Szülés utáni depressziós rendellenesség: gyakoriság és összefüggés szociodemográfiai és pszichoszociális tényezőkkel

0 Szülés utáni depressziós rendellenesség: gyakoriság és összefüggések szociodemográfiai és pszichoszociális tényezőkkel Irodalmi áttekintés és empirikus vizsgálat Nyitó disszertáció a Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn Verena Elena Elizabeth Spremberg, született Aachen, 2010

2 Készült a Bonni Egyetem Orvostudományi Karának jóváhagyásával 1. Lektor: Prof. Dr. med. A. Rohde 2. bíráló: Prof. Dr. Dr. H. Schott Szóbeli vizsga napja: 2010. január 18. A Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájáról Igazgató: Prof. Dr. med. W. Kuhn

3 Tartalomjegyzék Rövidítések listája. 7 1. Bevezetés. 8 1.1. Bevezetés. 8 1.2. A három rendellenesség meghatározása: szülés utáni blues, szülés utáni depresszió, szülés utáni pszichózis. 8 1.2.1. Szülés utáni blues. 8 1.2.2. Szülés utáni depresszió. 9 1.2.3. Szülés utáni pszichózis. 10 1.3. Az ICD-10 osztályozási rendszer kritériumai a szülés utáni depresszió diagnosztizálásához. 10 1. 4. Cél. 12 1.5. Hipotézisek. 13 2. Irodalomkutatás a gyakoriságról és a kockázati tényezőkről. 17 2.1. Bevezetés. 17 2.2. Táblázat az irodalom áttekintésével. 18 3. Empirikus kutatás - anyag és módszerek. 42 3.1. Anyag. 42 3.1.1. Mintavétel. 42 3.1.2. A minta leírása szocio-demográfiai adatok alapján. 44 3.1.2.1. Kor. 44 3.1.2.2. Állampolgárság. 46 3.1.2.3. Oktatás. 46 3.1.2.4. Szakképzés. 46 3.1.2.5. Családi állapot. 47

4 3.1.2.6. Gyermekek száma. 47 3.1.2.7. Terhesség megtervezése. 48 3.2. Mód. 48 3.2.1. Dizájnt tanulni. 48 3.2.2. A vizsgálat lefolytatása. 49 3.2.3. Kutatási eszközök és kritériumok. 50 3.2.3.1. Interjúk. 50 3.2.3.2. Kérdőívek. 53 3.2.4. Az értékelés módszerei. 57 3.2.4.1. Gyakoriságok. 57 3.2.4.2. Kereszt táblázatok a chi-négyzet próbával. 57 4. Eredmények. 59 4.1. Az irodalmi kutatás eredményei. 59 4.1.1. Vizsgált populáció. 59 4.1.2. A szülés utáni depressziós rendellenességek előfordulása és előfordulása. 59 4.1.3. A szülés utáni depressziós rendellenesség kockázati tényezői. 61 4.1.3.1. Kor. 61 4.1.3.2. Paritás. 62 4.1.3.3. Családi állapot. 62 4.1.3.4. Iskolai oktatás, képzés, társadalmi osztály, társadalmi-gazdasági helyzet. 62 4.1.3.5. A mentális zavar története. 64 4.1.3.6. Mentális zavar terhesség alatt. 65 4.1.3.7. Baba kék. 66 4.1.3.8. Személyiségjegyek. 66

5 4.1.3.9. A dysmenorrhoea története. 67 4.1.3.10. Nem tervezett terhesség. 68 4.1.3.11. Szülés közbeni komplikációk. 68 4.1.3.12. Szülés utáni gyermekkori szövődmények. 69 4.1.3.13. Szoptatás. 69 4.1.3.14. Vonatkozó életesemények. 70 4.1.3.15. Tapasztalt vetélés. 70 4.1.3.16. Feszültség. 71 4.1.3.17. Házasság és párkapcsolati problémák. 71 4.1.3.18. A szociális támogatás hiánya. 71 4. 2. Az empirikus vizsgálat eredményei. 72 4.2.1. Frekvencia. 72 4.2.1.1. A szülés utáni depressziós rendellenességek gyakorisága az EPDS és a BDI szerint. 72 4.2.1.2. Az ICD-10 mentális rendellenességekre vonatkozó kutatási kritériumai szerint diagnosztizált szülés utáni depressziós rendellenességek gyakorisága. 75 4.2.1.3. Az emelkedett EPDS, az emelkedett BDI pontszámok és az ICD diagnózisok megfeleltetése. 76 4.2.1.4. Baba kék. 76 4.2.1.5. Egyéb mentális rendellenességek története. 77 4.2.1.6. A személyiségjegyek kifejezése. 79 4.2.1.7. A szállítás fajtája. 80 4.2.1.8. Szociális támogatás. 80 4.2.2. A hipotézisek eredményei. 82 4.2.2.1. Statisztikai áttekintés a szülés utáni depressziós rendellenességek és a lehetséges befolyásoló tényezők közötti összefüggésekről. 82

