Az étkezési preferenciák és a táplálkozási ismeretek fontossága a testsúly állapotában

Kísérleti tanulmány gyermekeken és serdülőkön

Diplomamunka 2012 132 oldal

Minta olvasása

Tartalomjegyzék

2. ELMÉLETI HÁTTÉR
2.1 Túlsúly és elhízás
2.1.1 A túlsúly és az elhízás osztályozása
2.1.2 A túlsúly és az elhízás előfordulása gyermekeknél és serdülőknél.
2.1.3 Fizikai és pszichológiai komplikációk
2.1.4 Megközelítés a túlsúly és az elhízás keletkezésének magyarázatához
2.1.4.1 Az étkezési viselkedés célkonfliktus modellje Stroebe szerint
2.2 Élelmiszer-preferenciák
2.2.1 Az étkezési preferenciák és a súlyállapot hatása
2.2.2 A nemek közötti különbségek az étkezési preferenciákban
2.2.3 Módszertani problémák az ételpreferencia nyilvántartásában .
2.2.4 Implicit attitűdök és étkezési preferenciák
2.2.5 Élelmezéssel kapcsolatos figyelem és
Élelmiszer-preferenciák
2.2.5.1 Dot-probe paradigma
2.3 Táplálkozási ismeretek
2.3.1 Kapcsolat a táplálkozási ismeretek és a testsúly állapota között
2.3.2 A táplálkozási ismereteket befolyásoló tényezők

3. KÉRDÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK

4. MÓDSZER
4.1 minta
4.2 Műszerek és anyagok
4.2.1 Dot-probe paradigma az étellel kapcsolatos figyelemhez.
4.2.2 Kérdőívek gyermekek és serdülők számára
4.2.3 A súlyállapot rögzítése
4.2.4 A szülők kérdőíve
4.3 A vizsgálat lefolytatása
4.4 Statisztikai értékelési módszerek

5. EREDMÉNYEK
5.1 Táplálkozási ismeretek leíró statisztikája
5.2 A táplálkozási ismeretek hipotéziseinek áttekintése
5.3 Az étkezési preferenciák leíró statisztikája
5.4 Az étkezési preferenciákkal kapcsolatos hipotézisek áttekintése
5.5 Az élelmiszerekkel kapcsolatos leíró statisztikák
A figyelem elterelése
5.6 Az élelmiszerekkel kapcsolatos hipotézisek áttekintése
A figyelem elterelése

6. MEGBESZÉLÉS
6.1 Az eredmények összefoglalása és értelmezése
6.2 A vizsgálat jelentősége és korlátai
6.3 Kilátás

NYILATKOZAT FÜGGETLEN DIPLOMA TÉZISEKRŐL

ÁBRÁK FELSOROLÁSA

1. ábra A zsíreloszlás mintái a hasi és gynoid elhízásban (Warschburger és mtsai., 2005; 5. o. Után)

2. ábra Az elhízás következményes betegségei gyermekkorban és serdülőkorban (Ebbeling et al., 2002; 475. o. Után)

3. ábra Az étkezési viselkedés célkonfliktus modellje (Stroebe, Papies & Aarts szerint)

4. ábra A gyermekek és serdülők megoszlása életkor, nem és súlyállapot szerint

5. ábra A gyermekek és serdülők megoszlása, a nemek és a testsúly állapota, valamint a családi vagyon

6. ábra Utasítások a pont-szonda paradigmához

7. ábra Példa egybevágó és inkongruens passzra

8. ábra Az élelmiszerek értékelése egészségi tartalmuk szerint

9. ábra A preferencia kérdőív ötpontos arcskálája

10. ábra A helyes válaszok százaléka a táplálkozási ismeretek tesztjén

11. ábra A táplálkozási ismeretek mértékének különbségei nemtől függően

12. ábra A táplálkozási ismeretek mértékének különbségei az életkor függvényében

13. ábra A táplálkozási ismeretek mértékének különbségei a súlyállapot függvényében

