behénsav [MAK értékdokumentáció német nyelven, 2008]" /> behénsav [MAK értékdokumentáció német nyelven, 2008]" />

p> a "data-remove =" false "data-toggle =" transplant "data-direction =" from "data-transplant =" self ">

Behénsav [MAK Értékdokumentáció német nyelven, 2008]

Absztrakt

Megjelent a sorozatban Veszélyes anyagok, 44. kézbesítés, 2008. kiadás

A cikk a következő fejezeteket tartalmazza:

  • Általános hatásmód
  • A cselekvés mechanizmusa
  • Toxikokinetika és anyagcsere
  • Emberi tapasztalatok
  • Állatkísérletek és in vitro vizsgálatok
    • akut toxicitás
      • Belégzés bevitele
      • Szájon át történő bevitel
      • Dermális felszívódás
    • Szubakut, szubkrónikus és krónikus toxicitás
      • Belégzés bevitele
      • Szájon át történő bevitel
      • Dermális felszívódás
    • Hatások a bőrön és a nyálkahártyán
    • Allergén hatás
    • Reprodukciós toxicitás
      • Termékenység
      • Fejlődési toxicitás
    • Genotoxicitás
      • In vitro
      • In vivo
    • Karcinogenitás
    • Egyéb hatások
  • értékelés

nincs meghatározva, vö. Szakasz a MAK és BAT értékek listájának b

Szenzibilizáló hatás

Rákkeltő hatás

Gyümölcskárosító hatás

Csírasejt mutagén hatás

0,016 mg/l 25 ° C-os vízben (OECD 2001), alkoholban oldható (Falbe és Regitz 1995)

stabil vízben, pH 4, 7 és 9 mellett (OECD 111. vizsgálati útmutató),

Fotodegradáció: felezési idő 13,7 óra (OECD 2001)

erukasavból (cisz-13-dokozénsav, C22H42O2) (Falbe és Regitz 1995)

kb. 11% C14-20 zsírsav, kb. 3% C24 zsírsav (OECD 2001)

Referenciaanyag a gázkromatográfiában, fémszappanok, mint hab inhibitorok a mosószer-iparban (Falbe és Regitz 1995); Köztitermék lítium-dokozanoát, ezüst-dokozanoát, egyéb fémsók, dokozil-amin, magasabb alkil-észterek, viaszok, lágyítók, stabilizátorok előállításához (OECD 2001); Japánban és Európában kozmetikai összetevőként jóváhagyva (EC 2006; OECD 2001)

Évente 2800 tonna az EU-ban (OECD 2001)

A behénsav trigliceridként természetes módon fordul elő különféle élelmiszerekben, beleértve a legtöbb csíraolajat, állati tejzsírokat és tengeri ételzsírokat (OECD 2001).

Az indoklás a behénsavra vonatkozó adatok összeállításán alapul az OECD ICCA programjában (OECD 2001).

1 Mérgező hatások és hatásmód

A rendelkezésre álló állatkísérletek során a behénsav kevés toxicitást mutat. Az orális LD50 patkányban nagyobb, mint 2000 mg/testtömeg-kg. Az OECD 422. vizsgálati iránymutatás szerinti patkányokon végzett vizsgálatában, az ismételt orális beadás utáni toxikus hatások és a reproduktív toxicitás vizsgálatára, a legmagasabb, 1000 mg behénsav/testtömeg-kg/nap dózis nem okozott anyagokkal kapcsolatos hatásokat.

Nincsenek tanulmányok a bőrön és a szemeken fellépő irritatív hatásokról, és nincsenek megbízható vizsgálatok az embereken vagy állatokon átérzékenyítő hatásokról. Az a tény, hogy a széles körű használat ellenére nincsenek megbízható jelentések az emberek esetleges szenzibilizálásáról, arra utal, hogy kevés a szenzibilizáció lehetősége.

In vitro genotoxicitási tesztekben a behénsav nem mutat mutagén hatást a Salmonella typhimurium és az Escherichia coli esetében, valamint klasztogén hatást nem mutat a CHL sejteken végzett kromoszóma aberrációs tesztben metabolikus aktiváció jelenlétében és hiányában. In vivo genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatok nem állnak rendelkezésre.

2 Hatásmechanizmus

Erről nincs információ.

3 Toxikokinetika és anyagcsere

Szájon át történő beadás után a behénsavat csak rosszul szívta fel az emberi szervezet; Az olajsavval (cisz - 9 - oktadecénsav; C18H34O2) ellentétben a biohasznosulás alacsonyabb volt (Cater és Denke 2001).

