Növények · Kutatás · Mezőgazdaság · Élelmiszer

géntechnikai címkézés lehetséges alkalmazása

GM kukorica alapanyag	Nem
Mikroorganizmusok segítségével készített enzimek	Nem
GM mikroorganizmusok használata	Nem

A C-vitamin különféle feladatokat lát el: Aktiválja a sejtek anyagcseréjét, serkenti az immunrendszer védelmi funkcióit és felelős a kötőszövet felépítéséért. Erős antioxidáns hatása is van, vagyis "hatástalanítja" az egészségre káros agresszív oxigénvegyületeket (szabad gyökök).

Az állatokkal ellentétben az emberi test nem képes C-vitamint termelni; a diétával együtt kell bevenni. A nyers ételekben gazdag kiegyensúlyozott étrend mellett a megfelelő C-vitamin-ellátás már nem jelent problémát az iparosodott országokban. Különösen a gyümölcsök és a zöldségek gazdag C-vitaminban; ha azonban túl sokáig melegítjük és túl sok, akkor megsemmisül.

Az aszkorbinsavat (C-vitamint) széles körben használják adalékként az élelmiszer-feldolgozás számos területén; hozzávetőlegesen, körülbelül

antioxidánsként és színstabilizátorként a hús- és kolbásztermékekben; támogatja a nitrit gyógyító só hatását a vörösségben és gátolja a mérgező nitrozaminok képződését;
lisztkezelő szerként szinte minden sütőkeverékben (lásd még: pékáruk); elősegíti a tészta gépi alkalmasságát, valamint a morzsa és pórusképződést;
gyümölcs- és zöldségkonzervek, valamint feldolgozott termékek esetében, beleértve a fagyasztott burgonyatermékeket is (megakadályozza a barnulást);
az italok, például bor, sör, gyümölcslevek stabilizálása;
vitamin-kiegészítőként vagy vitaminozott élelmiszerekben, ACE-termékekben.

Adalékanyagként a C-vitamint az aszkorbinsav kémiai nevével az összetevők listáján deklarálják.

A világ évi C-vitamin-termelése körülbelül 100 000 tonna. A legfontosabb termelő ország Kína.

Génmanipuláció

Gyártás: A C-vitamin legelterjedtebb gyártási útja egy bonyolult, hatlépéses folyamat (Reichenstein-eljárás). Ezen eljárási lépések egyikét fermentációval hajtják végre: Az alkalmazott mikroorganizmusokat (Acetobacter) "hagyományos módon" tenyésztik, azaz nem genetikailag módosítják. Az eljáráshoz használt alapanyag a glükóz, amelyet kukoricából vagy burgonyakeményítőből nyernek enzimek segítségével.

A géntechnológiával módosított kukoricából bizonyos arányban glükózt vagy keményítőt lehet előállítani. A glükóz előállításához használt enzimeket gyakran genetikailag módosított mikroorganizmusok segítségével állítják elő.

Egy amerikai vállalat kifejlesztett egy új eljárást, amelyben genetikailag módosított mikroorganizmusokat (Erwinia herbicola, Erwinia citreus) használnak. Ez csak két lépésre rövidíti a gyártási folyamatot. Ma már lehetőség van a C-vitamin vagy az aszkorbinsav közvetlen előállítására is GM-mikroorganizmusok segítségével. Erre a célra bevezették a C-vitaminhoz vezető metabolikus utat (szintetikus biológia). Ezt a folyamatot állítólag néhány ázsiai országban alkalmazzák, amelyek nagy mennyiségben juttatnak C-vitamint Európába.

Az összes gyártási folyamat kiindulási anyaga a glükóz.

A C-vitamin vagy aszkorbinsav előállítása géntechnológiával módosított mikroorganizmusokkal időközben megérett, és kereskedelmi forgalomban használják. Az alkalmazás állapotáról nem állnak rendelkezésre pontos információk.

Címkézés: Az összetevőket és adalékanyagokat akkor kell címkézni, ha azokat közvetlenül géntechnológiával módosított kukoricából állítják elő. Azt, hogy ez vonatkozik-e a C-vitaminra vagy az aszkorbinsavra is, amely kukoricakeményítőből vagy glükózból származik több feldolgozási szakaszban, jogilag nem tisztázott. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy nincs címkézés.

A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok segítségével zárt rendszerben előállított adalékanyagokat nem kell címkézni. Ennek előfeltétele, hogy a megfelelő adalékanyag megtisztuljon, és ne tartalmazzon a felhasznált mikroorganizmusok kimutatható komponenseit.

Az enzimeket általában nem említik az összetevők listáján. A GM mikroorganizmusok segítségével történő előállítás szintén nem tartozik címkézés alá.

Großés-fotó fent: pixelbliss, 123RF