Alapvető összefüggések a táplálkozás és a relatív szegénység között az NSZK-ban

Az éhségről és a Hartzról szóló jelenlegi közvita tényei és háttere

Folyóirat 2008, 26 oldal

Minta olvasása

Tartalomjegyzék

Mit jelent a Hartz IV szintű jövedelem a táplálkozás területén jelentkező fogyasztási lehetőségek szempontjából?

Hogyan alapulnak ezek az összegek, vagy milyen alapon számolták őket?

Lehetséges-e táplálkozási szempontból kiegyensúlyozott, egészséges étkezés és ivás ilyen körülmények között?

Milyen hatással és következményekkel járnak ezek a hatalmas korlátozások a) étkezési szokások, étkezési kultúra és b) az érintett emberek egészsége tekintetében?

a) A relatív szegénység hatása az étkezési kultúrára és étkezési szokásokra

b) Egészségügyi hatások és az NSZK rossz étkezési helyzetének következményei

Mennyire van köze a táplálkozási ismereteknek és az oktatásnak az egészséges táplálkozáshoz, vagy a szegény emberek rossz/egészségtelen táplálkozása Németországban igazolható-e az ismeretek hiányával?

Hogyan mutatják be a médiában a szegénységről és a táplálkozásról, az egészségügyi és társadalmi következményekről, valamint az evésről szóló általános osztályról szóló vitát?

bevezetés

"A szegénység elválaszthatatlanul összekapcsolódik az éhséggel és az alultápláltsággal." Ez a Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Oktatási Minisztérium félreérthetetlen idézete az "abszolút szegénység" állapotára vonatkozik. A Világbank meghatározása szerint az embereket abszolút szegényeknek tekintik, ha napi kevesebb mint egy dollárt költhetnek el; A szociológiában széles körben alkalmazott abszolút szegénység másik mutatója az alapvető alapismeretek hiánya, mint például az étel, ital, ruházat és a lakhatás.

Az abszolút szegénység jelenleg nagyon alacsony Németországban, és szinte kizárólag a hajléktalanokat, valamint az illegális menedékkérők és menekültek egy részét érinti. Ennek ellenére a szegénység ebben az országban is olyan téma, amely egyre inkább foglalkoztatja az embereket, és amely a gyakran pusztító következményekkel és hatásokkal együtt több hónapja rendszeres médiavisszhangot jelent.

A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése társadalmunkban egyre több szövetségi állampolgárt vezet átmeneti vagy tartós társadalmi nélkülözésbe vagy kirekesztettségbe - a táplálkozás számos területén is. Ezt az életállapotot, amely jelenleg a teljes német népesség körülbelül 15 százalékát érinti, "relatív szegénység" néven ismert.

A szövetségi kormány második, a szegénységről és a gazdagságról szóló jelentése szerint a "szegénységi kockázat aránya" 2003-ban már 13,5 százalék volt (vö. Még Rock 2005, 3. o.), Ami dióhéjban azt jelenti, hogy ezek az emberek túlnyomórészt már viszonylagos szegénységben élnek/A "relatív szegénységi küszöb" statisztikai adatokra utal; Az NSZK-ban tehát azokat, akik hosszú távon vagy tartósan az átlagjövedelem 60% -ánál kevesebbel rendelkeznek, szegénynek tekintik.

Az éhség és az alultápláltság - sokkal kisebb mértékben, mint az úgynevezett harmadik világ számos országában - valószínűleg a szegénység következtében ismét egyre inkább Németországban fordul elő. A "túl kevés" problémája mellett a kutatás, a politika és a közvélemény a közelmúltban különös figyelmet fordított az "új alsó osztály" ("precariátus") gyakran helytelen, egészségtelen étrendjére, valamint annak egyéni és társadalmi következményeire. Az étel jelenleg ismét mindenütt jelen van: akár televízióban, újságokban, akár orvosi és politikai vitákban - a "megfelelő táplálkozás" szempontja, a kapcsolódó anyagi és társadalmi követelmények, valamint a szükséges követelmények mindig a nyilvános vita középpontjában állnak.

