CPU hangolás: Amikor a terhelés majdnem 100 százalékos.

Ha a processzornak túl sokat kell izzadnia: Használhatja a Feladatkezelőt a CPU-t teljes mértékben használó programok felkutatására.

A PC-processzor számítási teljesítménye a félvezető feltalálása óta óriási mértékben megnőtt: Az 1974-es Intel 8080 mikroprocesszor 0,4 MIPS-t (millió utasítás másodpercenként) irányított, az Intel Core i5-6600K 2015-től körülbelül 17 500 MIPS-t ér el - több mint 40 000-szer annyi!

Nyilvánvaló, hogy a CPU teljesítménye már nem olyan meghatározó a PC sebessége szempontjából, mint régen: Az SSD-k és a GPU-k megelőzték a processzort, mert jobban alkalmasak multimédiára és játékokra. De a processzor továbbra is fontos szerepet játszik a számítógép teljes sebességében, és gyakrabban, mint gondolnád: az interneten való böngészés, a szövegek és táblázatok formázása, a video streaming, a többfeladatos feladatok elvégzése több programmal és sok más mindennapi feladat jelentős előnyökkel jár a gyors CPU számára.

Ha a számítógép egy régebbi processzor miatt akad el ezeken az alkalmazásokon, akkor sem szabad azonnal frissítenie. A CPU frissítése nemcsak egy új processzor költségeit vonja maga után, hanem általában az alaplap, a RAM és az áramellátás költségeit is - és egyébként is a kézműves munkával. Ezért van értelme a CPU mentesítésében azoktól a feladatoktól, amelyeket más alkatrészek jobban és gyorsabban tudnak teljesíteni, vagy amelyek kevésbé fontosak a PC teljesítménye szempontjából. A CPU-fékek expozíciójával növelheti saját kényelmét is, mert a túlterhelt CPU hangos ventilátorral idegesít és felmelegíti a számítógépet. Megmutatjuk, hogyan tovább, hogy a CPU csak azzal foglalkozzon, amivel valójában foglalkoznia kellene.

Még az egyszerű programok is sok CPU-energiát használnak fel

Ezzel a példával az Nvidia elmagyarázza, hogy a GPU gyorsítás hogyan működik a gyakorlatban.

Míg néhány évvel ezelőtt a CPU sebessége volt az egyetlen teljesítménymutató a számítógép számára, ma inkább a processzor és a grafikus kártya sebességének kombinációja. Ez különösen jól működik, ha több feladatot párhuzamosan számolunk, ezért sok program a GPU-t kiegészítő hardvergyorsítóként használja bizonyos szoftverfunkciókhoz, és így egyszerre tehermentesíti a CPU-t. Önmagában egy drága csúcskategóriás processzor nem elegendő például komplex játékok vagy részletes 3D-s modellek nagy sebességű megjelenítéséhez. De még egy erős grafikus kártya sem hozhatja ki teljes potenciálját a képernyőn hasonlóan erőteljes CPU nélkül - de ebben az esetben a különbség nem érzékelhető túl drámai módon.

Ahhoz azonban, hogy a grafikus kártya kezelni tudja az általános számítási feladatokat, a fejlesztőknek először ennek megfelelően kell adaptálniuk az alkalmazást. Ezenkívül sok szokásos mindennapi feladatot nem lehet párhuzamosítani, vagy ezek nem részesülnek előnyben. Kivételt képeznek leginkább a multimédiás feladatok, például a videó- és képfeldolgozás. De ha csak az Office programjaival dolgozik, az interneten kutat vagy videókat közvetít, akkor a CPU továbbra is a szolgáltató. Az említett alkalmazási területekhez azonban nincs szüksége túl drága modellre; ebben az esetben könnyen 180 euró alatt maradhat, ha processzort vásárol.

Multimédia és játékok: A CPU-nak és a GPU-nak együtt kell működnie

Csak a játékosoknak és a multimédiás szakembereknek van szükségük nagy teljesítményű CPU-ra. Azok számára, akik csak Office-t használnak vagy interneteznek, jól szolgálják a belépő szintű modellt.

