 2009. december 1.)

Európai tanulmány az elfogadásról - (OLT 212i, 30–34. Oldal)

információ
- Nagynyomású pasztőrözés - fogyasztói tájékoztatás Bajorország