Baker ciszta: Amikor a térd hátsó része duzzadt és fájdalmas

A Baker-ciszta folyadékkal töltött kiemelkedés a térd üregében. Ennek eredménye fájdalom, nyomás és korlátozott mozgékonyság. Ha a Baker-ciszta térdproblémákat okoz, a legtöbb esetben a konzervatív kezelés segíthet - műtétre ritkán van szükség.

A térdben található Baker-cisztát poplitealis cisztának is nevezik, mert a térd üregében található meg (latin fossa poplitea). A térdízület ízületi tokjának kiemelkedése, amely szinoviális folyadékkal van tele. A tipikus hely, ahol a ciszta látható és érezhető, a térd üregének belseje.

A cikk tartalma egy pillanat alatt:

Mi a Baker ciszta?

Ha különböző okokból több szinoviális folyadék képződik a térdízületben, túlnyomás lép fel az ízületi kapszulán belül. Ezt aztán kibővítik kifelé. Az anatómiai körülmények miatt az ízületi kapszula különösen sérülékeny a térd üregében, és nem bírja az ott lévő nyomást. Kidomborodás következik be, amely egy úgynevezett ciszta száron keresztül kapcsolatban marad az ízületi üreggel.

A térd üregében van egy bursa, amely pufferként működik a térdízület kemény és lágy szerkezete között. Megtörténhet az is, hogy a szinoviális folyadék ebbe a bursába áramlik, aminek következtében a bursa kitágul. A folyadékkal töltött bursa kitágítja az ízületi kapszulát és Baker-cisztát képez.

Ezenkívül egy szelepmechanizmus néha megakadályozza az ízületi folyadék visszafolyását a bursa vagy a zsákból. Idővel az ízületi kapszula vagy a bursa tágulása jelentős kidudorodást okoz a térd üregében, Baker-cisztának vagy poplitealis cisztának hívják.

A Baker-cisztáknak két osztálya van:

Elsődleges Baker ciszták már gyermekkorban is láthatók, de nagyon ritkán fordulnak elő. Veleszületettnek tekintik őket, és többnyire tünetmentesek.

Másodlagos Baker-ciszták más térdízületi betegségek, például ízületi kopás (osteoarthritis) vagy sérülésekből eredő szerkezeti károsodások következtében keletkezhetnek. A másodlagos Baker-ciszták főként közép- és időskorban jelentkeznek. Ugyanakkor a fiatal felnőttek is érintettek lehetnek. Összességében a felnőtt lakosság körülbelül öt százaléka szenved ilyen cisztában.

Okok: Hogyan alakul ki egy Baker-ciszta?

Számos oka lehet felelős az ízületi folyadék megnövekedett termeléséért és ezáltal a Baker-ciszták kialakulásáért. Tanulmányok kimutatták, hogy a Baker-cisztával vizsgált betegek szinte minden térdkárosodása kimutatható volt. Más kutatások kimutatták, hogy a Baker-cisztában szenvedők több mint 80 százaléka meniszkusz károsodást szenvedett (önmagában vagy más sérülésekkel és kopással kombinálva).

A Baker-ciszták tipikus okainak a következő betegségeket tekintik:

rheumatoid arthritis (reuma)
Osteoarthritis (ízületi kopás)
Keresztszalag elváltozások
krónikus meniszkusz károsodás

A gyulladásra és irritációra reagálva több ízületi folyadék (szinoviális folyadék) képződik a térdízületben. Ez a térdízületen belüli nyomásnövekedés hatására az ízületi kapszula kidomborodik, és kialakul a Baker-ciszta.

Azok a személyek, akiknél fokozott a sérülések kockázata és a térd kopásának jelei, különösen veszélyeztetettek egy Baker-ciszta kialakulásában. A sportolókon kívül ide tartoznak különösen azok az emberek, akiknek olyan munkájuk van, amely nagyon megterheli a térdeket, például burkoló. Esetenként a korábbi térdműtétek, például a térdprotézisek vagy a keresztszalag rekonstrukciói is kiváltják a poplitealis ciszták kialakulását. Az életkor előrehaladtával nő a térdízületek kopásának és ezzel a Baker-ciszta kialakulásának kockázata.

