A halfajok háttérismerete

2019 szeptember
2019 augusztus
2019. május
2019 április
2017. október
2017. június
2014. október
2014. július
2014. április
2014. március
2014 január
2013. november
2013 október
2013 szeptember
2013 augusztus
2013 július
2013 Június
2013 május
2013 április
2013 február

harcsa

Az európai harcsa étrendje
Ami a diétáját illeti, a harcsa korántsem válogatós, mert ez a halfaj nagyon jól tudja használni a rendelkezésre álló élelmiszer-erőforrásokat. A szabadon mozgó harcsa elsősorban más élőlényekkel táplálkozik. Végül is a harcsa veszélyes vadász, és ami az ételt illeti, minden csemege örömmel fogadja az európai harcsa. A harcsa mindenféle halfaj mellett emlősöket és fiatal vízimadarakat is fogyaszt, amikor erre lehetőség nyílik. Természetesen az ilyen nagy zsákmányállatok különösen alkalmasak felnőtt harcsákra. A harcsa azonban kisebb étkezésekkel is elégedett. Az európai harcsa rovarokkal és más élőlényekkel táplálkozik a vízből. Vadászatkor a harcsa jó hallás- és szagérzékkel rendelkezik. Élőhelyén az európai harcsa általában elegendő táplálékot talál ahhoz, hogy különféle dolgokkal táplálkozzon.

A harcsa természetes élőhelye
Ahogy a neve is mutatja, az európai harcsa nagy elterjedési területtel rendelkezik Európában. Eredetileg a harcsa élőhelye Közép- és Kelet-Európa nagy részein átterjedt. Időközben a harcsa emberi segítséggel őshonos lett az európai kontinens más területein is. Noha az európai harcsa főleg a folyókban és tavakban található meg, előfordul a Fekete-tengeren és a Balti-tengeren is. A Kaszpi-tenger szintén része a harcsa tartományának. A harcsa mély és lassan folyó vizekben szeret élni.

Így szaporodik az európai harcsa
Az európai harcsa ívási ideje májustól júliusig tart. A víz hőmérséklete a szaporodásban is rendkívül fontos szerepet játszik. Ennek 18 fok körül kell lennie. A hím harcsa kis gödröket épít a bank közelében. A harcsa petéi 1,4-2 milliméter nagyságúak. A megtermékenyítés után egy idővel azonban a ragacsos petesejtek megduzzadnak és nagyobbak lesznek. A petesejtek száma nagyban változhat. Egy nőstény testtömeg-kilogrammonként akár 25 000 petét hoz létre. A hím harcsa vállalja a peték őrzését és gondozását. Az, hogy a fiatalok mennyi idő alatt kelnek ki a petékből, a víz hőmérsékletétől függ. A keltetési folyamat általában néhány nap múlva megy végbe. A fiatalok önállóan élnek és gyorsan növekednek.