Német Bundestag

elemeket

6. melléklet - A német Bundestag állásfoglalása a Bundestag tagjainak mentelmi jogának feloldásáról

1. A német Bundestag engedélyezi a Bundestag tagjaival szemben a választási időszak végéig tartó bűncselekmények miatt indított nyomozási eljárást, kivéve, ha sértésnek minősülnek (StGB 185., 186., 187a. §, 1. §, 188. § (1) bekezdés). politikai jellegű.

A nyomozati eljárás megindítása előtt értesíteni kell a német Bundestag elnökét és - amennyiben nincs ok az igazság megállapításának megakadályozására - a Bundestag érintett tagját értesíteni kell; Ha a Bundestag tagját nem értesítik, erről az elnököt is tájékoztatni kell, megadva az okokat. A német Bundestag azon jogát, hogy az eljárás felfüggesztését követelje (az Alaptörvény 46. cikkének (4) bekezdése), nem érinti.

Egyes esetekben az előzetes vizsgálat legkorábban 48 órával azután indítható, hogy kézhez kapta az értesítést a német Bundestag elnöke. A határidő kiszámításakor a vasárnapokat, munkaszüneti napokat és szombatokat nem veszik figyelembe. A német Bundestag elnöke a Választási Ellenőrzési, Mentelmi és Ügyrendi Bizottság elnökével egyetértésben ennek megfelelően meghosszabbíthatja a határidőt.

2. Ez a jóváhagyás nem tartalmazza

a) bűncselekmény elleni közvád emelése és büntetés-végrehajtási kérelem benyújtása,

b) a közigazgatási bűncselekményekről szóló törvény szerinti eljárásban a bíróság értesítése arról, hogy a bűncselekményről büntetőjogi törvény alapján is lehet dönteni (OWiG 81. § (1) bekezdés 2. mondat),

c) A szabadság megfosztása és a szabadság korlátozása az előzetes vizsgálat során.

d) azon nyomozási eljárások folytatása, amelyekre vonatkozóan a Bundestag az alaptörvény 46. cikkének (4) bekezdésével összhangban az előző választási ciklusban a vizsgálatok felfüggesztését követelte.

3. Az üzletmenet egyszerűsítése érdekében a Választási Ellenőrzési, Mentelmi és Ügyrendi Bizottságot utasítják arra, hogy előzetes döntést hozzon a jóváhagyásról a 2. számú esetekben közlekedési szabálysértések esetén. Ugyanez vonatkozik azokra a bűncselekményekre, amelyek a Választási Ellenőrzési, Mentelmi és Ügyrendi Bizottság véleménye szerint kisebb jelentőségű ügyeknek tekintendők. Az eljárás lefolytatására vonatkozó felhatalmazás az StGB 90b. §-a alapján - a német Bundestag alkotmányellenes becsmérlése -, valamint az StGB 194. § Abs. 4 szerint - a német Bundestag sértése - előzetes döntés útján adható meg.

Ha a választási ciklus kezdetén folytatódik a büntetőeljárás a Bundestag egyik tagjával szemben, akivel szemben az előző Bundestag már jóváhagyta e büntetőeljárás végrehajtását, előzetes döntést lehet hozni.

4. A szabadságvesztés büntetés vagy kényszerbüntetés végrehajtásához (OWiG 96., 97. §) a német Bundestag jóváhagyása szükséges. Az üzletmenet egyszerűsítése érdekében a Választási Ellenőrzési, Mentelmi és Ügyrendi Bizottságot utasítják arra, hogy előzetes döntést hozzon a végrehajtás jóváhagyásáról, szabadságvesztés esetén csak akkor, ha három hónapnál magasabb börtönbüntetést nem ismernek el, vagy teljes büntetés esetén (53–55. Szakasz) StGB, StPO 460. §) egyik elismert büntetése sem haladja meg a három hónapot.

5. Ha a Bundestag egyik tagjával szemben elrendelik az elrendelt házkutatás vagy lefoglalás végrehajtását, az elnököt utasítják arra, hogy ötvözze a jóváhagyást azzal a feltétellel, hogy a kényszerintézkedés végrehajtásakor a Bundestag egy másik tagja, és kell - az elnök egy további képviselője jelen legyen; a Bundestag tagját az elnök nevezi ki, konzultálva a Bundestag azon parlamenti csoportjának elnökével, akivel szemben a kényszerintézkedések végrehajtása engedélyezett.

