A lényeg a golyvával és egyebekkel

Azt, hogy anyagcserénk teljes sebességgel, vagy a hátsó égőn fut-e, nagyrészt a pajzsmirigy és az ebben a szervben termelődő hormonok határozzák meg. A nyaki régióban található kis endokrin mirigy hatalmas hatással van a különféle szervfunkciókra. A pajzsmirigy különféle betegségei ennek megfelelően súlyos hatással lehetnek.

Kis szerv a gége alatt: a pajzsmirigy Fotó: F1online

A pajzsmirigy a gége alatt egy kis hormonális mirigy, amely a széllel szemben nyugszik. Mindenekelőtt a jódtartalmú trijódtironin (T3) és a tiroxin (tetraiodotironin T4) hormonokat képezi, amelyek fontos szerepet játszanak a szervezet energiamérlegében. Szabályozzák a testhőt, az idegek, izmok aktivitását és számos szervfunkciót, és jelentős hatással vannak a testi és szellemi jólétre, valamint a szexualitásra és a termékenységre. Mindkét hormon nagyrészt kötődik a fehérjéhez, ezért inaktivált formában. Csak nem kötött formában fejezik ki hatásukat, úgynevezett szabad T3 és T4 formájában.

A pajzsmirigy központi szerepet játszik a gyermek fejlődésében. Ez ellenőrzi a gyermekek fizikai és szellemi érését az anyaméhben kialakult helyzetből.

Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz által leadott hormonokat a vér hormonszintje szabályozza. Ha ezek túl alacsonyak, a pajzsmirigy hormontermelését fokozza az agyalapi mirigyben termelt pajzsmirigy-stimuláló hormon (tirotropin, TSH).

A szerv felépítése

A pajzsmirigy két oldalirányú szövethártyából áll, így gyakorlatilag pillangó alakú. A két pajzsmirigy-lebenyt egy központi szövetszárny, az úgynevezett isthmus köti össze, közvetlenül a légcső előtt.

A pajzsmirigy súlya újszülötteknél 2-3 gramm, felnőtteknél 18 (nők) - 25 gramm (férfiak). Normális esetben az oldalsó pajzsmirigy lebenyek nem nagyobbak, mint a hüvelykujj disztális falanxja, és az egész pajzsmirigy körülbelül dió méretű.

A pajzsmirigy betegség tünetei

Számos tünet utalhat a pajzsmirigy betegségére. A méret növekedése mellett ez magában foglalja a nyomás érzését, a csomó vagy a gömb érzését a torok területén, a nyelési rendellenességeket és a légszomj érzését szoros gallér viselése esetén.

Túlműtött pajzsmirigy esetén idegesség, versenyző szív, nem kívánt fogyás, hő-intolerancia, fokozott izzadás és hasmenés jelentkezik. Másrészt a száraz bőr, a fáradtság, a csökkent teljesítmény, a hideg intolerancia, a nem kívánt súlygyarapodás, a székrekedés és a durva és rekedtes hang, valamint a depresszió a hipofunkció mellett szól.

A Graves-kórt akkor kell megfontolni, ha a szem mögött nyomásérzet, fejfájás, fokozott fényérzékenység, könnyező szemek és kettős látás tapasztalható.

Golyva

Mivel a pajzsmirigy fő feladata a jódtartalmú hormonok előállítása, az optimális működéshez elengedhetetlen a megfelelő jódellátás. Ha a jódhiány területein hiányos a jód, a pajzsmirigy megnagyobbodása egyfajta kompenzációként jelentkezik. Golyva képződik, az úgynevezett golyva, más néven „jódhiányos golyva”.

A pajzsmirigy megnagyobbodásának lehetséges következményei a pajzsmirigy diszfunkciói és mechanikai károsodások, például a megnagyobbodott mirigy miatt a légutak szűkülete. A nagyméretű golyvák, mivel korábban a jódhiányos területeken viszonylag gyakran előfordultak, a következetesebb orvosi ellátásnak köszönhetően ma ritkák. Az állítólag normális pajzsmirigy azonban golyvát is elrejthet, amint arról a "Forum Thyroid Association" kezdeményezés beszámolt.

Hideg és forró csomók

Szöveti csomók képződhetnek a golyvában - de az egészséges szövetekben is -, így meg kell különböztetni az úgynevezett hideg és forró pajzsmirigy csomókat. A Pajzsmirigy Fórum információi szerint a forró csomók, más néven autonóm csomók, túlműködő szövetekből állnak. Ellenőrizetlenül veszik fel a jódot, több pajzsmirigyhormont termelnek, és ezáltal kiváltják a hipertireózis kialakulását.