6 4.2.2.2. Az EPDS-pontszám hatása a szülés utáni 2. napon és a babakék. 83 4.2.2.3. A mentális rendellenességek hatása a történelemben. 86 4.2.2.4. A személyiség hatása. 87 4.2.2.5. A szállítás típusának hatása. 89 4.2.2.6. Az orvosi és társadalmi támogatás hatása. 90 4.2.2.7. Potenciális befolyásoló tényezők előfordulása a szülés utáni depressziós rendellenességben szenvedő nőknél, az ICD 10. szerint diagnosztizálva. Az ICD-10 szerinti rendellenességben szenvedő nők EPDS összesített pontszáma. 97 5. Megbeszélés. 100 5.1. Szociodemográfiai információk. 100 5.2. A szülés utáni depressziós rendellenességek gyakorisága. 101 5.3. A babakék gyakorisága. 107 5.4. Kapcsolat a szülés utáni depressziós rendellenességek és a lehetséges befolyásoló tényezők között. 108 5.4.1. Az EPDS-pontszám hatása a szülés utáni 2. napon és a babakék. 108 5.4.2. A mentális rendellenességek hatása a történelemben. 109 5.4.3. A személyiség hatása. 111 5.4.4. A szállítás típusának hatása. 112 5.4.5. Az orvosi és társadalmi támogatás hatása. 113 6. Következtetés. 116 7. Összegzés. 117 Függelék. 119 Irodalomjegyzék. 124 Köszönetnyilvánítás. 133

7 Rövidítések listája BDI Beck Depression Inventory, Beck, Ward, Mendelson, Mock & Erbaugh 1961 DSM-IV Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders of the American Psychiatric Association, 4. kiadás, American Psychiatric Association 1994 EPDS Edinburgh Postnatal Depression Scale, Cox, Holden és Sagovsky 1987 GHQ Az általános egészségügyi kérdőív, Goldberg 1972 HDHQ Az ellenségesség és az ellenségesség iránya kérdőív, Caine és mtsai. 1967 ICD mentális és magatartási rendellenességek nemzetközi osztályozása, Egészségügyi Világszervezet 1992 IVF In vitro Fertilization Mini-DIPS Diagnostic Rövid Interjú Mentális Zavarokban, Margraf 1994 NEO-FFI NEO Öt Faktor Leltár Paul Costa és Robert McCrae 1989 p.p. partum után RDC Research Diagnostic Criteria SADS Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia, Endicott & Spitzer 1978 SPI Standardized Psychiatric Interview, Goldberg et al. 1970

D) Összefüggés van abban, hogy a nők mennyire elégedettek a párjuktól a szülés óta kapott támogatással, és a depresszió pontszámai között az EPDS-ben. Összefüggés van a nők elégedettségének a partnere támogatásával a szülés óta és a szülés utáni depressziós epizód között, amelyet az ICD-10 kritériumai szerint diagnosztizáltak. e) Összefüggés van abban, hogy a nők mennyire elégedettek szociális támogatásukkal (család, barátok és ismerősök) a szülés óta, és az depresszió értékei között az EPDS-ben. Összefüggés van abban, hogy a nők mennyire elégedettek szociális támogatásukkal (család, barátok és ismerősök) a szülés óta, és a szülés utáni depressziós epizód, amelyet az ICD-10 kritériumok szerint diagnosztizáltak.

18 megfelelő, megvizsgált, de önmagában még nem megerősített tanulmányt mutatunk be. Egy másik oszlop a szerzők további észrevételeit tartalmazza az adott tanulmányhoz. A táblázat oszlopainak összefoglalása, a populáció, a prevalencia arányok és a kockázati mutatók a tanulmány eredményeinek szakaszában találhatók. 2.2. Táblázat az irodalom áttekintésével A következő oldalakon a táblázat a 2.1. leírt, bemutatott: