!"# $ #% & ’()! $ # # * + *,) - $ #. +/$ # #. -/$ # 0 1 # 2 *. * 3 # 4 *. $ # # 5 # 05 $ * * #

Diéta és rák Dr. med. A. Hipp e-mail [email protected] Fon 07071-2986493 Sports Medicine Univ. Tübingen Figyelem: a tipográfiai hibák a szerző ellenségei. A leggondosabb feldolgozás ellenére az összes információ és adagolás pontossága nem garantálható.

Kasper táplálkozási

Karcinóma megelőzés + táplálkozás Szalutogenezis Egészségfejlesztés Elsődleges megelőzés A táplálkozással kapcsolatos kockázati tényezők csökkentése Másodlagos megelőzés ? A betegség korai szakasza Tercier prevenció = rehabilitáció A kiújulások elkerülése ----------------------------------------- ------------------ Az angol-amerikai nyelvterületen: Elsődleges megelőzés (Elsődleges megelőzés) = Elsődleges + Másodlagos Megelőzés Másodlagos Megelőzés (Másodlagos Megelőzés) = Harmadlagos Megelőzés

Szalutogenezis Az egészséget előidéző ​​és fenntartó tényezők ismerete Miért? Az ujjak veszélyeztetése kockázati tényezőkkel elősegíti a be nem tartást (tiltások, szankciók, például a kalória csökkentése, a nikotintól és az alkoholtól való tartózkodás) - kincsvadászat a hibák keresése helyett - 3 vezérelv: érthető módon ellenőrizhető, pozitív jelentőségű

Rák Németországban (a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a halálokok statisztikája, 1995) 48% szív- és érrendszeri betegségek 24% rák 6% légzőszervi megbetegedések 5% emésztőszervi megbetegedések 4% sérülések, mérgezések Rák előfordulásai (a jelentett rákos esetek% -a) férfiak hörgők 19,5 Mell 20,5 Bőr 19,2 Bőr 17,1 Prosztata 8.1 Vastagbél 8.2 Gyomor 5.9 Gyomor 5.8 Vastagbél 5.8 Méh 4.4 Megelőzés valószínűleg fizikai aktivitással is

Az emlőrák előfordulási arányai Minden tizedik nő Németországban Japánban és Dél-Amerikában minden 100. nő Prosztata rák Délkelet-Ázsiában csak ¼ az új esetek közül Németországban vagy az USA-ban

A környezeti és örökletes tényezők jelentősége a rosszindulatú daganatok kialakulásában emberben Mell- és vastagbélrák 85% környezeti tényező, 15% genetika Tüdőrák 92% környezeti tényező, 8% genetikai azbesztrák 95% környezeti tényező, 5% genetika bőrrák 40% környezeti tényező, 60% genetika családi retinoblastoma 0% Környezeti tényezők, 100% genetika Kasper, táplálkozási gyógyszer

"6 ##, 4 * 0 * 07. # + Kasper, táplálkozási gyógyszer

8 # * # # $ * #, 9 #.! "# $ %% & Kasper, táplálkozási gyógyszer

, $ 0 #, # 0 #, * 4 * 07 2 *:, * $ # * 8 * "4 *. # #:, %% 2 *% Kasper, táplálkozási gyógyszer

+ *. P. # + ** #. * 07 2 # * 0 6 # M. 8 * 1 = 503 '4 * # 1+ E. #) 50. 6 D3

Előfordulás: hal, hús, kolbász, tej, tojás, gabona 6 0 =/# (=/5) // #, #, K 67. # 5 # 05 $ * * # 4 # 4 * 07. 6 * 8 ** 8 * Kasper, táplálkozási gyógyszer

A tüdőrák relatív kockázata a zöldségfogyasztástól és a napi elszívott cigaretták számától függően A zöld-sárga zöldségek egyértelmű védőhatása A nagy dohányzóknál a relatív kockázat napi zöldségfogyasztással 12,3-ról 7,2-re csökkent (nemdohányzók és napi zöldségek relatív kockázata = 1) Kasper, Táplálkozási gyógyszer

A mellrák mortalitása az elhízással együtt növekszik A zsírszövet szintetizálja az ösztrogéneket, amelyek elősegítik a hormonfüggő daganatokat. A normál testsúlyhoz képest 60% -kal megnövekedett az elhízás kockázata BMI 30 kg/m 2 fölött

Nyelőcső-karcinóma A magas gyümölcsfogyasztás 9,5-ről 7,1-re csökkenti a nőknél a 13,3-ról a magas alkoholfogyasztású dohányosok relatív kockázatát. 6.6-on (alacsony alkoholfogyasztás és magas gyümölcsfogyasztás relatív kockázata minden esetben = 1) Kasper, táplálkozási gyógyszer

Nyelőcső carcinoma A napi alkohol- és dohányfogyasztás függvényében növekvő relatív kockázat 44,4-szeresére nőtt napi 20 cigarettával és több mint 80 g tiszta alkohollal Dtsch Ärztebl 2001; 33: B1829 Kasper, Ernahrungmedizin

Vastagbél karcinóma Éves új esetek (előfordulás) a napi zsírfogyasztás mértékétől függően (rektális karcinóma nélkül) Közép-Európában, Ausztráliában, Amerikában, Kanadában előforduló előfordulásának 10-30-szorosa Mexikóhoz, Ceylonhoz, El Salvadorhoz, Tailand Kasperhez, táplálkozási gyógyszerek

Vastagbélrák Karcinogenezis Táplálkozási tényezők Gátló hatások: Az élelmi rost, a keményítő, a mukopoliszacharidok, a kalcium, a szelén, a provitamin és az A-vitamin, a D-vitamin, a folsav, a növényi szterinek fokozott bevitele: Fokozott hatású energia, zsír, fehérje felszívódása Fő hatásmechanizmus: rákkeltő epesavak megkötése és kiválasztódása Rövidebb átmeneti idő, Táplálkozási orvoslás

8 * # 4 * #, #: G 5 # 1K3 $ 2 # * 1+ 3 7 $ 00 * # ME 1% 3 * "7 5D,

/ 4 K "$ 07, $ #"> M., 0 $. * U # U U # # U U,. KÖRÜL. + # 02 + # #. * ("# * 5 # 00 6 9 # 4" 0 *. # * 00 * #. 2 00 # 6 00 # * # 80 00) "7 #: .5 9 U = U 18> = 8" 7 #:. 0 # * # # 05 # B # # #? KM., 9 00 6 F # 2 O #: 5) 5 # 0 100 000 új eset évente megelőzhető, azaz az összes új rákos eset 30% -a. Konzervatív becslések szerint a rákos halálozás reális csökkenése akár 11% -kal elérhető Cancer Res Clin Oncol 2001; 127: 9-19

Flavonoidfogyasztás és a krónikus megbetegedés kockázata (vörösbor, gyümölcs, zöldség, saláta, kakaó) 10 054 finn férfi és nő teljes flavonoidbevitelének kiszámítása (diétás kórelőzmények módszere) Flavonoidfogyasztás a finn élelmiszerek flavonoidkoncentrációi alapján Eredmények Magasabb kvercetin bevitel mellett alacsonyabb az iszkémiás szívbetegségek mortalitása (p = 0,02), férfiak, kevesebb tüdőrák (p