Patkány májmikroszómákon végzett in vitro vizsgálatok során N-hidroxilezéssel beheninsavból NADPH hozzáadásával 22-hidroxibehénsavat (ω-hidroxibehénsavat) állítottak elő, és ebből egy második lépésben NAD + vagy NADPH hozzáadásával a dikarbonsav 1,22 - dokozán-diánsav. A dikarbonsav képződését behénsavból és 22 - hidroxibehénsavból, kofaktorként NADPH-val, a mikronazol és a diszulfiram gátolta, de a NAD + kofaktorként történő oxidációját nem. A szerzők ebből azt a következtetést vonták le, hogy a 22 - hidroxi - behénsav további oxidációja mind a citokróm P450 izoenzimek, mind a dehidrogenázok révén megtörténik. A behénsav vagy a 22-hidroxibehénsav hidroxilezésének gátlása ketokonazollal vagy 17-oktadecinsavval arra utal, hogy a citokróm P450 4A vagy a citokróm P450 4F érintett lehet (Sanders et al. 2005).

Számítások Guy és Potts 1993 és Wilschut et al. 1995-ben a beheninsav telített vizes oldatának 2000 cm2-es bőrfelületének egy órás expozíciója 5,3, illetve 0,004 mg beviteli szintet eredményezett. A Guy és Potts modell csak log KOW 1995 anyagokkal használható a bőr behatolásának becslésére.

4 emberi tapasztalat

Az olajsavhoz képest alacsonyabb biohasznosulás ellenére a behénsav a koleszterinszint emelkedését okozta orális bevitel után. Hét, kissé megnövekedett koleszterinszinttel rendelkező férfiban a napi energiaigény 43% -át három hétig zsírsav-keverék váltotta fel. Három hétig behénsavval dúsított étrend után az átlagos koleszterin- és LDL-koleszterin-koncentráció a vérben 5,87, illetve 4,40 mmol/l volt, és ugyanabban a tartományban volt, mint egy palmitinsavval (hexadekánsav; C16H32O2) dúsított étrend után. (5,84 és 4,42 mmol/l). Az olajsavval dúsított étrend három hetes bevitelével (5,12, illetve 3,7 mmol/l) ellentétben a beheninsavval dúsított étrend után a vér koleszterin- és LDL-koleszterin-koncentrációja jelentősen megnőtt (Cater és Denke 2001).

Egy három fénymásológép mellett dolgozó nő lábán három hónap után először volt tapintható purpura (a bőrön levő kapilláris vérzés apró foltjai). A hosszú munkaszünet után visszafordítható hatások négy-hat órával a megújult expozíció után ismét jelentkeztek. A hőaktivált fénymásoló papírral és a hővel aktivált fénymásoló papírból kiszabadult ezüst dokozanoáttal (összesen 3600 mg) végzett provokációs tesztek szintén a tünetek megjelenéséhez vezettek. Az 1% ezüst-dokozanoátot tartalmazó tapasz teszt negatív volt 24 és 48 óra elteltével. A szerzők feltételezik, hogy az ezüst-dokozanoát belélegzése és nem bőr általi kitettsége vezetett az említett reakcióhoz (Tencati és Novey 1983). A nem egyértelmű expozíciós helyzet miatt ez a tanulmány nem használható fel értékelésre.

A behénsav a különféle élelmiszerek, köztük a napraforgóolaj természetes összetevője, amely széles körű emberi expozíciót eredményez. Az a tény, hogy még mindig nincsenek további jelentések az emberek esetleges szenzibilizációjáról, alacsony érzékenységi lehetőségre utal.

5 Állatkísérletek és in vitro vizsgálatok

5.1 Akut toxicitás

5.1.1 Belégzés

Erről nincs információ.

5.1.2 Szájon át történő bevitel

Az OECD 401. vizsgálati útmutató szerinti határérték-vizsgálatban az LD50 patkányokban meghaladta a 2000 mg/testtömeg-kg értéket. Az öt hím és öt nőstény Sprague Dawley patkány közül egyiknek sem volt halálos a 2000 mg/testtömeg kg behénsav adagolása. Sem az anyagokkal kapcsolatos klinikai hatásokat, sem a testsúly változását, sem a makroszkopikus eredményeket nem figyelték meg (OECD 2001).

5.1.3 Dermális felszívódás

Erről nincs információ.

5.2 Szubakut, szubkrónikus és krónikus toxicitás

5.2.1 Belégzés

Erről nincs információ.

