Az agy és az étkezési viselkedés közötti kölcsönhatás az elhízás kutatásának középpontjában

közötti

Az agy és az étkezési viselkedés közötti kölcsönhatás az elhízás kutatásának középpontjában

Az integrált kutatási és kezelési központ (IFB) lipcsei elhízási betegségek két új kutatási területre kiterjesztik a kóros elhízásról szóló tanulmányait. Az "elhízásról szóló döntéshozatal neurobiológiájával foglalkozó" junior kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a túlsúlyos embereknek gyakran vannak-e kedvezőtlen étkezési szokásai, és hogyan lehet ezeket újra megváltoztatni. Egy másik csoport az agy, bizonyos hormonok és az ételbevitel kölcsönhatásait tanulmányozza. Mivel agyunk szerepe az elhízás kialakulásában egyre fontosabbá válik az elhízás kutatásában.

Étel jutalomként

Dr. A Max Planck Kognitív és Idegtudományi Intézet IFB számára Annette Horstmann és hatfős kutatócsoportja túlsúlyos emberek döntési magatartását vizsgálja. Horstmann tanulmányai azt mutatják, hogy az elhízott tesztalanyok hajlamosabbak a gyors jutalmat ígérő magatartásra. Ha étkezési magatartásról van szó, ez oda vezethet, hogy az érintett személy gyorsabban és szokásosan enged az édes kísértéseknek. Sok elhízott beteg arról is beszámol, hogy bizonyos helyzetekben "csak csokoládét kell enni".

"Azt vizsgáljuk, hogy az agy milyen szerepet játszik abban a tényben, hogy egyes emberek hajlamosak ilyen merev szokásokkal viselkedni, és mások inkább az egészségük és karcsúságuk iránti vágyra irányulnak" - magyarázza Horstmann. Ebből a célból például a túlsúlyos és a normál testsúlyú tanulmány résztvevőinek agyában bekövetkező reakciókat kép-, szag- vagy ízvizsgálatokban mérik, és megtanulják, és különböző cselekvési módokat hoznak a döntéshozatal során. Dr. Horstmann feladata megfejteni a döntési magatartás neurobiológiai alapjait és az arra gyakorolt ​​különféle hatásokat, az agyban található bizonyos gének vagy hírvivő anyagok révén. Ez hasznos lehet olyan speciális terápiák vagy viselkedési tréningek kidolgozásában, amelyek lehetővé teszik a merev viselkedés "megtanulását" annak érdekében, hogy kevésbé impulzívan és konkrétabban tudjanak reagálni.

A hormonok befolyásolják az étkezési magatartást

A fiatal tudósok egy másik új csoportja, dr. Vezetésével Wiebke Fenske az "elhízás neuroendokrin mechanizmusait" vizsgálja, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy a túlzott táplálékfelvétel és a súlygyarapodás hogyan változtatja meg az agyi területeket és funkciókat, amelyek rövid és hosszú távon szabályozzák az étkezési magatartást. Mindenekelőtt tartósan megzavarhatja a hipotalamuszt, az élelmiszer-bevitel kulcsfontosságú kontrollközpontját és a jutalom érzését, vagyis a kellemes ingerek pozitív érzését, például a táplálékfelvételt. Amikor az agy jutalmazási rendszere csak nagy mennyiségű ételre reagál, ez megnehezíti a súlycsökkentési kísérleteket és mindenekelőtt az alacsonyabb súly fenntartását. A leadott kilók visszanyerik, vagyis a yoyo-hatást. Itt fontos szerepet játszanak a hipotalamuszban lévő leptin hormonok és a dopamin, más néven "boldogsághormon". Ez utóbbi a jutalmazási rendszer hírvivő anyaga, amely többek között. pozitív hatással van az étvágyra, a motivációra, a vágyra és az élvezetre.

Különböző mennyiségű hormon dopamin

"A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az elhízott embereknek több ételt kell fogyasztaniuk ahhoz, hogy ugyanolyan" kielégítő "dopaminszintet érjenek el, mint a normál testsúlyúak" - magyarázza Fenske. Ivan de Araujo professzor, a Yale Egyetem által vezetett amerikai kutatókkal együttműködve a lipcseiek ezt a kapcsolat megfejtését tűzték ki maguk elé.

Úgy tűnik, hogy a túlsúlyos és normál testsúlyú emberek különböző dopaminszintjeiért felelős többek között az étellel együtt bevitt zsírbevitel. "A dopamin fontos tényező lehet abban, hogy miért sokan híznak meg újra például a fogyókúrás programok után, míg az elhízási műtétek segítségével kilókat leadó betegek általában hosszú évekig képesek fenntartani ezt a súlycsökkentést" - mondta Fenske. Az új tanulmányoknak tisztázniuk kell, hogy ez a különbség hogyan alakul ki, és milyen hatással van az elhízási műtét az étkezési magatartást kontrolláló agyi régiókra. Ez új kiindulópontot jelenthet a nem operatív, hosszú távú hatékony elhízási terápiákhoz.

Az elhízás-kutatás hat junior kutatócsoportja mellett az IFB és a Lipcsei Egyetem Orvosi Központjának tudósai több mint 40 interdiszciplináris kutatási projektben vizsgálják a patológiás elhízás és annak szövődményeinek okait, hatásait és kezelési megközelítéseit.

Háttér-információ

Az IFB AdipositasErkrankungen egyike a nyolc integrált kutatási és kezelési központnak, amelyeket a német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium finanszíroz. A Lipcsei Egyetem és a Lipcsei Egyetemi Klinika (AцR) közös létesítménye. A szövetségi finanszírozás célja az interdiszciplináris hálózati kutatás és kezelés egy fedél alatt, oly módon, hogy a kutatási eredmények a korábbiaknál gyorsabban integrálhatók legyenek az elhízott betegek kezelésében. Az IFB elhízási betegségeinél jelenleg több mint 40 kutatási projekt zajlik. Az IFB elhízási ambulanciája felnőtteknek, egy pedig gyermekeknek és serdülőknek áll rendelkezésre betegellátás céljából. Az IFB a következő években folyamatosan bővíti az elhízás kutatásának és kezelésének területét.
Doris Gabel