6. A választási vizsgabizottság, a mentelmi jog és az eljárási szabályzat bizottsága előzetes döntéshozatalával előterjesztheti a Bundestag kérelmét az eljárás felfüggesztésére az Alaptörvény 46. cikkének (4) bekezdése szerint.

7. Előzetes határozatok esetén a bizottság döntéseit az elnök írásban közli a Bundestaggal, napirendre vétel nélkül. A német Bundestag határozatának minősülnek, ha az értesítéstől számított hét napon belül írásban nem terjesztenek elő kifogást az elnöknél.

Alapelvek mentelmi ügyekben és jóváhagyási esetekben a Büntetőeljárási Törvénykönyv 50. cikkének (3) bekezdésével és a Polgári Perrendtartás 382. cikkének (3) bekezdésével összhangban, valamint az StGB 90b. Cikkének (2) bekezdésével és 194. cikkének (4) bekezdésével összhangban engedélyezésre 1

A. A mentelmi kérdés alapelvei

Jogosultak a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem benyújtására

a) az ügyészségek, a bíróságok, a közjogi jellegű tiszteletbeli és szakmai bíróságok, valamint a szakmai felügyeletet gyakorló szakmai intézmények,

b) magánperes eljárásokban az előtte eljáró bíróság az StPO 383. §-a alapján megindítja az alapeljárást,

c) a jogosult a végrehajtási eljárásban, amennyiben a bíróság nem léphet fel kérelmük nélkül,

d) a választások felülvizsgálatával, mentelmi jogával és eljárási szabályzatával foglalkozó bizottság.

2. Értesítés a Bundestag elnökének és az indítványok benyújtása

a) Ha a Bundestag jóváhagyta a Bundestag tagjai ellen folytatott nyomozási eljárást egy választási ciklus időtartama alatt elkövetett bűncselekmények miatt, akkor a Bundestag elnökét, és ha az igaz megállapításának megakadályozására nincs ok, a Bundestag érintett tagját értesíteni kell a nyomozási eljárás megindítása előtt; Ha a Bundestag tagját nem értesítik, erről az elnököt is tájékoztatni kell, megadva az okokat. A Bundestag azon jogát, hogy az eljárás felfüggesztését kérje (az Alaptörvény 46. cikkének (4) bekezdése), nem érinti.

b) Az ügyészségek és a bíróságok hivatalos úton a szövetségi igazságügyi miniszter útján a Bundestag elnökéhez intézik kérelmüket, aki azzal a kéréssel terjeszti őket őket, hogy döntsenek arról, hogy a büntetőeljárás lefolytatásának engedélyezése vagy a Bundestag egyik tagjának személyes szabadságának korlátozása vagy másként tervezett intézkedést engedélyeznek.

c) A hitelező (1. számú c) betű benyújthatja kérelmét közvetlenül a Bundestaghoz.

3. Az érintett Bundestag tagjainak álláspontja

A mentelmi jog kérdésében a Bundestag érintett tagjának nem szabad szót adni a Bundestagban; A mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmeket nem vesszük figyelembe. A Választási Felülvizsgálati, Mentelmi és Eljárási Bizottság a bizottság valamely politikai csoportjának kérésére lehetőséget adhat az érintett tagnak, hogy észrevételeket tegyen.

4. Mentelmi döntések

A mentelmi jog fő célja a Bundestag működőképességének és működőképességének biztosítása; az egyes tagoknak joga van döntésekhez irreleváns, önkényes indítékok nélkül. A Bundestag saját felelősségére hozza meg a mentelmi jog feloldásáról vagy helyreállításáról szóló döntést, figyelembe véve a Parlament és a többi szuverén hatalom érdekeit, figyelembe véve az érintett képviselők érdekeit. A bizonyítékokat nem veszik figyelembe; a döntés nem tartalmazza a helyes vagy helytelen, a bűnösség vagy a nem bűnösség megállapítását.

5. Politikai jellegű sértések

A politikai jellegű sértések általában nem vezethetnek az immunitás feloldásához.