Tünetek: hogyan lehet felismerni a Baker cisztáját?

Sok esetben egy Baker-ciszta teljesen fájdalommentes. A térd üregének bőre alatti poplitealis ciszta csak körülbelül két centiméter átmérőtől látható és tapintható. A ciszta tünetei a fájdalom és szorítás, néha a térd mozgásának korlátozása.

Az érintettek gyakran úgy érzékelik a Baker cisztáját, mint a térd üregében fellépő feszültség és nyomás érzését, amely általában csak mozgáskor, futáskor vagy a térd teljesen behajlított vagy teljesen kinyújtott állapotában figyelhető meg. Ha a Baker ciszta irritált és nagyon megduzzadt, ez a kellemetlen érzés a borjúba sugározhat, fájdalmas lehet és korlátozhatja a térd mobilitását. Szélsőséges esetekben a Baker-ciszta zsibbadáshoz vagy akár enyhe bénuláshoz vezethet térdtől lefelé az erek és az idegek nyomása miatt.

A Baker-ciszta által okozott tünetek általában lényegesen rosszabbak, ha a térd túlságosan megterhelődik. Ezt azonban gyakran nehéz megkülönböztetni egy meglévő térdbetegség tüneteitől, amely a stressz hatására is súlyosbodik.

Diagnózis: hogyan lehet kimutatni a Baker cisztáját?

A poplitealis ciszta diagnosztizálása általában nagyon egyszerű, és úgy történik, hogy ránézünk és megérezzük a térd hátsó részét. Általában a térd hátsó részének érzése fájdalmas. A gyanú gyorsan megerősíthető konkrét kérdések feltevésével, mint például a duzzanat kialakulása, a térd bármely korábbi megbetegedése és a stressz miatti tünetek növekedése.

A következő lépés a térd üregének ultrahangvizsgálatának (szonográfia) elvégzése, amely információt nyújt a Baker-ciszta méretéről és terjedéséről. Ezenkívül a szinoviális folyadék megnövekedett felhalmozódása kimutatható az ultrahangon, és lehetnek olyan térdbetegségekre utaló jelek, amelyek kiváltják a Baker-cisztát.

Bizonyos esetekben az érintett térd mágneses rezonancia képalkotását (MRI) végezzük, hogy teljesen egyértelmű eredményt kapjunk. Ily módon a ciszta minden szinten megtekinthető, ami lehetővé teszi a térd felmérését a meniszkusz vagy a keresztszalag sérülései és a gyulladásos duzzanatok tekintetében is.

A térd röntgenvizsgálatával igazolják, hogy az osteoarthritis okozza az ízületi folyadék fokozott képződését. A Baker-ciszta azonban nem mutatható ki röntgenfelvételen.

A Baker ciszta megrepedhet?

Ha egy poplitealis ciszta sok folyadékkal van feltöltve, és ha ezután nagy nyomásnak van kitéve, akkor megrepedhet. Ezt szakadásnak nevezzük. Ezeket a repedéseket általában hosszan tartó ülés vagy a térd erőteljes hajlítása váltja ki. Ha a térd üregében a kellemetlen érzés korábban nagyon súlyos volt, a repedés gyorsan a feszültség, a nyomás és a mozgáskorlátozás érzésének javulásához vezet.

Ha egy Baker-ciszta megrepedt, a ciszta tartalma a környező szövetbe ömlik. Van néha gyulladás és fájdalom ott. A gravitációt követően az ízületi folyadék az alsó lábizomba vagy akár a boka régiójába áramlik. A térd és a borjú területén duzzanat, néha fájdalmas lehet.

