Peszticid-maradványok csemegeszőlőben 2009. január és május között

A vizsgálat háttere

Az asztali borszőlő az ember legrégebbi termesztett növényei közé tartozik. Ma a szőlőtőkét több ezer fajban terjesztik világszerte számos régióban.

A fajtától és a feldolgozástól függően a szőlő sok antioxidánst tartalmaz, különösen a polifenolokat, valamint más, az emberi testben aktív anyagokat. Ide tartoznak például a B-vitaminok, karotinoidok és ásványi anyagok (beleértve a káliumot, kalciumot és magnéziumot). A világos szőlőhöz képest a vörös és a kék szőlő általában több ilyen fontos anyagot tartalmaz, amelyeknek körülbelül egyharmada van a magokban. Ezért ezeket a maggal rendelkező szőlőket kell előnyben részesíteni a mag nélküli szőlők helyett ("Thompson Seedless", "Sultana" vagy "Superia").

Ma szinte egész évben csemegeszőlőt kínálunk. Július és november között nagy mennyiségeket szállítanak Olaszországból, de ebben az időszakban spanyol, görög és török gyümölcsöket is importálnak. A hátralévő hónapokban a csemegeszőlő többnyire Argentínából, Brazíliából, Chiléből és Dél-Afrikából származik. A német szőlőt elsősorban októberben szüretelik, bár gyakran nem kínálják közvetlen fogyasztásra. Ezért szinte az összes csemegeszőlő külföldről származik. Most azonban a német szőlő erősebb forgalmazására törekszenek.

Az éves szőlőtermelés több, mint az alma és a narancs együttvéve. Átlagosan minden német fogyaszt 4 kg szőlőt (csemegeszőlőként) évente, de a szőlőt főleg (a világtermelés mintegy 85% -a) gyümölcslé és mindenekelőtt borrá (borszőlő) dolgozza fel.

Intenzív termesztésként a szőlő számos betegségnek és kártevőnek van kitéve a kezdéstől a bogyós szüretig. Különösen nagy problémát jelentenek a gombás betegségek, mint a lisztharmat és a peronoszpóra, a szürke penész és a foltos foltok, de a szőlőtőkék lárvái (szénabogár vagy savanyú féreg) is megtámadhatják a szőlőtőkét. Ezért használják a növényvédő szereket a tenyészidőszakban a szőlő kártevők elleni védelme és a betakarítás biztosítása érdekében. A jelenlegi fajták célja a kártevőkkel szembeni természetes ellenálló képesség erősítése, így kevesebb peszticidet kell használni.

A csemegeszőlő szennyezettségének nyomon követése érdekében egész évben vizsgálják őket. Ez a cikk a 2009. január és május között elemzett szőlő eredményeiről számol be.

Összegzés

Az időszak során összesen 41 nagykereskedelmi és kiskereskedelmi hagyományos termelésből származó csemegeszőlő mintát vizsgáltak. A szezonális viszonyok miatt a minták főként Chiléből és Dél-Afrikából érkeztek.

Az étkezési szőlő szermaradványainak helyzete 2008-hoz képest javult a maximális mennyiségek túllépése tekintetében. A minták 98% -ában a megengedett maximális szint alatt maradtak maradványok. A maximális mennyiséget csak egy mintában túllépték (2%) (lásd 1. ábra).

1. ábra: A maradványokat tartalmazó csemegeszőlő százalékos aránya 2008-ban

2. ábra: A maradékokat tartalmazó csemegeszőlő százalékos aránya 2009.05.01

Eredmények részletesen

Az étkezési szőlő szermaradványainak helyzetéről az 1. táblázat ad áttekintést, Dél-Afrika és Chile kivételével a származási országonkénti minták száma olyan kicsi, hogy a statisztikai kimutatásokat nem lehet általánosítani. Mintánként átlagosan 6,5 maradékot találtak, az átlagos maradéktartalom 0,54 mg/kg volt. A legmagasabb egyedi maradék 1,06 mg/kg volt az iprodion gombaölő szer esetében, a csemegeszőlő esetében a maximálisan megengedett mennyiség 10 mg/kg volt. Az összes maradék 39% -ában a szint 0,01 mg/kg alatt volt.

A hagyományos termesztésből származó előző évi mintákhoz képest a túllépett maximális mennyiségek száma 2% -kal kedvezőbb volt (2008: 6%). A mintánként számított 6,5 szermaradék átlagos száma és az átlagos 0,54 mg/kg szermaradék-tartalom azonban valamivel magasabb volt, mint 2008-ban (6,1 szermaradvány mintánként, 0,51 mg/kg átlagos maradéktartalom).

