Visszér: A vénák megőrzése ahelyett, hogy „belső kompressziós harisnyával” megsemmisítené őket

Eltville - A 2016. április 30-i német vénanap célja, hogy információkat nyújtson a pókvénák és a varikózisok kockázatairól, megelőző intézkedéseiről és kezelési módszereiről. Ebből az alkalomból az Aktion Meditech beszélt az érrendszeri szakemberrel, Dr. Achim Mumme, a Bochum Vénaközpont vezető orvosa a visszérterápia előrehaladásáról. Itt különösen fontos az extraluminális valvuloplasztika, mint a vénák kíméletes kezelési lehetősége. A hagyományos kezelésekkel ellentétben ez a terápia a vénák megőrzésére összpontosít, amelyek később bypass anyagként szolgálhatnak az esetleges szív- vagy érrendszeri műveletekhez.

Mik a visszér és hogyan keletkeznek?

A visszér rendellenes domborulatok a felszíni vénás rendszerben. Ezeket az erek falának gyenge kötőszövete okozza. A gyenge kötőszövet hatására a véna fal "elhasználódik", és a véna átmérője megnő. Az akkor megnagyobbodott vénában a vénás szelepek már nem záródhatnak be. A vénás szelepek két csőből állnak, amelyek középen érintkeznek a fallal, és ezáltal létrehozzák zárási funkciójukat. A vénás szelepek csak akkor engedik a vért a szív felé, és megakadályozzák a vér visszasüllyedését a lábába. Ha a véna kitágult a gyenge kötőszövet következtében, a szelep szórólapjai között rés keletkezik, és a vér a gravitáció miatt visszasüllyedhet a lábába. Vér folyik a lábában. Ez viszont növeli a vénás vérnyomást. Ez idővel további kidudorodásokhoz vezet.

Hány ember van Németországban?

A visszér az egyik leggyakoribb betegség. Németországban minden ötödik férfi és minden harmadik nő visszeres.

Milyen tünetekkel fordulnak elő a betegek az Ön klinikájára?

A leggyakoribb tünet a lábduzzanat, vannak felületi trombózisok, phlebitis, visszérvérzés, ekcéma vagy akár nyitott lábak is.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Az előző kezelési lehetőségek alapvetően a kórosan megváltozott vénaszakaszok megsemmisítésén vagy eltávolításán alapulnak. Ez történhet hővel (lézer, rádióhullámok), vegyszerekkel (szkleroterápia, szöveti ragasztó) vagy mechanikusan az úgynevezett sztrippelési művelettel. Mindezen módszerekkel azonban a vénás szerv elvész. Ez hátrányos lehet, ha a bypass műtétre később szükség van. A vénás anyag elengedhetetlen a szív vagy a láb artériák megkerüléséhez.
Az új fejlesztések, például az extraluminális valvuloplasztika, a vénakonzerváló terápiára irányulnak. A vénatartó terápia a közelmúltban olyan nagy tudományos társaságok középpontjába került, mint a Német Társaság a Phlebology-nál. Éppen egy vénák megőrzésével foglalkozó munkacsoportot hoztak létre ott. Ez a munkacsoport célul tűzte ki a vénatartó terápiás módszerek továbbfejlesztését.

Ön 1994 óta kezeli az extraluminális valvuloplasztikában szenvedő betegeket. Folyamatosan fejlesztette ezt a folyamatot. Mi az eljárás és milyen előnyöket kínál a korábban elterjedt terápiás megközelítésekhez képest?

Mikor alkalmazható ez a módszer?

A visszérbetegség előrehaladott stádiumában az ablatív eljárások továbbra is elengedhetetlenek. Ha a visszér nagyon előrehaladott, a vénás szelepek többnyire megsemmisülnek. Az extraluminalis valvuloplasty eljárás akkor alkalmazható, ha egy speciális ultrahangvizsgálattal kiderül, hogy a visszér oka a véna dilatációja, amikor a vénás szelep röpcédulái sértetlenek.

Mely betegek nem alkalmasak a kezelésre?

Mint már említettük, a már megsemmisült vénás szelepekkel rendelkező betegek nem alkalmasak a valvuloplasztikára. Azok a betegek, akiknek ép szelepes szórólapja van, de megnagyobbodott vénás falai vannak.