A szakadt Baker-ciszta kezelése általában konzervatív. Ez az érintett láb megemeléséből, a térd és az alsó láb üregének hűtéséből, valamint úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők, például acetilszalicilsav, diklofenak vagy ibuprofen adásából áll.

Változatos terápiás lehetőségek

A Baker cisztája, amely nem okoz kellemetlenséget, nem igényel kezelést. Korán észlelt fizioterápia gyakran elegendő egy alacsony fokú Baker-cisztához.

De ha van fájdalom, számos terápia áll rendelkezésre. A legtöbb esetben elegendő a konzervatív Baker-ciszta kezelés gyógyszeres és fizioterápiás kombinációval, nem mindig szükséges úgynevezett invazív intézkedéseket végrehajtani, mint például szúrás, szkleroterápia vagy műtét. Bizonyos esetekben ezek a terápiás intézkedések elkerülhetetlenek.

Gyógyszer:

Fizikoterápia: Egyénileg kiválasztott fizioterápiás intézkedések révén a térdízület körüli izmok megerősödhetnek, ezáltal csökkentve az irritációt és a kellemetlenségeket. A fizioterápia enyhíti az azt kiváltó térdbetegségeket is, és így kezeli a Baker cisztáját.

Taper Baker ciszta: A kinézis-szalag-nyirokrendszer jól működik az érintettek egy részének. Átmenetileg csökkentheti a poplitealis ciszta térfogatát, és ezáltal enyhítheti a kellemetlenséget és a fájdalmat. A szalagkötések stabilizálása csökkentheti a térdízület terhelését edzés közben és stabilizálhatja a sérüléseket.

Szúrás (A ciszta tartalmának elszívása): A ciszta szúrásának csak akkor van értelme, ha nagyon tele van. Ideiglenes megkönnyebbüléshez vezet. Erős a tendencia, hogy a Baker ciszta ismét feltöltődik.

Pusztulás: Ha megtalálható a ciszta és az ízület (ciszta szár) közötti átmenet, ez varrható vagy eltüntethető. Ily módon több szinoviális folyadék nem folyhat be a kiszívása után. A tünetek javulnak.

Sebészet: A Baker-ciszta műtéti eltávolítása érdekében nyílt módszereket alkalmaznak a térd üregén keresztül vagy artroszkópos műtétet (artroszkópia, térd endoszkópia). Mindkét sebészeti technika célja a megereszkedett ízületi tok vagy a kitágult bursa teljes eltávolítása. A Baker-ciszta kiújulhat (visszaesés), különösen nyitott műveleteknél. Bizonyos esetekben azonban ez a Baker-cisztaművelet elkerülhetetlen, és a poplitealis ciszta végleges megszabadulásának a legbiztonságosabb módjának tekinthető.

Sugárterápia: Tanulmányok folynak 2019 óta annak megállapítására, hogy a sugárterápia csökkentheti-e a Baker-ciszták méretét. A Regensburgi Egyetemi Kórházban végzett vizsgálatok során a tesztalanyok 75 százalékánál 25% -kal csökkentették a ciszta méretét.

Mit tehet maga, hogy elkerülje a Baker cisztáját?

A Baker-ciszta megelőzésének egyetlen módja a térd védelme az ízületi károsodásoktól. Ide tartoznak a jól edzett izmok és a rendszeres testmozgás. A térdízületek sérüléseit korán kell kezelni, és a megújuló stressz előtt gyógyítani kell. Ha már vannak térdproblémák, akkor a Baker-ciszta esetén előnyben kell részesíteni az olyan sportokat, mint a kerékpározás, és a térdízületeket védeni kell a túlzott stressztől.

Az izmok túlzott feszültsége és a térd fasciája jelentős mértékben hozzájárul a Baker-ciszták kialakulásához. Különösen a combok és a borjak izmainak okoz fokozott feszültséget a térd üregében, ezért rendszeres gyakorlatokkal ellazítani és nyújtani kell őket. A sokat ülő embereknek különösen előnyösek ezek a gyakorlatok.