14. ábra A táplálkozási ismeretek mértékének különbségei a családi vagyon függvényében

15. ábra: Nemek közötti különbségek a

16. ábra Az étel-preferencia különbségei függvényében

17. ábra Az átlagos válaszidők különbségei a magas kalóriatartalmú ételingerek bemutatásakor a nem függvényében

18. ábra Az átlagos válaszidők különbségei az alacsony kalóriatartalmú étel-ingerek bemutatásakor a nem függvényében

19. ábra Az átlagos reakcióidő különbségei a magas kalóriatartalmú élelmiszer-ingerek (kongruens passzázsok) bemutatásakor a súlyállapot függvényében

20. ábra Az átlagos reakcióidő különbségei a magas kalóriatartalmú élelmiszer-ingerek (inkongruens passzázsok) bemutatásakor a súlyállapot függvényében

21. ábra Különbségek az átlagos reakcióidőkben az étkezési ingerek bemutatásakor a semleges ingerekhez képest az éhség függvényében

ASZTALOK LISTÁJA

1. táblázat: Az étellel kapcsolatos ingerek figyelemorientáltságának vizsgálata

2. táblázat A táplálkozási ismeretekkel kapcsolatos tanulmányok összefoglalása

3. táblázat Átlagos BMI és átlagos életkor a nemtől, a súlyhoz és a korcsoporthoz való hozzárendeléstől függően

4. táblázat Átlagos táplálkozási ismeretek

5. táblázat: A 10 legnépszerűbb és 10 legkevésbé népszerű étel átlagos preferenciája a nemek szempontjából

6. táblázat A 10 legnépszerűbb és 10 legkevésbé népszerű étel átlagos preferenciája a súlyállapotot figyelembe véve

7. táblázat Átlagos válaszidők az összes bemutatási körülmény között az életkor függvényében

8. táblázat: Átlagos válaszidők az összes bemutatási körülmény között, nemtől függően

9. táblázat Átlagos reakcióidő az összes bemutatási körülmény között a súly állapotától függően

10. táblázat: Átlagos reakcióidő az összes bemutatási körülmény között, a súly állapotától függően (n = 60)

11. táblázat Átlagos reakcióidő az éhségérzet függvényében

12. táblázat 120 étel és ital preferálása a tesztben résztvevők nemének és életkorának figyelembevételével

13. táblázat: A reakcióidő-különbségek T-tesztje az életkor függvényében

RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA

Az ábra nem szerepel ebben a kivonatban

1. BEMUTATKOZÁS

A következő fejezetben be kell vezetni a diplomamunka elméleti hátterét. Bevezetésként áttekintést adunk a túlsúlyról és az elhízásról. A fogalmak meghatározása, valamint a túlsúly és az elhízás epidemiológiájának eredményeinek ismertetése. A túlsúly és az elhízás fizikai és pszichológiai másodlagos betegségeinek bemutatásával hangsúlyozni kell a túlsúly és az elhízás okainak kutatásának fontosságát. A túlsúly és az elhízás keletkezésének magyarázó megközelítéseinek ismertetésekor részletes bemutatást mellőzünk, és csak egy olyan modell kerül bemutatásra, amely figyelembe veszi az étkezési preferenciák hatását a túlsúly és az elhízás kialakulására. Az elméleti rész második szakasza az étkezési preferenciákra, az étkezési preferenciák és a súlyállapot kapcsolatának kutatási eredményeire, valamint az étellel kapcsolatos figyelemre összpontosít. Az elméleti háttér utolsó szakaszában bemutatjuk a táplálkozási ismereteket befolyásoló tényezők kutatási eredményeit.

A vizsgálat módszertani megvalósítása a hipotézisek bemutatását követi. Az eredményeket a 4. fejezet mutatja be. Végül ezeket összefoglaljuk és megvitatjuk az utolsó fejezet jelenlegi kutatási irodalmával kapcsolatban, és kitekintést adunk a további kutatásokra.

