A bronchoszkópia: tüdő visszaverődése

Az orvos a bronchoszkóppal megvizsgálhatja a tüdőt és a légutakat. A módszer segít a kezelésben is, például elszívja a kemény nyákot

Bronchoscopy: az orvos a tüdőről látja a kamera képeit a monitoron

Tüdőmintával az orvos a szájon vagy az orron keresztül hörgőoszkópot vezet be a légutakba. A modern bronchoszkópok puha, rugalmas csőből állnak, amelynek átmérője két-hat milliméter. A tömlő hegyén egy kamera található, fényforrással. Ez a kamera valós időben elküldi képeit egy monitorra, amelyen az orvos megvizsgálja a beteg légutakat.

Ezenkívül a bronchoszkóp folyadékot fecskendezhet és szívhat fel, és ezáltal úgynevezett hörgőmosást végezhet. Ezenkívül nagyon kicsi csipeszeket vagy keféket lehet átnyomni a csövön, és szövetmintákat lehet venni. Ezután az orvos mikroszkóp alatt megvizsgálja ezeket a biopsziás mintákat. Ezenkívül egy miniatűr ultrahangfej képes feltérképezni a légutak környékét.

Mi okozza a bronchoszkópia elvégzését?

Hörgővizsgálatra lehet szükség mind a kezelés, mind a diagnózis érdekében, például ha tüdőrák gyanúja merül fel, vagy ha ismert tüdődaganat kezelését tervezik. Ily módon az orvosok radioaktív anyagokat is be tudnak juttatni a tüdőbe a daganatok helyi besugárzása érdekében. A bronchoszkópia a légutak szűkületét is tisztázhatja. Az orvos megvizsgálhatja a tüdő egyes részeinek elégtelen szellőzését, az úgynevezett atelectasist is. A tüdőmintával, beleértve a hörgőmosást, sejtek és csírák is beszerezhetők a tüdőből.

Az orvosok tüdővizsgálatot is végeznek idegen tárgyak felkutatására és eltávolítására. Szellőztetett betegeknél a szellőzőtömlő helyzetének korrigálására is használható. Ezenkívül a váladékok, például a nyákdugók leöblíthetők a bronchoszkóppal, és úgynevezett sztentek helyezhetők be, amelyek belülről hasítják a légutakat, és így nyitva tartják őket.

Hogyan működik a bronchoszkóp vizsgálat?

A vizsgálat napján a beteg éhgyomorra jön. Olyan spray-t kapnak, amely megszorítja a torkot és elnyomja a geg reflexet. Ezután a beteg szinte mindig egy rövid érzéstelenítőt kap a vénába, hogy ne érezzen semmit a vizsgálatból. Szükség esetén nyugtatókat is alkalmaznak.

Az orvos a száján vagy az orrán keresztül behelyezi a hörgőcsövet a légcsőbe. Ezután megvizsgálja a légutak nyálkahártyáját, amelyet úgy lehet elképzelni, mint egy "szélesebb ágú" hörgőfát ". Az orvos legfeljebb az összes hörgőt megvizsgálja a harmadik vagy a negyedik ágig. Ez általában 10-15 percet vesz igénybe. Maguk a légutak érzéketlenek a fájdalomra.

Ha hörgőmosásra van szükség, az orvos körülbelül 20-100 milliliter steril folyadékot fecskendez be az alsó légutakba, majd elszívja. Ily módon kivonja a baktériumokat és a sejteket a légzőrendszer felszínéről, hogy aztán a laboratóriumban megvizsgálja őket.

A vizsgálat után a páciensnek kb. Két órán át tartózkodnia kell az evéstől és az ivástól, amíg a torkában jelentkező érzéstelenítés nem csillapodik. Ellenkező esetben fennáll a fulladás veszélye. Ha a beteg nyugtatót vagy rövid ideig tartó érzéstelenítőt kapott, akkor ugyanazon a napon már nem vezethetik.

Milyen más típusú bronchoszkópia létezik?

A hajlékony csővel végzett tüdővizsgálat mellett van egy merev csővel végzett vizsgálat is. Ez a cső például jobban eltávolíthatja az idegen testeket a tüdőből. A merev bronchoszkópiának előnyei vannak akkor is, ha egy tumor súlyosan beszűkíti a légutakat. Néha az orvos közvetlenül eltávolíthatja a daganatokat lézeres eszközök vagy argonnyalábok segítségével. Az argonnyalábok olyan koagulációs eszközök, amelyek argongázon keresztül továbbítják az energiát, és két-három milliméter mélyen megsemmisítik a szövetet. Az orvos a szövetek elpusztítására és a vérzés leállítására használja őket. Ha szűkületeket kell behelyeznie a szűkület nyújtásához, akkor ez jobban működik a merev bronchoszkóppal.

Veszélyes a bronchoszkópia?

A bronchoszkóp orrvérzést vagy torokfájást okozhat nyelési nehézséggel, rekedtséggel vagy köhögéssel, és nagyon ritkán károsíthatja a gégét. Még rövid távú láz is előfordul utána, főleg mosással. A bronchoszkópia során nagyon ritka a súlyos esemény.

A szövetminták eltávolítása enyhe vérzést okozhat. Ezért számíthat arra, hogy az első két napban kis mennyiségű vért köhög fel. A vérzés hébe-hóba olyan súlyos, hogy endoszkóppal le kell állítani.

Egyes esetekben az alveolusok sérülése a tüdő szivárgásához és az úgynevezett pneumothorax kialakulásához vezet. Ez azt jelenti, hogy a levegő a tüdő és a környező tüdőüreg közötti térbe áramlik, ami légszomjat okoz. Ezután szükség lehet a mellkas lefolyójára: Ez a műanyag cső a mellkas falán keresztül továbbítja a kint behatolt levegőt.

A kizárás lehetséges okai

A bronchoszkópia problémás lehet, ha az állapot általában nagyon rossz, vagy ha súlyos egyidejű betegségek vannak: Ha a szívizom gyengesége vagy akut szívinfarktusa van, a tüdő működése súlyosan csökken vagy a véralvadás zavart okoz, a vizsgálat szükségességét gondosan meg kell fontolni, és az orvos előnyeit és előnyeit Mérje fel a lehetséges hátrányokat.

Konzultációs szakértő: Dr. professzor med. Heinz Dieter Köhler belgyógyász szakosodott tüdő- és hörgőgyógyászat. A pulmonológiai és belgyógyászati osztály, később a pulmonológiai, a légzőszervi és az alvásgyógyászati osztály főorvosa volt, valamint a schmallenbergi Grafschaft kolostor kórház emeritus igazgatója.

Fontos jegyzet:
Ez a cikk csak általános információkat tartalmaz, és nem használható öndiagnosztikához vagy önkezeléshez. Nem pótolhatja az orvos látogatását. Szakértőink nem tudnak megválaszolni az egyes kérdéseket.

Olvassa el még:

Endoszkópia (tükrözés)

Az endoszkópia során az orvos szondát és optikát helyez be a testüregbe. A test régiójától függően léteznek például bronchoszkópia (tüdőoszkópia), gasztroszkópia (gasztroszkópia), kolonoszkópia (kolonoszkópia), laparoszkópia (laparoszkópia) és artroszkópia (jointoszkópia).