Aki szorosan figyelemmel kíséri a szegénység és a táplálkozás körüli vitákat, óhatatlanul észreveszi, hogy elsősorban az érintettekről beszélnek, és nem velük - a szegényekkel folytatott közvetlen párbeszédet a politika és a média a lehető legnagyobb mértékben kerüli. Hogy miért így van, azt ezen a ponton nem kell tovább keresnünk, de ennek bizonyos okait - legalábbis bizonyos mértékben - ebben a cikkben is meg fogják mutatni.

A szegények étkezési szokásai kapcsán a politika és az üzleti élet szakértői, hírességei vagy "szakértői" is rendszeres időközönként kétes kijelentésekkel teszik a címlapokat.

Például Sarah Wiener sztárszakács, aki 2007 szeptemberében a Bild újságban többek között azt állította, hogy minden Hartz IV címzett biotermékeket vásárolhat, ha „nem kölcsönöznek DVD-ket vagy vásárolnak lapos képernyőt gyermekének” 2. Az SPD volt munkaügyi minisztere, Franz Müntefering. A Hartz IV fontosságának egyértelmű kijelentésével a Müntefering egyértelmű nyilatkozatot tett 2006 közepén: "Csak azoknak kell enniük, akik dolgoznak." 3

Az ilyen és hasonló, többnyire érdeklődésen alapuló "szellemi ócska étel" aligha hozható összefüggésbe más tulajdonságokkal, mint az "egészségtelen", "nehezen emészthető" és nem utolsósorban "kellemetlen utóíz". De mi áll valójában az a vita mögött, amelyben a friss és jó minőségű ételeket, például a gyakran drágább biotermékeket a gazdagok táplálékának szimbólumaként stilizálják, cserébe pedig olcsó gyorséttermet, kevés tápértékű, de túl sok zsírt és sót tartalmazó ételt vagy cukor, ami a szegények tipikus étkezési szokásait képviseli?

Szegénység és élelem

"A diéta [. ], vagyis az ételek kiválasztását és elkészítését sokféle szociokulturális tényező alakítja. Ez [. ] feltételezni, hogy a háztartások rendelkezésre álló havi jövedelme döntően befolyásolja az ételválasztást. "(Hermann-Kunz 1995, 161. o.).

Amint azt a bevezetőben már említettük, az NSZK-ban a szegénység elsősorban a statisztikai átlagokhoz képest fordul elő. Sokféle formában nyilvánul meg, és a különböző népességcsoportokat különböző mértékben érinti (pl. Szegénység időskorban, gyermekszegénység). Általános szabály, hogy a szegénység Németországban közvetlenül vagy közvetve a hosszú távú munkanélküliséghez vagy az alacsony bérű munkához kapcsolódik.

Azok a csoportok, amelyekben a szegénységgel többször foglalkoznak meghatározó tényezőként a mindennapi életben, az NSZK-ban élők, akik a Hartz IV ellátásoktól (II. Munkanélküli-ellátás, szociális juttatások, szociális segélyek) függenek. 2007 áprilisában ezen emberek száma körülbelül 7,4 millió volt. 4 Sok olyan ember is van, akiknek a helyzete azonos vagy hasonló, de akiket politikai okokból statisztikailag nem rögzítenek.

"Az étkezés legalább olyan sokdimenziós jelenség, mint maga a szegénység." (Kamensky 1995, 251. o.). Ezért a következő részletezés célja a gazdasági és jövedelmi szegénység és a táplálkozás közötti legfontosabb kapcsolatok kritikai vizsgálatának felkínálása Németországban.

Mit jelent a Hartz IV szintű jövedelem a táplálkozás területén bekövetkező kiteljesedési lehetőségek szempontjából?

A frankfurti járókelők (nem reprezentatív) felmérése szerint a gyermekeknek és a tinédzsereknek napi alig kilenc euróra van szükségük az egészséges étkezéshez (vö. Apotheken-Umschau 02/2008, 10. o.).

