Emelt (rossz) májértékek

emelt

Rossz májvizsgálatok

Az úgynevezett májértékek alapján leolvashatók az esetleges túlterhelések, betegségek vagy a máj károsodása. A megemelt májértékek általában a rutinszerű vérvizsgálatokban találhatók. A vizsgálatok során a bilirubin metabolit és a glutamát-piruvát-transzamináz májenzim (GPT vagy ALT), glutamát-oxalát-transzamináz (KAPOTT vagy AST) és a gamma-glutamil-transzferáz (GammaGT vagy GGT) és lúgos foszfatáz (AP) a laboratóriumban meghatározták. A májhoz kapcsolódó egyéb szérumenzimek közé tartozik a billirubin, az albumin, a kolinészteráz és az ammónia.

Túl magasak a májértékek?

A szakértők akkor beszélnek megnövekedett májértékekről, amikor a legfontosabb említett enzimek szérumkoncentrációja meghaladja a következő határértékeket (egységenként literben kifejezve; U/l):

  • GOT: több mint 50 U/l férfi; 35 U/l nő
  • GPT: több mint 50 U/l férfi; 35 U/l nő
  • GGT: több mint 66 U/l férfi; 39 U/l nő
  • AP: több mint 129 U/l férfi; 105 U/l nő

A határértékek túllépése esetén azonban csak korlátozott információ áll rendelkezésre, és sok esetben a kóros jelentőség csak az egymáshoz vagy más vérértékekhez való viszonyuk révén ismerhető fel. Ezenkívül a szakirodalom hivatkozik arra a tényre, hogy a májértékek rögzítésében jelentős ingadozások fordulhatnak elő, ezért hasznosak lehetnek az egyértelmű meghatározáshoz szükséges további vizsgálatok.

A megnövekedett májértékeket gyakran véletlenül fedezik fel egy vérvizsgálat során, és általában a májbetegségek kiváltó okai. (Kép: Stock Photos-MG/fotolia.com)

Holt májsejtek

Ezen májenzimek megnövekedett vérszintje arra utal, hogy a májsejtek nemrég pusztultak el. Az összehasonlításhoz a kiegyensúlyozott anyagcserét képviselő standard értékeket használjuk. Ennek túllépését a megnövekedett májértékeknek nevezzük. A májkárosodás számos formájában, például májgyulladás, májrák, alkoholfogyasztás vagy mérgezés miatt a májenzimek vérértékei jellegzetesen megemelkednek.

A megnövekedett májértékek okai

Az emelkedett májértékek valószínűleg a legismertebb oka a túlzott alkoholfogyasztás. Ugyanakkor valójában számos tényező indíthatja el a normálértékek túllépését. Az alkohol, a drogok és a gyógyszeres kezelés mellett meg kell említeni a parazitákkal, baktériumokkal vagy vírusokkal való fertőzéseket, valamint a különösen zsíros étrendet vagy az epeutak szűkületét. Ha a vérvizsgálat megemelt májértékeket tár fel, ennek sürgősen további orvosi tisztázásra van szüksége, mivel a legrosszabb esetben a májcirrózis vagy a májrák a normálérték túllépését okozhatja.

A fertőzések a máj gyulladásának okaként

A vírusok, baktériumok, gombák vagy paraziták sokféle fertőzése károsíthatja a májat és az ezzel járó megnövekedett májértékeket, amelyek elsősorban a transzaminázok növekedését tartalmazzák.

Vírusfertőzések, amelyek májgyulladáshoz vezethetnek:

  • mumpsz,
  • Rubeola (rubeola vírus),
  • Sárgaláz,
  • Herpes vírusfertőzések (pl. Varicella zoster vírus),
  • Hepatitis A, hepatitis B, hepatitis C, hepatitis D, hepatitis E fertőzések).

Míg a májgyulladás a legtöbb vírusos fertőző betegség akut kísérőjeként jelentkezik, a hepatitis vírusokkal történő fertőzések gyakran krónikus stádiumba fordulnak.

A zsíros májbetegség oka gyakran a megnövekedett alkoholfogyasztás. (Kép: designua/fotolia.com)

Bakteriális májfertőzések, amelyek megnövekedett májértékeket okozhatnak:

  • Tuberkulózis (Mycobacterium tuberculosis),
  • Szifilisz (Treponema pallidum),
  • bizonyos enterobaktériumok (szalmonella, shigella)
  • és borrelia (a borreliosis kiváltója).

Általános szabály, hogy a bakteriális betegségek tipikus jelei jóval a kimutatott májértékek megjelenése előtt észlelhetők. Például a Salmonella-fertőzést gyakran hasi fájdalom, hasmenés, hányinger és hányás kíséri.