2. ELMÉLETI HÁTTÉR

2.1 Túlsúly és elhízás

Az ábra nem szerepel ebben a kivonatban

1. ábra A hasi és gynoid elhízás zsíreloszlási mintázata (Warschburger et al., 2005; 5. o. Után)

2.1.1 A túlsúly és az elhízás osztályozása

2.1.2 A túlsúly és az elhízás előfordulása gyermekeknél és serdülőknél

Összefoglalva elmondható, hogy a túlsúly és az elhízás prevalenciája és súlyossága világszerte jelentősen megnőtt. Világszerte nézve a túlsúly elterjedtsége 10 százalék körüli, az elhízásé 2-3 százalék (Warschburger et al., 2008). A Robert Koch Intézet Gyermek- és Ifjúsági Egészségügyi Felmérései (KiGGS) legfrissebb adatai szerint Németországban a gyermekek és serdülők 15 százaléka túlsúlyos, 6,3 százaléka elhízott. A túlsúly és az elhízás gyakorisága magasabb az alacsonyabb társadalmi osztályokban és a migrációs háttérrel rendelkező gyermekek körében. Ezen a ponton a teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy ellentétes tendencia figyelhető meg a fejlődő országok társadalmi-gazdasági státusza tekintetében. A túlsúly és az elhízás gyakorisága a fejlődő országokban a gyermekek és serdülők körében magas társadalmi-gazdasági státusszal jár (Ebbeling, Pawlak és Ludwig, 2002).

2.1.3 Fizikai és pszichológiai komplikációk

Habár a túlsúly és az elhízás gyakran elsősorban esztétikai vagy kozmetikai problémákkal társul, a túlsúly és az elhízás másodlagos betegségek formájában még gyermekkorban és serdülőkorban is egészségügyi problémákkal társul. Ez társadalmi-gazdasági terhet is jelent, mert az egészségügyi rendszerre fordított kiadások 6 százalékát már az elhízás okozza, és a közvetett költségek legalább kétszer olyan magasak (Schneider & Momma, 2008).

Az ábra nem szerepel ebben a kivonatban

2. ábra Az elhízás következményes betegségei gyermekkorban és serdülőkorban (Ebbeling et al., 2002; 475. o. Után)

Bizonyított az is, hogy a hosszú távú morbiditási kockázat kifejezettebb a túlsúlyos gyermekeknél és serdülőknél, mint a normál testsúlyú gyermekeknél (Lehrke és mtsai, 2009). A túlsúly vagy az elhízás tartós fennmaradásával sok esetben mind a meglévő tünetek intenzitásának, mind az új társbetegségek számának növekedésére lehet számítani. A gyermekkori és serdülőkori súlycsökkentés ugyanakkor csökkentheti az elhízás okozta szövődmények relatív kockázatát felnőttkorban (Stratmann, Wabitsch & Leidl, 2000).

2.1.4 A túlsúly és az elhízás keletkezésének magyarázata

2.1.4.1 Az étkezési viselkedés célkonfliktus modellje Stroebe szerint

Az ábra nem szerepel ebben a kivonatban

3. ábra Az étkezési viselkedés célkonfliktus modellje (Stroebe, Papies & Aarts szerint)

2.2 Élelmiszer-preferenciák

Az ízérzékelés elsősorban a nyelven történik, amelyen az ízért felelős ízpapillák találhatók (Meyerhof, 2010). A korábbi feltételezésekkel ellentétben ma már egyértelmű, hogy a nyelv szinte ugyanolyan érzékeny minden ízminőségre minden területen. A keserű ízt főleg a nyelv hátsó részén érzékelik (Hatt, 2006).

Ennek eredményeként számos tényező befolyásolja az étkezési preferenciák kialakulását és ezáltal az étkezési magatartás alakulását. Az alábbiakban ismertetjük az étkezési preferenciák hatását a túlsúly és az elhízás kialakulására.

2.2.1 Az étkezési preferenciák és a súlyállapot hatása

Összefoglalva elmondható, hogy az étkezési preferenciáknak a túlsúly és az elhízás kialakulásában kifejtett hatására vonatkozó adatok egyes esetekben elégtelenek vagy következetlenek. Az inkonzisztens megállapítások egyik oka a gyermekek és serdülők étkezési preferenciáinak közvetlen megkérdezésével kapcsolatos módszertani nehézségek, amelyeket a 2.2.3. Szakasz tárgyal. Szélesebb körű bizonyíték van a zsírfogyasztás, a cukros italok fogyasztásának, valamint a harapnivalók és a gyorsételek fogyasztásának szerepére, ami összefüggést sugall az ezen élelmiszercsoportok előnyben részesítése és a testsúly állapota között. A német ajkú országokban csak néhány olyan tanulmány készült, amelyben a gyermekek és serdülők súlyállapota és étkezési preferenciái közötti kapcsolatot vizsgálták (vö. Diehl, 1999a). A túlsúlyos gyermekek étkezési preferenciáinak egységes mintáját nem sikerült felfedezni. Ennek eredményeként további kutatásokra van szükség ezen a területen.

2.2.2 A nemek közötti különbségek az étkezési preferenciákban

A nemekkel kapcsolatos kutatás újabb magyarázatot ad az étkezési preferenciák nemi jellegű különbségeire. A nemi életmóddal összhangban a táplálkozás kezelésének módjai, például az étkezési preferenciák, kifejezőeszközként használják a saját „férfiasságának” vagy „nőiességnek” a társadalmi színpadra állítását (Setzwein, 2005). Bizonyos ételeket, például a húst vagy a gyümölcsöt, nemek szerint kódolják, és karakterekké alakítják, amelyek "férfit" vagy "nőstényt" jelentenek (Rückert-John & John, 2009). Ezen elmélet szerint a lányok nagyobb preferenciája a gyümölcsök és zöldségek, a fiúk pedig az állati termékek helyett nem biológiailag kondicionált jelenségként értelmezhető, hanem mint kísérlet arra, hogy lányként vagy fiúként ábrázolják magukat a társadalmi elvárásoknak megfelelően.

2.2.3 Módszertani problémák az ételpreferencia nyilvántartásában

Ezen válasz-elfogultsági tendenciák miatt nehéz értelmezni az étkezési preferenciák fontosságának fontosságát a túlsúly és az elhízás etiológiájában. Az étkezési preferenciák közvetett módszerekkel történő rögzítése lehetővé teheti az olyan étkezési preferenciák rögzítését, amelyek kevésbé hajlamosak a válasz torzítására. A módszernek közvetettnek kell lennie, mivel a vizsgált személyt nem közvetlenül arról kérdezik, hogy mely ételeket részesíti előnyben, hanem viselkedéséből ered. Az irodalmi áttekintés kimutatta, hogy olyan implicit eljárások léteznek és alkalmazhatók a kutatásban, amelyeket alig befolyásolnak tudatos szándékok (Kim & Greenwald, 1998). A következő fejezet leírja az ételpreferencia rögzítésének implicit módszereit, és ismerteti a fontos kutatási eredményeket.

2.2.4 Implicit attitűdök és étkezési preferenciák

Az ételpreferenciák kutatása azt feltételezi, hogy az élelmiszer-preferencia implicit attitűdként létezik, amely közvetett mérési módszerekkel mérhető. Olson és Fazio (2004) az IAT személyre szabott formájával [2] rögzítette a csokoládé preferenciáját az almával szemben. Megállapították, hogy a tesztalanyok a csokoládét jobban preferálták, amit a preferencia közvetlen megkérdőjelezésének megállapításai is megerősítettek (Olson és mtsai, 2004). Más kutatások azt találták, hogy a limonádé jobban kedveli a gyümölcslevet (Maison, Greenwald & Bruin, 2001).