A hideg csomók viszont inaktívak és nem termelnek hormonokat. Lehet idős szövet, hegesedés, ciszta vagy jóindulatú elváltozások, bár szem előtt kell tartani, hogy ritka esetekben a daganatot elfedheti a pajzsmirigy hideg csomója.

Pajzsmirigy túlműködés

A pajzsmirigy túlműködése, vagyis a pajzsmirigy túlműködése akkor fordul elő, amikor az endokrin mirigy túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont termel, és így kórosan stimulálja a szív, a vesék és más szervek működését. A teljes anyagcsere teljes sebességgel fut ilyen helyzetben, ami megmagyarázza a tüneteket.

Az érintettek gyakran erősen izzadnak, és ennek megfelelően nem tolerálják jól a meleget. Meleg a bőre, és szívdobogása, gyors és néha szabálytalan pulzusa és magas vérnyomása van az aktivált szívműködés következtében.

Hosszú távon fennáll a szívritmuszavarok kockázata.

Súlyos esetekben szívelégtelenség alakulhat ki a szív és a keringés folyamatos túlterhelésének eredményeként.

A hyperthyreosis egyéb tünetei az idegesség, nyugtalanság, nyugtalanság, belső feszültség és remegés. A megnövekedett anyagcsere-munka súlyvesztéshez vezet az állítólag megfelelő táplálékfelvétel ellenére. További tünetek a gyakori székletürítés, néha hasmenés, fizikai hatástalanság, koncentrációs rendellenességek, alvászavarok, menstruációs rendellenességek és potenciaproblémák.

Pajzsmirigy alulműködés

Ellentétes helyzet áll fenn a hypothyreosisban, a pajzsmirigy alulműködésében, amelyben túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik. A tipikus panaszok lehetnek lassított gondolkodás és/vagy beszéd, általános hajtóerőhiány és súlygyarapodás. Mivel az anyagcsere lelassult, a csökkent hormontermelés következtében a hátsó égőn fut.

További tünetek a fokozott hidegérzet, fáradtság, csökkent teljesítmény és székrekedés szempontjából székletproblémák. A koncentráció és memória zavara, fáradtság, durva hang és lassú pulzus szintén jelezheti a hypothyreosis jelenlétét.

Hashimoto pajzsmirigygyulladása

A Hashimoto-féle pajzsmirigy-gyulladás - más néven immun-pajzsmirigy-gyulladás - a pajzsmirigy krónikus gyulladása, autoantitestek képződésével a pajzsmirigy-peroxidáz enzim (TPO-AK) vagy a tiroglobulin (Tg-AK) elleni antitestek ellen. Az autoimmun betegség Nakaru Hashimoto japán orvosról kapta a nevét, aki először 1912-ben írta le a rendellenességet. Különösen a 30-50 év közötti nőket érinti.

Hashimoto pajzsmirigy-gyulladásában a pajzsmirigy sejtjeit elpusztítja az autoimmun reakció. Ennek eredményeként kezdetben fokozott a pajzsmirigyhormonok felszabadulása, és ezáltal átmeneti hyperthyreosis. Hosszú távon azonban a helyzetet megfordítja a sejthalál, és visszafordíthatatlan hypothyreosis alakul ki, így a betegeknek a pajzsmirigyhormonokat tabletta formában kell szedniük egy életre.

A Hashimoto pajzsmirigy-gyulladása hosszú ideig enyhe lehet, és az érintettek észre sem vehetik. A „Pajzsmirigy fórum” szerint az ultrahangvizsgálatok és a megfelelő autoantitestek kimutatása bizonyítják a betegséget ebben a fázisban. A betegség oka eddig nagyrészt sötétben volt, kiváltó okként a genetikai tényezőket, de a környezeti tényezőket, például a vírusfertőzéseket is tárgyalják. Ezenkívül a terhesség, a nagyon magas jódfogyasztás vagy a jódot tartalmazó röntgen kontrasztanyag elősegítheti Hashimoto pajzsmirigy-gyulladásának megnyilvánulását.

Két formát kell megkülönböztetni, nevezetesen a klasszikus, hipertrófiás és atrófiás formát:

• A hipertrófiás betegségre jellemző a diffúz, lassan megnövekedő pajzsmirigy, amely általában helyi nyomás és feszültség érzésével észlelhető. Lehet láz és általános betegségérzet is. Egyéb tünetek lehetnek fáradtság, fáradtság, csökkent hajtóerő, koncentrációképtelenség és székrekedés, valamint szag- és ízzavarok és enyhe halláskárosodás. A teljesítmény lehetséges fizikai és szellemi csökkenése könnyen vezethet a demencia vagy a depresszió téves diagnózisához az idősebb embereknél.