Ha azonban gyakrabban szeretne képeket vagy videókat szerkeszteni, vagy ha grafikusan összetett játékokat szeretne játszani, akkor a processzornak és a nagy teljesítményű grafikus kártyának egyaránt telepíteni kell a számítógépet. A grafikus kártya megmutathatja erősségeit ezekben az alkalmazásokban. A nagy felbontású videóanyagok, az összetett effektusok és a játékok futtatása jelentősen növeli a sebességet. Nem szabad azonban túlságosan elhanyagolni a CPU teljesítményét, mert a processzor biztosítja a GPU számára a kiszámítandó feladatokat. És ha a CPU túl gyenge, akkor szűk keresztmetszet lehet és korlátozhatja a grafikus kártya teljesítményét. Ennek ellenére nem feltétlenül a legdrágább chipnek kell lennie. Jó ökölszabály, hogy a processzornak körülbelül ugyanannyiba kell kerülnie, mint a kívánt grafikus kártyának, ha mindkét alkatrészt megvásárolja.

Hyperthreading & Co.: Ez felgyorsítja a CPU-t

Néhány évvel ezelőttig úgy tűnt, hogy a nagyobb processzor teljesítmény elérésének egyetlen módja a magasabb órajel-frekvencia. De valamikor ez az út zsákutcába vezet. Mivel ha a CPU túl gyors, késések továbbra is előfordulhatnak: a RAM vagy a perifériák nem tudják időben megadni a kívánt adatokat, ezért a processzornak várnia kell, és a potenciális számítási teljesítmény még csak nem is játszik szerepet. A szűk keresztmetszet problémájának megoldása: A CPU egyszerre több feladatot is feldolgoz, egymás után.

Ez a párhuzamítás egy processzor több szintjén érvényesül: Az egyik szintet "pipeling" -nek nevezik, és az utasítások végrehajtásához futószalagnak tekinthető. Az utasítások különböző szakaszokra vannak felosztva: Ha egy utasítás az első fázisról a másodikra változik, akkor egy új utasítás azonnal az 1. fázisba lép. Minél több fázisa vagy csővezetéke van a CPU-nak, annál több utasítás feldolgozható párhuzamosan. A párhuzamosítás következő lépése a többszálas szál. Itt a processzor több feladatot (szálat) tart, amelyeket felváltva tud feldolgozni. Ez lehetővé teszi a 2. szál feldolgozását, miközben az 1. szál az adatokra vár a memóriából. Azonban nem minden feladatot lehet párhuzamosítani, mivel előfordulhat, hogy például az egyik szálnak meg kell várnia a másikat. Annak érdekében, hogy a processzor bizonyos feladatokat egyszerre dolgozzon fel, a szoftvert is ennek megfelelően kell programozni - ez összetett és időigényes.

Az Intel egy másik technológiát, az úgynevezett szimultán multithreading (SMT) technológiát használ a processzoraiban. Lehetővé teszi több szál párhuzamos feldolgozását. Ezeket a programsorozatokat egymástól függetlenül is feldolgozzák, ami azt jelenti, hogy ritkán kerülhetnek egymás útjába. Így jobban fel lehet osztani a processzor számítási teljesítményét, ami hatékonyabb működéshez és többek között alacsonyabb energiafogyasztáshoz vezet.

A Hyperthreading (HAT) technológiával az Intel CPU további processzormagokat szimulál az operációs rendszer számára - a kétmagos processzor HT-vel például négymagos lesz a Windows számára. A cél a funkcionális egységek hatékonyabb felhasználása és a tárolási várakozási idők áthidalása. A hiperfonás még hatékonyabb, ha az úgynevezett előhívás jól működik: Ez a technológia előre betölti az adatokat és a parancsokat a memóriába, mert úgy véli, hogy ezeket fogják használni a következő.

A CPU megkönnyebbülése: Hogyan lehet leleplezni a teljesítmény-disznókat

Azonban, ha fogalma sincs arról, hogy egyáltalán szüksége van-e erősebb processzorra, figyelnie kell a chip kihasználtságát. Az aktuális munkaterhelést valós időben megismerheti olyan fedélzeti eszközök használatával, mint a feladatkezelő vagy a Windows erőforrás-figyelő. Az előbb említett menüt a jobb egérgombbal a "Feladatkezelő" gombra kattintva, majd a "Teljesítmény" fülre kattintva megjelenik az aktuális, teljes CPU-terhelés, beleértve az utolsó 60 másodperc terhelését. Az erőforrásmonitor eléréséhez nyomja meg a Windows + R billentyűkombinációt, írja be a "resmon" parancsot a futtatási ablakba, és erősítse meg a Return gombbal. Az összes processzormag a "CPU" fülön található. Ily módon azt is megtudhatja, hogy egyes gyakran használt programok akár több számítási magot is használhatnak-e, azaz ún.

A jó öreg Feladatkezelő megmutatja a CPU jelenlegi kihasználtságát is.