1. táblázat: A csemegeszőlő eredményeinek áttekintése (01/2009 - 05/2009) Származási ország R nélküli szám, R kevesebb, mint HM, R nagyobb, mint HM Különböző anyagok R mintánként 1) Tartalom R mintánként 1) (mg/kg)

Brazília	2	0	2	0	6.	3.5	0,02
Chile	16.	0	16.	0	26-án	8.1	0,85
India	2	0	2	0	16.	10.0	0,26
Olaszország	1	0	1	0	11.	11.0	0,25
Dél-Afrika	16.	0	16.	0	22-én	4.7	0,29
megmagyarázatlan	4	0	3	1	14-én	4.8	0,67
teljes	41	0	40	1	42	6.5	0,54
0%	98%	2%
összehasonlításképpen 2008-ban	94. o	1%	93%	6%	73.	6.1	0.51

R = maradék; HM = maximális összeg; 1) átlagos

Csak egy mintában (2%) túllépték a maximális mennyiséget. Ennek a kedvezőbb képnek az oka többek között a származási országok arányos összetétele. A jelentési időszakban a viszonylag kevésbé szennyezett dél-afrikai csemegeszőlőt nagyrészt vizsgálatra bocsátották.

Az egyetlen megengedhetetlenül magas tartalom a Captan/Folpet gombaölő szerre vonatkozott egy megmagyarázhatatlan eredetű mintában (lásd a 2. táblázatot). Meghatározott 0,052 mg/kg tartalommal túllépték az étkezési és borszőlő esetében a 396/2005/EK rendeletben előírt 0,02 mg/kg kaptán/folpet maximális mennyiséget.

2. táblázat: Asztali szőlőminták felesleges mennyiségekkel (01/2009 - 05/2009) Származási ország A HMÜ anyag száma Maradványtartalom (mg/kg) megengedett legnagyobb mennyiség
(mg/kg) ARfD kimerültség (%)

megmagyarázatlan

Captan/
Folpet (F)

0,052

0,02

HMÜ = a maximális mennyiség túllépése, F = gombaölő szer, ARfD = akut referencia dózis

A maximális mennyiség túllépése esetén toxikológiai kockázatértékelést végeznek. Ebből a célból egy két és öt év közötti gyermek példaként szolgál annak meghatározására, hogy az akut referencia dózis (ARfD) mennyire merül ki egyetlen nagy fogyasztás után. Az ARfD érték túllépése esetén az egészségügyi kockázatok nem zárhatók ki a szükséges biztonsággal. Ilyen esetekben az Európai Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) ennek megfelelően értesíti a tagállamokat. Erre azonban a rendelkezésre álló minták esetében nem volt szükség, mert az ARfD érték csak 2% -kal merült ki.

A leggyakoribb (négyszer és gyakrabban észlelt) anyagokat a 42 aktív peszticid hatóanyag összesen 2. ábrája tartalmazza. Szinte kizárólag a gombaölő szerek (a gombákkal és azok spóráival küzdő hatóanyagok) tükrözik a szőlőtermesztésben a gombabetegségek magas kockázatát. Csak 18 rovarölő hatású vegyület (imidakloprid, lambda-cihalotrin és metoxifenozid) található meg a 18 leggyakrabban azonosított anyag között.

3. ábra: Gyakran észlelt anyagok csemegeszőlőben (01/2009 - 05/2009)
F = gombaölő, I = rovarirtó

A minták 98% -ában egyszerre több anyagot találtak. 14 minta (34%) tartalmazott kettőtől öt szermaradványt és 20 minta (49%) hat-kilenc szermaradványt tartalmazott (lásd a 3. ábrát). Tíz vagy annál több szermaradványt detektáltak hat mintában (15%), az egyik minta 13 szermaradék volt az első helyezett. Ez a minta Indiából származott, és nem volt kifogásolható. Nyolc egyedi szermaradványt tartalmazott, amelyek mindegyike 0,01 mg/kg alatt volt, és 0,26 mg/kg dózisban a teljes szermaradványszint jóval az átlag alatt volt (0,54 mg/kg).

A többszörös maradék problémáját újra és újra megvitatják. Ebben az összefüggésben a kimutatott anyagok koncentrációja fontos szerepet játszik. A lehetséges additív, azaz fokozó hatásokkal kapcsolatos tudományos ismeretek azonban még mindig hiányosak.

4. ábra: Többszörös maradványok csemegeszőlőben (01/2009 - 05/2009)

Következtetés

Az eddig vizsgált csemegeszőlő peszticidmaradványokkal volt szennyezett, hasonlóan a 2008-as évhez. Az átlagos szermaradványszint és a mintánkénti szermaradványok száma valamivel magasabb volt. Cserébe azonban a túllépett maximális mennyiségek aránya csökkent, mivel csak egy mintát nyújtottak be, amely meghaladta a maximális mennyiséget.

Az akut referencia dózist (ARfD) soha nem lépték túl. Ennek megfelelően a jelenlegi adatok alapján az egyes kimutatott szermaradványoktól nem várható egészségkárosodás. Általában a szőlő még mindig a közepesen szennyezett gyümölcsfajok egyike.