• Az atrófiás forma a pajzsmirigy méretének csökkenésével jár, és hipofunkciót eredményez.

Graves-betegség

Az autoimmun betegségek közé tartozik a Graves-kór is, amelyben a TSH elleni antitestek, a TSH receptor antitestek (TRAK) képződnek. Ennek eredménye a pajzsmirigyhormonok ellenőrizetlen képződése és felszabadulása, ezáltal a hyperthyreosis a megfelelő tünetekkel. A betegség Carl Merseburg orvosáról kapta a nevét, aki már 1840-ben leírta a pajzsmirigy rendellenességét és annak tüneteit. A Pajzsmirigy Fórum szerint a „Merseburg Trias”, amelyet Carl von Basedow lakóhelyéről neveznek el, „klasszikusnak” tekinthetők. Magában foglalja a kiálló szemgolyókat (exophthalmos, endokrin orbitopathia), palpitációt (tachycardia) és megnagyobbodott pajzsmirigyet (golyva, golyva).

Az antitestek képződése kezdetben a Graves-kórra jellemző, de a betegség előrehaladtával a TRAK-értékek normalizálódhatnak.

A Graves-kór esetében is egyelőre nem tudni, mi okozza a betegséget. A rendellenességet pajzsmirigy-ellenes gyógyszerekkel és szükség esetén műtéttel vagy radiojód-terápiával kezelik.

Diagnózis

A pajzsmirigy vizsgálatát elsősorban látható csomók ellenőrzésével, valamint tapintással és ultrahangvizsgálattal, nem invazív eljárásként hajtják végre. Ennek ellenére a gondos kórtörténet és az általános fizikai vizsgálat diagnosztikus. A laboratóriumi paramétereket is meghatározzák, elsősorban a pajzsmirigyhormonokat az alul- és túlműködés, valamint a TSH tisztázása érdekében. Ezenkívül hasznos lehet az autoantitestek, például a TSH-receptor antitestek (TRAK) vagy a pajzsmirigy-peroxidáz (TPO-AK), valamint a tiroglobulin (Tg-AK) elleni antitestek tesztelése.

A szonográfia mellett a szcintigráfia a pajzsmirigy fontos képalkotó módszere, amely lehetővé teszi a regionális és globális szervműködés értékelését. Ha a karcinóma kizárása vagy igazolása a cél, számítógépes vagy mágneses rezonancia képalkotás is jelezhető.

Citológia finom tűszívással

Pajzsmirigyrák gyanúja esetén a szövetek célzott eltávolítása ultrahang által vezérelt finom tűfunkcióval és ezt követő citopatológiai vizsgálattal javasolt. A finom tűvel történő aspirációs citológiát (FNAZ) általában azért hajtják végre, mert az eljárás a legnagyobb érzékenységet és specifitást kínálja a jóindulatú és rosszindulatú pajzsmirigy csomók megkülönböztetésénél a csomópontok megfelelő előzetes kiválasztásával. Egy lipcsei kutatócsoport szerint azonban az eredmények mintegy 20 százaléka nem határozható meg egyértelműen, ami nagyszámú diagnosztikai művelethez vezet.

A lipcsei Ralf Paschke professzor által vezetett csoport ezért most a pajzsmirigyrák specifikus genetikai változásait vizsgálja, amelyek az összes karcinóma körülbelül kétharmadát teszik ki. A cél az, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a pajzsmirigy diagnosztikai műveleteinek számát. Ezt rutinszerű vékonyrétegű citológiai anyagok alkalmazásával kell elérni a mutációk kimutatására. A tudósok nyilatkozata szerint a módszer felhasználható a jobb minőségű DNS és RNS vizsgálatra, és ezáltal a pontosság magasabb szintjére.

A legfontosabb terápiás módszerek

A pajzsmirigybetegség kezelése a mögöttes klinikai képtől függ:

• Jódhiányos golyva esetén általában jódtablettákat és pajzsmirigyhormon-tablettákat (L-tiroxint) írnak fel. Minél előbb kezdődik a terápia, annál jobb a kezelés eredménye. A pajzsmirigy csökkentése általában hat-tizenkét hónapon belül valósul meg, és az ezt követő fenntartó kezelés elegendő.

• Ha hyperthyreosis van jelen, pajzsmirigy-ellenes gyógyszerekkel végezzük a terápiát azzal a céllal, hogy lassítsák vagy akár blokkolják a pajzsmirigyhormonok képződését.