5.2.2 Szájon át történő bevitel

Az OECD 422. vizsgálati útmutatója szerint az ismételt beadás utáni toxicitás és a reproduktív toxicitás együttes vizsgálatára vonatkozó, olajban történő készítményként 0, 100, 300 vagy 1000 mg/testtömeg-kg/nap beheninsav-dózist 13 hím és nőstény Sprague - Dawley patkánynak adtak. szondával beadva. A hím állatokat két héttel azelőtt, két héttel később és további két héttel a párzási időszak vége után kezeltük. A nőstényeket a párosítás előtt és alatt, valamint a teljes vemhességi időszak alatt és a szülés után legfeljebb három napig összesen négy hét kezelés után kezelték. A vizsgálatok és megfigyelések magukban foglalták a klinikai hatásokat, a testsúlyt, az élelmiszer-fogyasztást, a hematológiát, a klinikai kémia, a makroszkopikus és a mikroszkópos vizsgálatokat. A kezelés egyik állat esetében sem volt halálos, és nem figyeltek meg anyagfüggő hatásokat. A vizsgálat NOAEL-értéke 1000 mg/testtömeg-kg volt naponta (OECD 2001).

Egy 13 hetes vizsgálatban hím és nőstény Sprague-Dawley patkányoknak (egyéb részletek nélkül) három zsírsav keverékét kapták az ételükkel együtt. Az elegy 23,2% kaprilsavat (oktánsav; C8H16O2), 26,6% kaprinsavat (dekánsav; C10H20O2) és 45% behénsavat tartalmazott. A hím állatokban a behénsav bevitele 0, 1980, 3915 vagy 5940 mg/testtömeg-kg volt naponta, a nőstény állatoknál pedig 0, 2205, 4365 vagy 6570 mg/testtömeg-kg volt naponta. Anyaggal kapcsolatos hatásokat nem észleltek (egyéb részletek nincsenek). A vizsgálat NOAEL-értéke 5940 és 6570 mg behénsav/testtömeg-kg/nap volt hím és nőstény patkányokban (OECD 2001).

5.2.3 Dermális felszívódás

Erről nincs információ.

5.3 A bőrre és a nyálkahártyákra gyakorolt ​​hatás

Erről nincs információ.

A telített zsírsavak, például a palmitinsav (C16) vagy a sztearinsav (C18) nem mutattak bőr- vagy szemirritáló hatást (OECD 2001; lásd: „Myrisztinsav, palmitinsav, sztearinsav”, 1999). Ezért a behénsav szintén várhatóan nem okoz irritációt.

5.4 Allergén hatások

Erről nincs információ.

A telített zsírsavak, például a palmitinsav (C16) vagy a sztearinsav (C18) nem mutattak semmilyen szenzibilizáló hatást (OECD 2001), és ennek megfelelően a bizottság szintén nem szenzibilizálónak minősítette őket (lásd: "Mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav", 1999).

5.5 Reprodukciós toxicitás

5.5.1 Termékenység

Az OECD 422. vizsgálati útmutatója szerint az ismételt beadás utáni toxicitás és a reproduktív toxicitás együttes vizsgálatára vonatkozóan 0, 100, 300 vagy 1000 mg/testtömeg-kg/nap beheninsav-dózist adtak szondával 13 hím és nőstény Sprague Dawley patkánynak ( A kezelési rendről további információkat a 6.2.2. Szakaszban talál. A behénsav nem mutatott káros hatást a kopulációra, a termékenységre és az implantációs indexekre. Nem találtak változást a vemhesség hosszában, illetve a vemhes és szamár állatok számában. A szülő állatok reproduktív szerveinek hisztopatológiai vizsgálata nem mutatott anyaggal kapcsolatos eredményeket. A termékenységre gyakorolt ​​hatások NOAEL értéke 1000 mg/testtömeg-kg volt naponta hím és nőstény állatoknál (OECD 2001).

5.5.2 Fejlődési toxicitás

Az OECD 422. vizsgálati iránymutatása szerinti vizsgálatban 0, 100, 300 vagy 1000 mg/testtömeg-kg/nap beheninsav-dózist adtak szondával 13 hím és nőstény Sprague-Dawley patkánynak (a kezelési sémáról további információkat lásd a 6.2.2. Szakaszban is). Az F1 generáció tekintetében a szűrővizsgálat során a vizsgálatok a testtömegre korlátozódtak a születés napján (0. nap) és a negyedik napon, valamint a makroszkopikus eredményekre a negyedik napon. A behénsav nem mutatott semmilyen káros hatást az utódok nemére, testtömegére vagy túlélésére. Külsőleg látható rendellenességeket nem találtak. Az anyai és fejlődési toxikus hatások NOAEL-értéke 1000 mg/testtömeg-kg volt naponta (OECD 2001).