A büntetőeljárás lefolytatására vonatkozó felhatalmazás meghozatalára vonatkozó döntés iránti kérelem előterjesztése előkészítése érdekében az ügyészség értesítheti a vádról a Bundestag tagját, és hagyhatja, hogy véleményezze. Az ügyész megállapításai a panaszos személyiségéről, valamint a panasz súlyosságának értékelése szempontjából fontos egyéb körülményekről nem jelentenek „felelősségre vonást” az Alaptörvény 46. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Az Alaptörvény 46. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bundestag egyik tagját a bíróságon vagy hivatalosan nem lehet felelőssé tenni a Bundestagban vagy annak egyik bizottságában tett szavazásért vagy nyilatkozatért, a rágalmazó sértések (kártérítés) kivételével. ). De ez azt jelenti, hogy ez z. B. ellen nem indítható eljárás a Parlamentben történt egyszerű sértés miatt. Ebből az az elv származik, hogy a Bundestagon kívül történt egyszerű sértések esetében a mentelmi jogot nem szabad feloldani, feltéve, hogy a sértés politikai jellegű és nem minősül rágalmazásnak. A Bundestag egyik tagja tanúként a vizsgálóbizottság előtt tett sértő nyilatkozatot szintén „a Bundestagon kívülinek” kell tekinteni, mivel a Bundestag tagját egyenlőnek tekintik minden más állampolgárral, akit tanúként hallgatnak meg.

6. A Bundestag egyik tagjának letartóztatása a cselekmény elkövetése közben

Ha a Bundestag egyik tagját a cselekmény elkövetése közben vagy a következő nap folyamán letartóztatják, büntetőeljárás vagy letartóztatás, feltéve, hogy azok legkésőbb "a következő nap folyamán" megtörténnek, nem igényel engedélyt (az Alaptörvény 46. cikkének (2) bekezdése).

A korábbi szabadon bocsátás és a cselekményt követő nap lejárta után történő új bemutatás vagy letartóztatás ismét a Bundestag jóváhagyását igényli; mert ez a személyes szabadság korlátozása (az Alaptörvény 46. cikkének (2) bekezdése), amely nem kapcsolódik a "cselekmény" letartóztatásához.

7. A Bundestag egyik tagjának letartóztatása

a) A Bundestag tagjaival szemben bűncselekmények miatt nyomozási eljárás lefolytatására választási időtartamra adott felhatalmazás, valamint a bűncselekmény elleni közvád emelésének engedélye nem foglalja magában letartóztatás engedélyezését (az Alaptörvény 46. cikkének (2) bekezdése) vagy kötelező érvényű Demonstráció.

b) A letartóztatás (az Alaptörvény 46. cikkének (2) bekezdése) csak az előzetes letartóztatásra vonatkozik; a büntetés végrehajtása érdekében történő letartóztatáshoz ismét külön jóváhagyásra van szükség.

c) A letartóztatás jóváhagyása magában foglalja az erőszakos demonstráció jóváhagyását.

d) Az erőszakos demonstráció engedélyezése nem foglalja magában a letartóztatás engedélyezését.

8. Börtönbüntetések vagy kényszer őrizet végrehajtása (OWiG 96., 97. szakasz)

A bűncselekmény elleni közvád emelésének engedélyezése nem jogosít börtönbüntetés végrehajtására.

A szabadságvesztés büntetés vagy a kötelező őrizet végrehajtásához (OWiG 96., 97. szakasz) a Bundestag jóváhagyása szükséges. Az üzletmenet egyszerűsítése érdekében a Választási Ellenőrzési, Mentelmi és Ügyrendi Bizottságot utasítják arra, hogy előzetes döntést hozzon a végrehajtás jóváhagyásáról, de csak szabadságvesztés-büntetés esetén, ha a három hónapnál magasabb szabadságvesztést nem ismerték el, vagy teljes büntetés esetén (53. §) 55 StGB-ig, StPO 460. §), az elismert büntetések egyike sem haladja meg a három hónapot.

A fegyelmi eljárás lefolytatása alóli mentesség lemondása nem vonatkozik az ügyészség azonos tények alapján folytatott büntetőeljárására. Ezzel szemben a büntetőeljárás lefolytatása alóli mentesség felmentése nem vonatkozik a fegyelmi eljárások lefolytatására.

A fegyelmi intézkedések végrehajtásához nincs szükség a Bundestag újabb jóváhagyására.