2007 júliusa óta a felnőttek táplálkozási hányadának Hartz IV standard mértéke napi 3,81 euró (100%). 14 éves korig a Hartz IV jelenleg napi 2,28 eurót biztosít élelmiszerekért és alkoholmentes italokért (60%). A 14 és 17 év közötti fiatalok jelenleg 3,05 eurót (80%) kapnak ételért és italért. 5.

[Ez az információ kissé eltérhet más források számától, amelyek általában nem adják meg pontosan ugyanazt az összeget. Ennek oka többek között annak a ténynek köszönhető, hogy egyes számítások figyelembe veszik a dohány részarányát vagy a napi 27 kávézóba és étterembe történő látogatásra előirányzott 27 centet (100%), vagy akár teljesen más célokra, például tömegközlekedés számára meghatározott szolgáltatásokat is. Határozza meg az élelem forrásait. Például 4,25 eurót adnak viszonylag gyakran felnőttek napi étkezési hányadaként, és ebből származtatják a gyermekek és serdülők számára szánt összegeket.]

Hogyan állapítják meg ezeket az összegeket, vagy milyen alapon számolták őket?

Első tényt kell rögtön az elején bemutatni: a II/Hartz IV munkanélküli-ellátások általános mértékének élelmiszer-részesedésének kiszámítása nagyrészt azon alapul, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó felnőttek statisztikailag mennyi pénzt költenek átlagosan élelmiszerekre, és nem mennyire lenne szükség az egészséges táplálkozáshoz (lásd még Kersting, Apotheken-Umschau 02/2008, 10. o.).

Ha összehasonlítja ezeket a számokat a jelenlegi összegekkel, azonnal láthatja, hogy a gyerekeket és a felnőtteket fokozatosan megfosztották jelentős mennyiségű ételért és italért. Ezen túlmenően az ellátások csökkentésével párhuzamosan az élelmiszerárak folyamatosan emelkedtek és folyamatosan emelkednek (egyedül Németországban a hivatalos inflációs ráta 1950 és 2000 között évente átlagosan 2,7 százalék volt) 6. Különösen azok számára, akik túlnyomórészt vagy teljes mértékben állami támogatásoktól/Hartz IV-től függenek, ez a fejlemény egyre szélesebb körű, drasztikus korlátozásokat tartalmaz az ellátási lehetőségek tekintetében. Íme egy példa: "Ha az akkori alapkamat százalékos aránya [a BSHG, Frankfurt 1972 szerinti általános mértékek] még ma is létezett, és figyelembe vették az élelmiszerárak 20% -os növekedését, akkor egy 12 éves iskolás gyermek táplálkozási hányadának ma nem kellett volna 2,28 eurót fizetnie, de naponta 3,48 euró. A szegény családokból érkező iskolás gyermekek étkezésére és ivására szánt forrásokat tehát reálértéken 1/3-mal csökkentették. ".

Ez a fejlemény sok szempontból aggasztó, és kritikát, tiltakozást, ellen- és segítő akciókat vált ki - amelyek mindeddig zajlottak és/vagy zajlanak, azonban meglehetősen gyengén szervezettek, regionális szinten korlátozottak és többnyire alig vagy csak kissé sikeresek vagy nyilvánosan érzékelhetőek.

Az alábbiakban az egyik kérdéssel kell foglalkozni, hogy vajon lehetséges-e és milyen mértékben megfelelő táplálkozás ilyen körülmények között, és milyen hatással van az étkezési kultúrára a szegénység ilyen formája.

Lehetséges-e táplálkozási szempontból kiegyensúlyozott, egészséges étkezés és ivás ilyen körülmények között?

"A Hartz IV nem elegendő az egészséges gyermekétkeztetéshez" - ezzel vagy hasonló címmel több média is beszámolt 2007. augusztus eleje óta a bonni egyetem Dortmundi Gyermektáplálkozási Kutatóintézetének (F KE) tanulmányáról, amely egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a munkanélküli-ellátás II. nem elegendő a gyermekek és a fiatalok kiegyensúlyozott táplálásához.7 Az F KE ezért sürgősen javasolta az általános mértékek ennek megfelelő kiigazítását.

