A németek hiányolják a társadalmi igazságosságot

Frissítve: 19.01.20 - 01.27

A globalizáció szempontjából kritikus Attac hálózat aktivistája a berlini Reichstag előtti tüntetésen.

Az Allensbach Intézet 3000 embert kérdezett meg arról, mennyire igazságosnak tartják a társadalmat. A tanulmányból kiderül: a németek úgy érzik, hogy társadalmuk sok területen igazságtalan.

Írta: Angela Sommersberg

A németek kétharmada úgy véli, hogy a társadalmi igazságosság az elmúlt három-négy évben csökkent. A lakosság 64 százaléka ezen a véleményen van. Ennek eredménye volt az Allensbach véleménykutató intézet által az Új Szociális Piacgazdaság kezdeményezés megbízásából készített reprezentatív felmérés, amelyet csütörtökön mutattak be Berlinben. 3000 16 éves és idősebb német felmérését végezték 2012 decemberében és 2013 januárjában.

Az állampolgárok a társadalmi igazságosságot például úgy definiálják, hogy az a tény, hogy a munkádból származó bérből jól meg tud élni (91 százalék), hogy minden gyermeknek ugyanolyan esélye van a jó iskoláztatásra (90 százalék), vagy hogy az állam biztosítja az alapvető biztonságot, hogy senki rászorulók (77 százalék). A németek felfogása, miszerint a társadalmi igazságosság csökken, nem új keletű. "Amikor Oskar Lafontaine 1997/1998-ban vezette választási kampányát a saját tőke rés témájával, elkezdtünk intenzíven foglalkozni a témával" - mondja Renate Köcher professzor, az Allensbach Intézet ügyvezető igazgatója, aki bemutatta a tanulmányt. „Az elmúlt 15 évben a németek valószínűbbnek érzik, hogy csökken az igazságosság, mint ahogy egyre közelebb kerülnek hozzá.” Köcher az intenzív megbeszéléseket az olyan kérdésekről látja, mint például a társadalmi szegénység a társadalomban.

Svédország az első helyen

Érdekes azonban, hogy nemzetközi összehasonlításban egészen más kép rajzolódik ki. Bár a németek 34 százaléka szerint Svédországban van a legtöbb társadalmi igazságosság, Németország a második helyen áll 23 százalékkal. A válaszadók a legalacsonyabb társadalmi igazságosságot az USA-nak (25 százalék) és Kínának (66 százalék) tulajdonítják. "A németek világosan megkülönböztetik azt a kérdést, hogy mennyire közelítünk a társadalmi igazságossághoz Németországban, és hogyan teljesítjük nemzetközi összehasonlításban" - mondja Köcher.

A németek igazságtalannak tartják, ha az alacsony keresetűek csak valamivel több pénzt kapnak, mint a munkanélküliek (76 százalék), vagy ha a nyereséget termelő vállalatok elbocsátják az alkalmazottakat (75 százalék). Az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó emberek, például a félképzett munkavállalók, a munkaerőpiacot rosszul áteresztőnek (46 százalék) érzékelik. Az elosztási igazságosság javítása érdekében biztosítani kell a minimális jövedelmet (76 százalék). Köcher: "A lakosság régóta támogatja az országos minimálbért."

A válaszadók a politikusokat látják felelősnek az igazságosságért. 73 százalék meg van győződve arról, hogy a politika sokat tehet az igazságosság előmozdításáért. Ennek során azonban rossz jegyeket adnak a politikának. Köcher: "Tíz évvel ezelőtt az emberek azt mondták, hogy a politika biztosítja a társadalmi igazságtalanság növekedését." A polgárok konkrétan azt szeretnék, ha az állam javítaná a család és a munka összeegyeztethetőségét (71 százalék). A válaszadók azonban elutasítják a nők kvótáját és a gyermekgondozási támogatást. Csak körülbelül 20 százalék támogatja ezeket az intézkedéseket. A megkérdezettek 70 százaléka azt szeretné, ha az állam jobban felkészítené az iskolásokat a munka életére.

Elégedett az adórendszerrel

Az adórendszert viszont egyre inkább igazságosnak tartják. Míg alig tíz évvel ezelőtt 78 százalék tartotta igazságtalannak a rendszert, ma már csak 49 százalék osztja ezt a véleményt. Mivel az adórendszerben nemrég nem történt változás, Köcher a változást az elmúlt évek felfutásával magyarázza. „Felméréseink során sokan azt mondják, hogy anyagi helyzetük javult.” Akinek több pénze van a számláján, az hirtelen nem látja igazságtalannak az adórendszert.