10. Tiszteletbeli és szakmai bírósági eljárások

A közjogi tiszteletbeli és szakmai bíróságok előtti eljárás csak a mentelmi jog feloldása után folytatható le.

11. A közlekedési szabálysértések eljárása

Közlekedési szabálysértések esetén az engedélyt általában meg kell adni. Az üzletmenet egyszerűsítése érdekében a Választási Felülvizsgálati, Mentelmi és Ügyrendi Bizottságot utasítják arra, hogy előzetes döntést hozzon minden közlekedési szabálysértés esetén.

12. Eljárás kisebb ügyekben

Azon indítványok esetében, amelyek a Választási Ellenőrzési, Mentelmi Bizottság és az eljárási szabályzat bizottsága szerint kisebb jelentőségű ügyet érintenek, a bizottságot előzetes döntéshozatalra utasítják (13. szám).

13. Egyszerűsített eljárás (előzetes határozatok)

Ha a bizottság előzetes döntést hozott a számára kiadott felhatalmazás alapján (8., 11., 12., B. és C. szám), ezt az elnök írásban közli a Bundestaggal anélkül, hogy napirendre tűzné. A Bundestag döntésének minősül, ha az értesítéstől számított hét napon belül nem emelnek kifogást.

14. A jóváhagyás követelménye különleges esetekben

A Bundestag jóváhagyása szükséges:

a) A megfelelő őrizet végrehajtása a mulasztás vagy a tolerancia érvényesítése érdekében (ZPO 890. §).

Ha a mulasztásra vagy tűrésre irányuló ítéletben vagy végzésben a büntetés fenyeget, a fenyegetés egy norma megállapítását jelenti. Annak vizsgálata, hogy ez a norma lehetővé teszi-e az adós számára a jövőbeni megszűnési és elállási kötelezettség teljesítését megállítása, megsérül, ezért az "Alaptörvény 46. cikkének (2) bekezdése szerinti" felelősségre vonást "jelenti" büntetéssel fenyegetett cselekmény "megsértése miatt. Nem számít, hogy az eljárás fogva tartásra vagy pénzbírságra irányul-e.

b) Az őrizet végrehajtása az adós nyilatkozatának érvényesítése érdekében (ZPO 901. §).

Mivel csak az elfogatóparancs végrehajtása korlátozza a személyi szabadságot az Alaptörvény 46. cikkének (2) bekezdése értelmében, és ezért a német Bundestag jóváhagyására van szükség, a Választási Felülvizsgálati, Mentelmi és Ügyrendi Bizottság álláspontja szerint az eljárás lefolytatható. A Bundestag adóssal szembeni nyilatkozatának végrehajtása, valamint a bíróság általi őrizet elrendelése a nyilatkozat teljesítésének érvényesítése érdekében nem jelenti a "felelősségre vonást", ezért nem igényli a német Bundestag jóváhagyását.

c) Rendszeres őrizet végrehajtása vagy tanúi nem létezés miatt kötelező bemutatás (a büntetőeljárási törvénykönyv 51. és a polgári perrendtartás 380. cikke).

d) A törvényes őrizet végrehajtása vagy őrizetbe vétele a vallomások megalapozatlan megtagadása miatt (StPO 70. § és ZPO 390. §).

e) A kötelező őrizet végrehajtása igazolhatatlan cselekmények elérése érdekében (ZPO 888. §).

f) Az őrizet végrehajtása vagy a szabadság egyéb korlátozása a személyi biztonsági letartóztatás végrehajtása érdekében (ZPO 933. §).

g) A tisztességtelenségért folytatott rendes őrizet végrehajtása (GVG 178. §).

h) Az adós vagy az adós kötelező bemutatása és az őrizet végrehajtása a fizetésképtelenségi eljárásban (InsO 21. § 3. és 2. § InsO 2. §).

i) Szanatóriumban vagy idősotthonban történő ideiglenes elhelyezésre (StPO 126a. szakasz).

j) A reform és a biztonság letartóztatásával kapcsolatos intézkedések (StGB 61. §-a).

k) kötelező bemutatásra (StPO 134., 230., 236., 329. és 387. §).

l) letartóztatás az STPO 114., 125., 230., 236. vagy 329. §-a szerinti elfogatóparancs alapján.

