Az ózonréteget lebontó gáz felhalmozódik az északi féltekén

A hidrogén-klorid molekula a légkör magas rétegében a klórfluor-szénhidrogének, vagy a rövid szénatomszámú szénhidrogének - az UV sugárzás ellen védő ózonréteget megtámadó anyagok - mutatója. Megfigyelések szerint a hidrogén-klorid 2007 óta felhalmozódik az északi féltekén. Egy Emmanuel Mahieu által vezetett csapat a belgiumi Liège-i Egyetem részéről most bebizonyította, hogy a növekedés oka a légforgalom megváltozása, és nem a megnövekedett CFC-kibocsátás, amelyet a montreali jegyzőkönyv tiltott. A "Nature" folyóirat kutatói szerint az ózonréteg a következő ötven évben teljes mértékben helyreáll.

Az oxigénvegyület ózonrétege a légkörben megvédi a földet az ultraibolya sugárzástól, és az éghajlati rendszer fontos része. A CFC-k ipari termékek, és hosszú élettartamuk miatt eljutnak a sztratoszférába - egy 15–45 kilométeres magasságú légköri rétegbe, ahol az ózonréteg is található. A sztratoszférában a CFC-ket nagy energiájú ultraibolya sugárzás bontja le. A folyamat során felszabaduló klór közvetlenül lebonthatja az ózont, vagy kezdetben hidrogén-kloridként felhalmozódhat. A hidrogén-klorid tehát a sztratoszférában CFC-kből képződik, és ugyanolyan veszélyes az ózonrétegre.

világa

Állomás a légkör mérésére

A vizsgált nyomgázok jellegzetes hullámhosszakon elnyelik a fényt, ami azt jelenti, hogy azonosíthatók. Mahieu és kollégái ezt kihasználták. Infravörös spektrométerekkel vizsgálták a napfényt a világ minden részén található állomásokon, és összehasonlították a méréseket a napspektrum felvételeivel a Föld légkörén kívül. A napfény bizonyos hullámhosszai kevésbé voltak jelen az állomásokon az abszorpció miatt, mint a légkörön való áthaladás nélkül. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy kiszámítsák, mely nyomkoncentrációban van jelen.

Az északi féltekén lévő állomásokon növekvő hidrogén-klorid-koncentrációt regisztráltak a sztratoszférában, de csökkenő koncentrációt a déli féltekén. A légköri gáztranszportot modellező számítások ezután a mérések meggyőző értelmezését eredményezték: Nem a teljes hidrogén-klorid-mennyiség növekedett a légkörben, hanem az Egyenlítőtől észak felé tartó légáramok valamelyest lelassultak. „Ez azt jelenti, hogy a CFC-k hosszabb ideig tartózkodnak a sztratoszférában. Ily módon több káros klórgáz szabadulhat fel, például hidrogén-klorid ”- magyarázza Thomas Reddmann társszerző a Karlsruhe Műszaki Intézetből.

A forgalomban bekövetkezett változás oka egyelőre nem ismert. A tudósok feltételezik, hogy ez hosszú távú változékonyság. A klímaváltozással való kapcsolat nem zárható ki teljesen.

KIT sajtóközlemény a forrás körülményeinek megfelelően