Az EU-országok megállapodnak az energiaátállás 2030-ig tartó kulcsfontosságú pontjaiban

Brüsszel (dpa) 2016-ban az EU Bizottság egy csomagot nyújtott be a környezetbarátabb energiaellátás érdekében 2030-ig. Most a tagországok meghatározták álláspontjukat. De a következő tárgyalási forduló már várat magára.

Az EU-államok megállapodtak az energiaátállás 2030-ig tartó fontos követelményeiben. Addig a megújuló energiáknak a teljes kereslet 27 százalékát kell fedezniük. Ezenkívül az európai villamosenergia-piacot szorosabban össze kell kapcsolni.

A szövetségi kormány elégedettségét fejezte ki az energiaügyi miniszterek éjszakai találkozójának eredményeivel. A Zöldek és a környezetvédelmi csoportok viszont élesen kritizálták és javításokat követelnek.

Egy évvel ezelőtt az EU Bizottság jogalkotási csomagot nyújtott be annak az éghajlati célnak az elérése érdekében, hogy 2030-ig legalább 40 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt termeljen, mint 1990-ben. Kedd este az energiaügyi miniszterek összesen négy javaslat kapcsán szigorították álláspontjukat, amelyeket most megvitatnak tárgyalniuk kell az Európai Parlamenttel. A parlamenti képviselők ambiciózusabb célokat tűznek ki: 2030-ig 35 százalékos ökoenergiát szeretnének elérni.

Ebben nem volt konszenzus a 28 uniós állam között. Megállapodtak azonban a megújuló energiaforrások bővítésének szabályaiban. 2020-tól kezdődően az ökoenergia fűtésre és hűtésre való felhasználásának évente egy százalékponttal kell növekednie. A bioüzemanyagok forgalomban történő felhasználására vonatkozó új előírásokról is megállapodtak.

2030-ra az üzemanyagok 14 százalékának megújuló forrásokból kell származnia, ennek három százaléka az úgynevezett második generációs bioüzemanyagokból származik. Az elektromos autók üzemeltetéséhez szükséges villamos energiát bele kell számítani a forgalom megújuló kvótájába. Ezenkívül a polgároknak képesnek kell lenniük arra, hogy könnyebben előállítsák és forgalmazzák a megújuló energiákat.

A szövetségi kormány részéről Rainer Baake gazdasági államtitkár „mérföldkőnek” értékelte az eredményeket. Mindenekelőtt fontosak a megkötő köztes lépések a megújuló energiaforrások 27 százalékos célkitűzése felé vezető úton - mondta Baake, aki Németországért tárgyalt.

Ezzel szemben Julia Verlinden, a Bundestag tagja nevetségesnek nevezte a fűtési és hűtési energia bővítési sebességét. "Az EU Miniszterek Tanácsa a kudarcot ünnepli mindenütt" - mondta. A Climate Action Network panaszkodott is: "Az EU kormányai a megújuló energiák forradalmának megbénítását és elhalasztását javasolják." Legalább 45 százalékos bővítési cél szükséges a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez.

A kompromisszumos csomag új szabályokat is tartalmaz a szállítókra és az egész európai villamosenergia-piacra vonatkozóan. Többek között a jövőben minden EU-országban „dinamikus” tarifamodelleknek kell lenniük. A fogyasztók így csökkenthetnék költségeiket, ha villamos energiát vásárolnak, ha különösen nagy a kínálat, például amikor a mosógépet vagy a mosogatógépet üzemben hagyják. Ennek előfeltétele az úgynevezett intelligens mérők, amelyek valós időben rögzítik és ellenőrzik a fogyasztást.

Baake elmondta, hogy az elektromos hálózattal kapcsolatos döntések Németország számára is fontosak. Az államoknak fokozatosan meg kell nyitniuk határon átnyúló vonalaikat a szomszédos államokkal folytatott villamosenergia-kereskedelem számára. A szűk keresztmetszetek elkerülése érdekében most kiválaszthatja, hogy több régióra kívánja-e bontani a villamosenergia-piacot, vagy kibővíti a hálózatokat. A szövetségi kormány el akarja kerülni Németország felosztását különböző villamosenergia-árzónákra. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, folytatni kell az elektromos hálózat bővítését - figyelmeztetett Baake.

Az EEA uniós környezetvédelmi hatóságának új adatai szerint a megújuló energiaforrások terjeszkedése Európában a közelmúltban lassan haladt. 2016-ban a teljes energiafogyasztás aránya csak 0,2 ponttal, 16,9 százalékra nőtt. 20 százalékos célt kell alkalmazni 2020-ig.