A BfR óvatosságra int a görögszéna magjának kezelésekor

Bonn - A görögszéna magjaiból készült csírák meglévő kockázatértékelésén kívül a Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) 2011. július 11-én értékelte az ezeket a magokat tartalmazó gyártási folyamatokat és ételeket.

A görögszéna magját különféle élelmiszerek előállításához használják:

Összetevőként a fiatal és a közepesen érett félkemény sajtnak diós jegyzetet adnak
őrölve fűszerkeverékek (például currypor) vagy mustár részei lehetnek
Magként vagy maglisztként fűszerezésre vagy saját fűszerkeverékek készítésére kínálják őket
A belőle készült termékeket tartalmazhat gyógyteák és bizonyos ápoló teák (infúziós tasakok)
magkivonatként vagy porként étrend-kiegészítők részei lehetnek

Eddig nincs bizonyíték arra, hogy a hajtásokon kívül a görögszéna magjából készült más ételek is kiváltották volna az EHEC betegségeket. A BfR értékelés szerint a megfelelően kezelt szennyezett görögszéna magvak nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre.

Az alábbiak is érvényesek: csak mindenféle hajtást fogyasszon főzve, magokat ne neveljen

Július 5-én az egyiptomi görögszéna magokat azonosították az EHEC 2011 májusában és júniusában Németországban és Franciaországban bekövetkezett járványainak valószínű okaként. Emiatt az Egyiptomból származó egyes vetőmagok és babok egész EU-ban történő behozatali tilalma 2011. július 6. és október 31. között volt érvényben. Jelenleg nincsenek konkrét jelek arra vonatkozóan, hogy más típusú és vetőmag-tételek is szennyeződtek volna az EHEC O104: H4-vel a származási ország szanitertelen termelési körülményei révén, vagy a közvetítőknél és a befogadóknál történő keresztszennyeződés révén (pl. Tisztítás, keverés, töltési folyamatok során). Ennek ellenére a Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR), a Szövetségi Fogyasztóvédelmi Hivatal (BVL) és a Robert Koch Intézet (rki) nem zárja ki ezt.

Eddig bebizonyosodott, hogy a veszélyes kórokozó csak az emberekben és nem az állatokban található törzs, amely nyilvánvalóan átvihető kenőcsök által emberről emberre, de táplálékkal és felszíni vízzel is. A tudósok elképzelhetőnek tartják azt is, hogy az adatokat felületeken és tárgyakon keresztül továbbítsák. Miután a veszélyes kórokozók forgalomban vannak, az anyag körforgásának részei, és ily módon a természetes környezetbe is bejutnak. Az EHEC baktériumok mellett ez számos más kórokozóra is érvényes, például a szalmonellára.

Az a tény, hogy a csíra ismét átvihető az emberre, megmutatja az üzemeltetési higiénés kezelés nagy jelentőségét a közösségi étkeztetésben, amelyet a törvény már előír. A fogyasztók hozzájárulhatnak a veszélyes baktériumok terjedésének megállításához is, különösen a gondos kézhigiéné és a mindennapi életben általában felelős higiénikus magatartás révén.

Betegek egy bizonyos idő alatt ki tudják választani a kórokozókat még a felépülésük után is. A kórokozót fertőzöttek is ki tudják választani, akik maguk sem betegednek meg. Ezért annál is fontosabb, hogy a betegek különös figyelmet fordítsanak a higiénés intézkedésekre, és hogy az ételek elkészítésekor következetesen betartsák az általános higiéniai szabályokat.

Mivel az EHEC-vel szennyezett csíramagok jelenleg is forgalomban vannak, és nem zárható ki a keresztszennyeződés más típusú vetőmagokkal, a német hatóságok ajánlása, hogy a csírákat ne fogyasszák nyersen, továbbra is érvényben marad. A fogyasztóknak a maradék csíramagokat és magkeverékeket az általános hulladékba kell dobniuk. A palántákat nem szabad magadnak termeszteni.