5.6 Genotoxicitás

5.6.1 In vitro

A mutagenitási tesztben Salmonella typhimurium TA98, TA100, TA1535 és TA1537, valamint Escherichia coli WP2 uvrA-val az OECD 471. és 472. vizsgálati irányelvei szerint a behénsav nem volt mutagén, legfeljebb 5000 µg/lemez koncentrációban, metabolikus aktiváció jelenlétében vagy hiányában történő előinkubálás után. Az OECD 473. vizsgálati iránymutatása szerinti kromoszóma-aberrációs tesztben a behénsav nem volt klasztogén CHL-sejteken metabolikus aktiváció jelenlétében vagy hiányában, a legmagasabb 3,5 mg/ml (10 mM) koncentrációig. A behénsav citotoxikus volt 2,2 mg/ml (6,3 mM) értékről (OECD 2001).

5.6.2 In vivo

Erről nincs információ.

5.7 Karcinogenitás

Erről nincs információ.

5.8 Egyéb hatások

A tenyésztett csirke neuronokon és asztrocitákon végzett in vitro vizsgálat során a behénsav hozzáadása a táptalajhoz fokozott beépülést eredményezett az idegsejtek gangliozidjaiba, az asztrocitáké azonban nem (Saito és Saito 1991). Mivel a tesztrendszert nem validálták, az eredmény nem használható.

6 értékelés

Nincs tapasztalat emberekkel vagy állatokon végzett inhalációs vizsgálatokkal kapcsolatban, amelyekből MAK-értéket lehetne levezetni. A szerkezetileg hasonló savakhoz hasonlóan a palmitinsav és a sztearinsav, így az anyag szerepel a MAK és BAT értékek listájának IIb. Szakaszában.

A rendelkezésre álló állatkísérletek során kiderült, hogy a behénsav kevésbé mérgező. A behénsavval kapcsolatos vizsgálatok a bőr vagy a nyálkahártya irritáló hatására nem állnak rendelkezésre, azonban a palmitinsav és a sztearinsav esetében nem várható irritáló hatás. Ismételt orális alkalmazás után a legmagasabb okot okozta

Patkányoknál 1000 mg behénsav/testtömeg-kg dózis napi dózisban nem mutatott anyaghoz kapcsolódó hatást.

Ebből a vizsgálatból 3500 mg/m 3 toxikológiailag indokolt szisztémás toxicitási határértéket lehet levezetni, amely 500 mg/testtömeg-kg és nap alapján 70 kg testtömegre és 10 m 3 légzési térfogatra átszámítva. Az ipari higiénés szempontokat, például a ködképződést azonban nem veszik figyelembe.

A patkányokon végzett, ismételt orális alkalmazás utáni toxikus hatások és a reproduktív toxicitás együttes vizsgálata céljából végzett fenti vizsgálatban a legmagasabb, 1000 mg behénsav/testtömeg-kg/nap dózis nem okozott fejlődési toxicitást. Mivel a behénsavra vonatkozóan nem állapítottak meg MAK-értéket, nem lehet terhességi csoportot kijelölni.

Az anyag szisztémás toxicitása alacsony. A modell alapján számított alacsony behénsav-felvétel alapján a bőrön keresztüli expozíció során nem várható jelentős belső expozíció. Ezért a behénsavat nem "H" jelöli.

Nincsenek állatkísérleti adatok a behénsav szenzibilizáló hatásairól. A széles körű használat ellenére nincsenek megbízható jelentések az emberek esetleges szenzibilizációjáról. Ez alacsony szenzibilizálási lehetőségre utal. Ezért nincs "Sh" vagy "Sa" jelölés.

Az in vivo karcinogenitási és genotoxicitási vizsgálatok adatai nem állnak rendelkezésre. Az in vitro vizsgálatok adatai nem utalnak semmilyen genotoxikus hatásra. A rákkeltő és a csírasejt-mutagének egyik kategóriájába sem sorolható.

  • Cater NB, Denke MA (2001) A behénsav koleszterintartalmú telített zsírsav emberben . A J Clin Nutr 73, 41-44

főbb

Böngésszen a referenciamunka többi cikkében: