Pizza, kérlek! #

A hagyományos pizza olasz kulturális érték - természetesen fekete juhok ananászos és kecskesajttal is megtalálhatók.

Kedves: a Wiener Zeitung (2017. június 13., kedd).

Pizza sonkával és ananásszal! Pepe Mattera, nápolyi pizzaiolo összekulcsolja a kezét a feje felett. El kell mondania anyának! Henry G. Hermges, aki meg akarta rendelni az ételt, szerencsés, hogy a "lásd Nápoly és halj meg" nem éppen valóra vált számára. Egy "cretino stupido" -val valójában elég jól leszállt.

Akkor még senki nem sejthette, hogy a hawaii pizza az 1960-as évek közepén felszáll, és hogy ez a mai Ausztrália legjobban fogyó pizza.

Abban az időben az olaszok a hawaii pizzát a pizza elárulásának tekintették. A lapos kenyér családjának Júdája volt, amelynek mindenesetre volt elég nem kívánt tagja. A hawaii pizza feltalálója június 8-án hunyt el. Sam Panopoulosnak hívták. A név nem jót ígért egy pizzaiolónak, vagyis egy pizzakészítőnek, különösen egy nápolyinak: Egy görögnek képesnek kell lennie pizzát sütni? Szintén egy görög, aki az 1950-es évek első felében emigrált Kanadába? Ez a Kanadába emigrált görög pedig a "Toast Hawaii" -t, a német televíziós sztár, Clemens Wilmenrod (véletlenül a lui!) Találmányát ültette át pizzába. Az ananász természetesen Hawaiit jelenti. De ananászos pizza? - Porca miseria!

Nemzeti gond #

Főleg, hogy az olaszok és főleg a nápolyiak egyébként is foglalkoznak a pizzával. Egy igazi pizza napolitana csak két eredeti formában jelenik meg, pizza marinara (pizza, mint egy tengerész) és pizza margherita. A pizza marinara csak paradicsomot, olajat, fokhagymát és oregánót tartalmaz. A Pizza Margheritát a pizzaiolo Raffaele Esposito találta ki 1889 júniusában: Margherita savoyai olasz királynő tiszteletére nevezték ki nápolyi látogatása alkalmával, az olasz színeket tükrözik az öntetben: a friss bazsalikom zöld, a mozzarella fehér, a paradicsom alapja piros.

Egyébként: Mit csinált volna az olasz konyha, ha nem lett volna Christopher Columbus? Ízét alig finomították a heteken át tartó kétszersült és sózott hús után, de mi lenne, ha nem hozta volna el ezt a Tamatl nevű növényt, amelyet Olaszországban "szerelmi almának" hívtak (a "pomo d'amore" -ot pomodoróvá darálták) és a bíróságon a Habsburg egy alma a Paradeisből, tehát Paradeiser? Az olasz nemzeti étel végül csicseriborsóból és árpából készült pulzum lesz, amelyet lovaggal, zellermaggal és rue-val ízesítenek, mézzel és halmártással ízesítenek, mivel a rómaiak ették (valóban nem rossz íze)? Egyrészt valószínűleg nem ezt szánták, de a tengerész pizzáját, a marinarát a jövőben csak Columbus ajándéktárgyaként fogyasztják. Másrészt a régi római pulzum földhözragadtabb lenne, mint pizza.

Azt a tényt, hogy valóban Olaszországból származik, bizonytalannak tartják, aligha merik mondani az életre szóló belépési tilalomtól való félelem miatt. Mivel az élesztős tésztás sütemények feltétkel számos más kultúrában megtalálhatók - nem csoda, hogy egyszerű módszer a vágott ételek és ízletes alapanyagok kombinálásához -, és egyszerűen segédeszközök nélkül is megeheti: Egyszerűen vegye a kezébe a tésztát és harapjon le. Keleten az ilyen ételek a legkorábbi időkre vezethetők vissza, például egy egyiptomi fáraó élvezni fogja a "bjt" -et. Hasonlóképpen, az arámi pitta pitaként bevándorolhatott Görögországba, és Görögország és Olaszország közötti kulturális csere (általában Görögországnak adva, Olaszországot finomítva és finomítva) a római időkre visszavezethető régi dolog.

A pizza diadala #

Olaszországban mindenesetre a pizza diadalmas előretörése a 18. században egybeesett a paradicsommal. Dél-Olaszországból ketten együtt lépten-nyomon meghódítják a csizmát. Előtte a tésztát hagymával borították be - legalábbis ez bebizonyosodott. Senki sem tudja biztosan megmondani, hogy standard volt-e. Valószínűbb, hogy az ember elveszi azt, ami kéznél volt.

Az azonban biztos, hogy magánháztartásban alig lehet pizzát sütni, mert nagyon kevésnek volt sütője, amelyet a pizzasütéshez szükséges 400–500 fokos hőmérsékletre fel lehet melegíteni. Így alakult ki a speciális sütővel rendelkező pizzaiolo, a pizzaiolo szakma, akinek a házi készítésű pizzát kapták sütni. Csak később készítették el a pizzaiolik a pizzákat.

A hagyományos pizzaiolót igazi pizzaként fogadják el, a margherita és a marinara mellett esetleg aglio e olio (fokhagymával, olívaolajjal és oregánóval), con cozze (kagylóval, fokhagymával, olívaolajjal és petrezselyemmel), minden vongol (kagylóval, paradicsommal), Fokhagyma, olívaolaj, petrezselyem és oregánó), Margherita bianca (Margherita paradicsom nélkül), Napoli (paradicsommal, mozzarellával, szardellával, olívaolajjal és oregánóval, esetleg kapribogyóval és fekete olajbogyóval), Regina (paradicsommal, mozzarellával, gombával, Főtt sonka és oregánó, esetleg fekete olajbogyóval). A további variációk a divatok és a módosítások, amelyeket az olasz emigránsok például az amerikai ízléshez igazítottak. 1984-ben Nápolyban megalakult az Associazione Verace Pizza Napoletana, amely azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy megőrizze a pizza napoletana hagyományait. A pizzériák szerte a világon csak akkor engedélyezhetik pizzájuk Verace Pizza Napoletana (igazi nápolyi pizza) címkéjét, ha időnként ellenőrzik a megfelelő alapanyagok használatát és a hagyományos előállítási módszert.

Eközben Pepe Mattera a Hawaii Pizza-t is szolgálja, összeszorítva a fogát, de mégis. Csak nemrégiben lett igazán rosszkedvű, amikor megtudta egy kecskesajt pizzát, porca miseria! -T, amelyet egy Wolfgang Puck nevű osztrák talált ki, aki emigrált az USA-ba. Cazzo! Anya mit fog mondani róla?