Itt talál higiéniai tippeket

EHEC O104: H4 - Emberek, mint átviteli forrás?

Az EHEC csíra, amely 2011 májusa óta burjánzik, az EHEC 0104: H4, két különböző patogén E. coli baktériumtípus törzse. A Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) jelentése szerint a baktérium DNS-elemzése 93 százalékos egyezést mutatott az EAggEC nevű hasmenés kórokozóval (enteroaggregatív Escherichia coli). A fertőzés és a hasmenés első tünetei közötti időszak átlagosan három-négy nap.

Az EAggEC-t először 1987-ben írták le a hasmenést okozó E. coli baktériumok új csoportjaként. A járványok gyakran társultak egy közös étkezéshez. Általában a fertőzés átvihető személyről emberre, de emberekről is tárgyakon és ételeken keresztül. Jelenleg a BfR nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jelen esetben az emberek is az élelmiszer és a környezet lehetséges szennyeződésének lehetséges forrásai lehetnek.

EHEC-fertőzések: háttérismeretek

Az EHEC baktériumok (= enterohemorrhagiás Escherichia coli) az ártalmatlan bélbaktérium, az Escherichia coli veszélyes formája, amely vizes vagy véres vizes hasmenéshez vezethet, kócos gyomorfájdalommal, görcsökkel és hányással, későbbi veseelégtelenségig.

A csírát először 1977-ben fedezték fel. 1982-ben amerikai tudósok közzétették az első csoportos betegséget a nem kellően melegített hamburgerek fogyasztása után. Azóta számos más bizonyított járvány történt szerte a világon. Az eddigi legnagyobb járványokról 1985-ben Kanadából számoltak be 73 esetben és 19 halálesettel, 1996-ban pedig Japánból több mint 11 000, Skóciában pedig 400, illetve 11, illetve 19 halálesettel. Az EHEC 1998 óta tartozik a bejelentendő kórokozók közé.

Az élelmiszerek fő fertőzésforrásai kezdetben a darált marhahús, a nem teljesen főtt húsgombók, a nyers kolbásztermékek, a nyers és az előnyben részesített tej voltak. Ugyanakkor a vizet, a salátákat, a zöldségeket, a frissen facsart, fűtetlen almamustot és a pasztörizálatlan almalevet (a hagyományos almaleveket pasztőrözik) szintén azonosították az EHEC-fertőzések kórokozóinak okozójaként. A széklet-orális átvitel (kenetfertőzés) emberről emberre jelentősnek tűnik az EHEC-betegségek terjedése szempontjából. A korábbi járványok gyakori kitörései a közösségi étkeztetés voltak, mint például a csecsemőosztályok, óvodák, gondozási intézmények és éttermek, különösen a gyorséttermek. A japán járvány idején a fertőzés forrásait és az átvitel útjait nem sikerült azonosítani.

EHEC baktériumok profilja

Megjelenés: gram-negatív pálcabaktériumok
Előfordulás: természetes kérődzők belében élő lakó; ürül a széklettel
Átviteli út: szennyezett állati vagy növényi táplálék, széklet-orális kenet fertőzések
Fertőzés: 10-100 csíra az EHEC O157: H7-ben betegséget válthat ki
Inkubációs periódus: 1–9 nap
Tünetek: vizes-véres hasmenés, kócos gyomorfájdalom, hányás; veseelégtelenség fordulhat elő immunhiányos embereknél
A betegség időtartama: 2–9 nap
Patogén növekedés: 7 ° C és 50 ° C közötti hőmérséklet-tartományban tápanyagok és nedvesség jelenlétében; a hőmérsékletoptimum 37 ° C; Az EHEC érzéketlen savas környezetre, hidegre, kiszáradásra vagy magas sókoncentrációra; megfagyva az EHEC-t nem ölték meg biztonságosan
Gyilkolás: Az EHEC-t hőkezelési eljárásokkal, például forralással, sütéssel, pasztörizálással és melegítéssel elpusztítják. (támogatás)