A tuberkulózis-betegséget általában olyan nem specifikus tünetek kísérik, mint fáradtság, étvágytalanság, láz és köhögés.

A szifiliszt elsősorban a nemi szervek fekélyeinek kialakulása és az influenzaszerű tünetek, például láz, fejfájás és testfájdalmak jellemzik. Ezenkívül a betegség később gyakran mérsékelten viszkető kiütést is megfigyelhet. Ha emelkedett májértékeket találnak, a kísérő tünetek pontos leírása segít a terapeutának meghatározni az ok-okozati betegséget.

A gombás fertőzések alkalmanként májgyulladást is okoznak, amelyet ezután a megnövekedett májértékekben fejeznek ki. Mindenekelőtt meg kell említeni az élesztőgombák (Candida) kóros szaporodását. A májgyulladást kiváltó paraziták például az úgynevezett májbogár és más típusú flukák, plazmodia (egysejtű paraziták, maláriát okozva), amőbák, gömbférgek, galandférgek és leishmaniák (sejten belüli paraziták). A máj parazita fertőzése életveszélyes következményekkel járhat, ezért a gyanút orvosnak sürgősen ellenőriznie vagy kizárnia kell.

Egészségtelen étrendből származó megnövekedett májértékek

A zsíros ételek megterhelik a májat, és hosszú távon úgynevezett zsíros májhoz vezethetnek. Ez gyakran tükröződik a megnövekedett májértékekben is, különösen a transzaminázok (GPT, GOT) és a gamma-glutamil-transzferáz területén. A megnövekedett májértékek alapján azonban nehéz meghatározni a zsírmájat. Ehhez általában ultrahangvizsgálatot (szonográfia) vagy mágneses rezonancia tomográfiát kell végezni.

A zsíros étrend okozta májelváltozások általában visszafordíthatók, vagy az étrend megváltoztatásával orvosolhatók. A korai stádiumban levő zsírmáj tehát nem sorolható súlyos betegségként, de gyulladásos stádiumba, úgynevezett steatohepatitisbe (szintén zsírmáj hepatitisbe) fordulhat át, amely például a szerv nyomásának fokozott érzékenységében, étvágytalanságban, hányingerben jelentkezhet, jelentős Fogyás (alsúly) és láz. A legrosszabb esetben a steatohepatitis májcirrhosissá válhat, amely fenyegetést jelent a legtöbb krónikus májbetegség végstádiumában. A májcirrhosis életveszélyes következményekkel járhat az érintettek számára.

Mérgező májkárosodás

A máj jelentősen részt vesz a glükóz, zsír és fehérje anyagcseréjében, és jelentősen hozzájárul a toxinok lebontásához is. Ez utóbbiak esetében meg kell különböztetni a bevitt és a szervezet által termelt toxinokat (az anyagcsere salakanyagai). A legismertebb külsőleg szállított toxin, amely károsíthatja a májat és megnövekedett májértékeket okozhat, az alkohol. Hosszú távú magas alkoholfogyasztás esetén a szerv lebomlási funkciója túlterhelt és úgynevezett alkoholos zsírmáj hepatitis alakul ki.

A normál zsírmáj hepatitishez hasonlóan ez a máj cirrózisához és esetleg májrákhoz vezethet. Egy hasonló fejlemény bizonyos gyógyszerek és gyógyszerek hosszú távú használatát veszélyezteti. A mérgező gombák fogyasztásától való mérgezés emelt májértékekhez is vezethet. A gombamérgezés általában legkésőbb tíz nap után véget ér, de a legrosszabb esetben az érintettek halálához vezethet. A máj túlterhelésével és ennek megfelelően megnövekedett májértékekkel kell számolni más akut mérgezések esetén is. Ezeket toxinok, például foszfor, kloroform, szén-tetraklorid, arzén és számos más környezeti toxin okozhatják.

Az epeutak betegségei, mint kiváltó ok

Ha az epe kiáramlása az epevezetékek szűkülete vagy az epehólyag egyéb betegségei miatt károsodik, ez májgyulladáshoz és megnövekedett májértékekhez is vezethet. Ennek lehetséges okai például az epekövek vagy az epevezeték gyulladása. Az epevezeték betegségeivel járó tünetek általában fájdalom a jobb felső hasi területen, láz, hidegrázás és sárgaság. A megnövekedett májértékek elsősorban a bilirubin koncentrációt befolyásolják.

Az epeutak súlyos gyulladása a központi idegrendszer és a vese működésének zavarait, legrosszabb esetben pedig sokkot okozhat. Ezért a tünetek orvosi vizsgálatát sürgősen el kell végezni.