Az implicit mérési módszereket az egészségpszichológiában egyre inkább alkalmazták a túlsúlyos és elhízott alanyok étkezési preferenciájának meghatározására a normál testsúlyú alanyokhoz képest. Roefs és Jansen (2002) az IAT segítségével megvizsgálta azt a kérdést, hogy az elhízott felnőttek jobban preferálják-e a magas zsírtartalmú ételeket, mint az alacsony zsírtartalmú ételeket, a normál testsúlyú felnőttekhez képest. Ellentétben azzal, amit a szerzők sejtettek, kiderült, hogy mindkét súlycsoport negatívan viszonyult a magas zsírtartalmú ételekhez (Roefs et al. 2002). Az irodalom áttekintése kimutatta, hogy a legtöbb tanulmányban a túlsúlyos és a normál testsúlyú emberek nem különböznek egymástól étkezési preferenciáikban (vö. Craeynest, Crombez, De Houwer, Deforche, Tanghe & De Bourdeaudhuij, 2005; Roefs, Stapert, Isabella, Wolters, Wojciechowski és Jansen 2006). Ezen kutatási eredmények fényében Roefs et al. (2006) szerint előfordulhat, hogy nincsenek csoportspecifikus különbségek az ételhez automatikusan társuló asszociációkban, vagy hogy az alkalmazott közvetett mérési módszerek nem elég érzékenyek a meglévő különbségek tényleges észlelésére.

2.2.5 Élelmiszerekkel kapcsolatos figyelem és ételpreferenciák

Az étkezési preferenciák implicit rögzítésének másik megközelítése az észlelés és a figyelem kutatása. A figyelem legfontosabb aspektusa azt írja le, hogy képesek vagyunk-e egyéni ingereket vagy inger aspektusokat kiválasztani a környezetben található ingerek sokféle tartományából, és ezeket preferenciálisan figyelembe venni, miközben másokat figyelmen kívül hagyunk és elnyomunk (Hagendorf, Krummenacher, Müller & Schubert, 2011). Az információk szelektív preferenciájának folyamatát a „szelektív figyelem” kifejezés foglalja össze (Krummenacher, Müller & Schubert, 2011). A szelektív figyelem mérésére olyan módszereket alkalmaznak, mint a pontszonda feladat, a Stroop paradigma és a szemkövetés. Az előbbit a 2.2.5.1. Szakasz írja le részletesebben, mivel ezt a paradigmát alkalmazták a jelen tanulmányban. Az étkezési preferenciák ezen módszerekkel történő értékelése azon az alapfeltevésen alapul, hogy az emberek inkább azokra az ingerekre összpontosítják figyelmüket, amelyeknek nagy jelentőséget tulajdonítanak (Rothermund, 1998). Williams, Watts, MacLeod és Mathews (1997) szerint a figyelem általában a saját témáit tükröző kiemelkedő ingerekre terelődik.

Ezeket a módszereket használják az elhízás kutatásában a túlsúlyos és elhízott emberek, illetve az étellel kapcsolatos ingerekre visszafogott étkezési magatartású emberek figyelésének vizsgálatára. A legfontosabb megállapításokat az alábbiakban ismertetjük. A vizsgálatok összefoglalása az 1. táblázatban található.

Overduin, Jansen és Louwerse (1995) az érzelmi Stroop-teszt segítségével visszafogott és feltűnő étkezési magatartású nők figyelemterhelését vizsgálták. Az érzelmi Stroop teszt (Mathews & MacLeod, 1985) Stroop (1935) klasszikus szín-szó problémájára vezet vissza. Az érzelmi Stroop tesztben színes szavak helyett érzelmi és semleges szavakat használnak a

Összességében a táplálékhoz kapcsolódó ingerek figyelmének torzításának a súlyállapot függvényében történő implicit detektálására vonatkozó megállapítások azt mutatják, hogy a túlsúlyos és elhízott emberek étkezési ingerekhez fordulnak. Nincs elegendő adat a gyermekek és serdülők számára a következtetések levonásához. Ezért további kutatásokra van szükség ezen a területen.

[1] Tg zsír 9,3 kcal-t eredményez

[2] Olson és mtsai. (2004) megváltoztatta a „pozitív” és a „negatív” kifejezéseket „szeretem” és „nem szeretem” kifejezésre.