• Pajzsmirigy alulműködés esetén a szervezet saját tiroxin hormonjának helyettesítő terápiája javasolt. Mivel csak a hiányzó hormonmennyiség pótolható, a kezelésnek általában nincsenek mellékhatásai. Ennek előfeltétele azonban a megfelelő egyéni adagolás és a megfelelő megfelelés. A kezelést általában egy életen át folytatni kell rendszeres ellenőrzésekkel.

• Ha például a gyógyszeres terápia nem elegendő egy nagyon nagy golyva esetén, meg kell fontolni a műtétet. A pajzsmirigy patológiásan megváltozott részét műtéti úton eltávolítják, kivéve mindkét oldalon a kis maradék szárnyakat. Ha pajzsmirigyrákja van, akkor szükség lehet a teljes pajzsmirigy eltávolítására is.

• Alternatív megoldásként jóindulatú változások esetén a golyva méretének csökkentésére radioaktív jódterápia lehetséges. A radiojód a jód radioaktív formája, amelyet a szervezet ugyanúgy felszív, mint a természetben előforduló jódot, és felhalmozódik a pajzsmirigy túlműködő sejtjeiben. Amikor a radioaktív jód elbomlik, a környező szöveteket a sugárzás elpusztítja, ami lokalizált hatás a kis, körülbelül 1-2 milliméteres sugárzási tartomány miatt.

Ennek ellenére a kezelés védőintézkedéseket igényel. Általában egy három-öt napos tartózkodás részeként zajlik egy nukleáris gyógyászati klinika osztályán, az első napon a radiojódot kapszula formájában adják be. A rádió-jód terápia terhes vagy szoptató nőknél nem megengedett.

Ha a pajzsmirigy műtét vagy a radiojód-terápia után is van elegendő szövet a hormontermeléshez, további kezelésre nincs szükség. Általában azonban a pajzsmirigy alulműködik a kezelés következtében, és az ebből adódó hormonhiányt helyettesítő terápiával kell kompenzálni, a hypothyreosisos helyzethez hasonlóan.

Fogászat szempontjából

Németország jódhiányos terület, így normál étrend mellett nem érhető el az átlagos napi jódanyagcsere és így a 200 μg jódigény. Ennek következményei lehetnek hypothyreosis és megnagyobbodott pajzsmirigy, golyva. Az euthyroid golyva a leggyakoribb pajzsmirigybetegség, 90 százalékban. Németországban a felnőttek 30 százaléka érintett. A follikuláris hámsejtek genetikai hibája a jódhiánnyal kombinálva az oka.

A pajzsmirigy alulműködés szintén nagyon gyakori pajzsmirigybetegség, de a hiányzó hormonok megfelelő pótlásával, például az euthyroid golyvával, nincs jelentős hatása a fogászati kezelésre. A légcső szövődményei azonban befolyásolhatják a légzést.

A sokkal ritkább pajzsmirigy-túlműködés azonban abszolút ellenjavallat az adrenalin fogászati kezelés (helyi érzéstelenítés, vérzéscsillapítás) összefüggésében. Ennek oka a béta-receptorok érzékenységének növekedése a megnövekedett keringő tiroxin miatt. Sinus tachycardia, valamint tachycardialis ritmuszavarok alakulhatnak ki a kamrai fibrillációig, beleértve a kamrai fibrillációt is. Klinikailag a fogászati kezelés során észlelhető az idegrendszer túlzott izgatottsága (pszichomotoros nyugtalanság, remegés, idegesség, ingerlékenység, álmatlanság), sinus tachycardia, fokozott vérnyomásamplitúdó, hő-intolerancia (izzadás, subfebrile hőmérséklet), súlycsökkenés (hasmenés), amelynek megfelelő diagnózist kell adnia. Ez magában foglalja az in vivo (beleértve a szonográfiát, a szcintigráfiát) és az in vitro vizsgálatokat (T3, T4, TSH meghatározás). Az immun hyperthyreosis (Graves-kór) viszonylag gyakori oka a hiperfunkciónak, különösen nőknél (5: 1 arány).

Univ.-Prof. Dr. Dr. Monika Daubländer
A fogorvosi rendelő poliklinikájának vezető tanácsadója
A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem egyetemi orvostudománya
Fogorvosi rendelő
Augustusplatz 2
55131 Mainz

Dr. Dr. Peer W. Chamberlain
Klinika és poliklinika orális és maxillofacialis műtétekhez a Rostocki Egyetemen
Schillingallee 35
18057 Rostock