A 2007-ben publikált tanulmány részeként Dortmundban már több mint 80 élelmiszer árát rögzítették 2004 márciusában, amelyekre szükség van egy egészségesnek tekintett étrendhez. Tesztvásárlás történt két diszkontban és különböző szupermarketekben. Ezen adatok alapján a tudósok kiszámolták az úgynevezett "optimalizált vegyes étrend" költségeit. Ez az F KE által kidolgozott koncepció, amelynek célja, hogy a gyermekek és serdülők egészséges étrendhez jussanak viszonylag alacsony árakon.

„A dortmundi gyermekétkeztetési kutatóintézet (F KE) kiszámította, hogy az egészséges táplálkozásért felelős 2–6 éves gyermekek átlagosan 2,83 euró, a 7–13 évesek 4,38 és a 14–17 évesek 5,86 euró napi szükséglet. Ez a diszkontok és szupermarketek árainak átlagértékén alapul (2,16 euró/1000 kilokalória (kcal)). [. ] Feltételezzük, hogy a megvásárolt élelmiszer 100% -át elfogyasztják, és semmi sem romlik el. [. ] De még a felnőttek sem étkezhetnek egészségesen [a II. Munkanélküli-ellátásból]. A 18–64 éveseknek napi 5,47 euróra van szükségük (átlagosan 2543 kcal energiafogyasztással; számítva: Kersting/Clausen, Ernahrung-Umschau 9/2007, 508 és utána). Napi 1,66 euró van túl kevés. "8.

Az F KE Dortmund közzétette ennek diagramját (lásd 8. oldal), amely világosan megmutatja, hogy egy (legolcsóbb) egészséges étrend napi költségei mennyiben haladják meg a Hartz IV által rendelkezésre bocsátott eszközöket. A Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium szóvivője azt mondta az Apotheken-Umschau-nak, anélkül, hogy az F KE által meghatározott számadatokkal foglalkozna, hogy "fennáll a lehetőség másra is." (Apotheken-Umschau 02/2008, 11. o.) Nincs bizonyíték arra, hogy "szükségletalapú táplálkozás lehetséges, ha a II. Munkanélküli-ellátásban részesülők mást hagynak maguk után" - érvel Dr. Mathilde Kersting viszont az F KE Dortmundtól (Apotheken-Umschau 02/2008, 10. o.). "Nem hiszem, hogy egy család meg tudna boldogulni a II. Munkanélküli-ellátással, ha az egészséges táplálkozás szerepet játszik." Emellett elfogadhatatlan, hogy a lakosság egy részét nehezebbé tegye az egészséges táplálékhoz való hozzáférés, 10. o.).

1 http://www.bmz.de/de/themen/armut/arbeitsfelder/ernaehrung/index.html 2008.01.05.

2 Sarah Wiener egy interjúban Willhelm A. Tell-nel, a Bild-Zeitung/Bild online 2007. szeptember 05-től

3 lásd: http://www.zeit.de/online/2006/20/Schreiner (2008. január 9.)

4 lásd: http://www.zeit.de/news/artikel/2007/07/31/2349240.xml (2008. január 26.)

5 Forrás: Roth, Rainer (2007): Hartz IV - Alultápláltság és elszigeteltség milliók számára (szórólap)

6 lásd: http://www.kostenguenstiger.de/sparinfo.html (2008. január 26.)

7 lásd többek között http://www.scinexx.de/wissen-aktuell-6897-2007-08-02.html http://www.tagesschau.de/inland/meldung7366.html http://www.tagesspiegel.de/politik/ Németország/Munkanélküli-ellátási táplálkozás; art122,2349944 (2008.01.26.)

8 Forrás: Roth, Rainer (2007): Hartz IV - Alultápláltság és elszigeteltség milliók számára (szórólap)