15. Védelmi intézkedések a fertőzésvédelmi törvény szerint

A fertőzésvédelmi törvény szerinti védintézkedések vészhelyzet jellegűek. A fertőzésvédelmi törvény 29. és azt követő §-ai szerinti intézkedések ezért nem írják elő az immunitás feloldását, függetlenül attól, hogy a Bundestag tagjával szembeni védelemre vagy a Bundestag tagjának mások elleni védelmére van-e szükség.

Az illetékes hatóságok azonban kötelesek azonnal tájékoztatni a német Bundestag elnökét a Bundestag egyik tagjával szemben elrendelt intézkedésekről. A Választási Felülvizsgálati, Mentelmi és Ügyrendi Bizottság jogosult megvizsgálni vagy megvizsgálni, hogy az intézkedések a fertőzésvédelmi törvény alapján indokoltak-e. Ha a bizottság ezeket nem tartja vagy már nem tartja szükségesnek, előzetes határozattal kérheti az elrendelt intézkedések felfüggesztését. Ha a bizottság az illetékes hatóságoktól kapott értesítés kézhezvételétől számított két napon belül nem tud összeülni, a Bundestag elnökének joga van a választások felülvizsgálatára, mentelmi jogára és eljárási szabályzatára. A döntéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell a bizottságot.

16. Folyamatban lévő büntetőeljárás

A folyamatban lévő büntetőeljárást, valamint az elrendelt őrizetet, a szabadságvesztés végrehajtását vagy a személyi szabadság egyéb korlátozását (vö. 14. szám) hivatalból fel kell függeszteni a megbízatás átvételekor.

Az eljárás folytatásához a Bundestag döntését előzetesen meg kell szerezni, kivéve, ha már megadták az engedélyt bűncselekmény kivizsgálására.

17. Amnesztiás esetek kezelése

A Választási Felülvizsgálati, Mentelmi és Eljárási Szabályok Bizottsága felhatalmazást kap minden olyan esetben, amikor a Bundestag valamely tagja ellen bírósági eljárást nem folytatnának már kifejezett amnesztia következtében, hogy lehetővé tegye az eljárás bírósági megszüntetését az amnesztia alapján Ilyen esetekben kijelenti, hogy a Bundestag nem emel kifogást a büntetés alóli mentességről szóló törvény alkalmazása ellen. Az ilyen eseteket nem kell benyújtani a Bundestag plenáris ülésére.

B. A büntetőeljárás lefolytatásának engedélyezése az StGB 90b. § 2., 194. § 4. § szerint

Az StGB 90b. §-ának (2) bekezdése - a Bundestag alkotmányellenes becsmérlése -, valamint az StGB 194. §-ának (4) bekezdése szerinti - a Bundestagot sértő - büntetőeljárásra vonatkozó felhatalmazás előzetes döntéshozatal útján adható meg a mentelmi jog elveinek 13. pontjával összhangban. Az ügyészségek a büntetőeljárásokra és a bírságeljárásokra vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően nyújtják be kérelmüket a szövetségi igazságügyminiszterhez, aki azt kéri, hogy döntsenek arról, hogy a büntető törvénykönyv 90b. Cikkének (2) bekezdése vagy 194. cikkének (4) bekezdése szerinti döntés meghozatalára vonatkozó felhatalmazás megadják.

C. A tanúk meghallgatásának jóváhagyása az STPO 50. § 3. és a ZPO 382. § 3. bekezdésének megfelelően

A büntetőeljárási törvény 50. §-ának (1) bekezdésétől és a polgári perrendtartás 382. cikkének (2) bekezdésétől való eltérés jóváhagyását, amely szerint a Bundestag tagjait a közgyűlés székhelyén kell meghallgatni, előzetes döntéshozatali eljárással lehet megadni a mentelmi jog kérdésében az alapelvek 13. számának megfelelően. Az ügyészségek és a bíróságok közvetlenül a Bundestag elnökéhez fordulnak. Jóváhagyás nem szükséges, ha a kihallgatás időpontja a Bundestag ülésszakán kívül esik.

* A 107. § (2) bekezdése szerinti elvekről a Választási Ellenőrzési, Mentelmi és Ügyrendi Bizottság dönt minden választási időszak elején.