Alacsonyabb emelkedett májértékek

Az emelkedett májértékek lehetséges terápiás megközelítései rendkívül sokfélék, a számos ok-okozati betegségtől függően. Ha az ok az étrendben rejlik, akkor az étrend megváltoztatása és a gondos súlycsökkentés ajánlott. A vírusos hepatitis fertőzések azonban vírusellenes gyógyszerekkel kezelhetők. Bakteriális májgyulladás esetén az antibiotikumok beadása általában ígéretes.

Általában fontos, hogy amennyire csak lehetséges, kerüljük a további stresszt a szerven. Ez azt jelenti: Nincs alkohol, nincs drog, és ha lehetséges, nincsenek mérgező anyagok vagy drogok. Ez azonban a gyógyszerek problémájává válhat, ha más súlyos egészségügyi állapotok miatt kell szedni őket. Gyakran nem lehet egyszerűen megállni. A kezelő orvosnak alternatívákat kell keresnie az érintettek érdekében. Szükség esetén hepatológusokat vagy gasztroenterológusokat hívhatnak be szakemberként.

Ha a megnövekedett májértékek az epevezeték betegségei miatt következnek be, gyakran műtétre van szükség. Ez gyakrabban vonatkozik például az epevezeték gyulladására, amely miatt az epe visszahúzódik. Az epekövek a megemelkedett májértékek okaként is eltávolíthatók egy műtéti eljárás részeként. A koleszterinből készült epekövek esetében azonban általában lehetséges a gyógyszer lízise (oldódása).

Ha a májgyulladást flukusok vagy más típusú férgek okozzák, akkor különböző gyógyszerek állnak rendelkezésre, de ezek további stresszt okozhatnak a májban. Ezt sürgősen figyelembe kell venni a gyógyszerek kiválasztásakor. Egyéb paraziták, amelyek májgyulladást okozhatnak, és az ezzel járó megnövekedett májértékek szintén a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel kezelhetők. Ez vonatkozik a leishmaniákra is, amelyeknél a betegség viszonylag gyakran nem gyógyul meg teljesen.

A legtöbb más parazitafertőzéshez hasonlóan a terápia is elsősorban a paraziták megszüntetésére irányul. Ezenkívül az immunrendszert általában erősítő intézkedések gyakran a kezelés részét képezik. A gyógyszeres terápiát azonban általában nem lehet elkerülni. A legtöbb esetben olyan hatóanyagokat használnak, amelyek beavatkoznak a paraziták anyagcseréjébe, és elpusztítják őket. Szintén fontolóra vehető a sejtek védekezőképességének erősítése rekombináns interferonnal.

Természetgyógyászat és holisztikus orvoslás

Az említett kezelési megközelítések mellett naturopátiás módszerek is alkalmazhatók a megfelelő alapbetegségek támogatására a test toxinoktól való megszabadítása és a szerv megkönnyítése érdekében. A növényi gyógyszerek a máj méregtelenítésére kínálnak lehetőségeket. Különösen meg kell említeni a pitypang, az articsóka és a bogáncs pozitív hatásait. Az articsóka használata a máj méregtelenítésében ellenjavallt, ha az epevezetékek összeszorulnak, mivel az epe aktivitása stimulálódik, és az epe megnövekedett lemaradása fájdalmas kólikához, vagy a legrosszabb esetben az epehólyag felszakadásához vezethet.

A máj méregtelenítésének további lehetőségei a speciális éhomi kúrák, a tisztító kúrák és az úgynevezett terápiás böjt. A Glauber levét néha használják a máj méregtelenítésére, de súlyos hányást és hatalmas hasmenést okozhat. A máj méregtelenítésének gyengébb lehetőségei a homeopátián és a Schüßler-sók használatán alapulnak. Mivel ezen kezelési módszerek egy része májkárosodás esetén ellenjavallt lehet, a választást sürgősen tapasztalt terapeutákra kell bízni, különösen a megemelkedett májértékek esetén. (fp)

Szerző és forrás információk

Ez a szöveg megfelel az orvosi szakirodalom, az orvosi irányelvek és a jelenlegi vizsgálatok követelményeinek, és orvosi szakemberek ellenőrizték.

  • Sabine Westphal: Laboratóriumi paraméterek: májértékek - anyagcsere központ a nagyító alatt; in: Via medici, 14. évfolyam, 2. kiadás, 52-53. oldal, 2009., thieme-connect.com
  • Ilenia Infusino, Mauro Panteghin: Standardizálás a klinikai enzimológiában; in: A Nemzetközi Klinikai Kémiai Szövetség folyóiratának 20. kötete, No. 3; 2009, ifcc.org
  • Axel Holstege: Megnövekedett májértékek; in: Német Orvosi Heti Magazin, 141. évfolyam, 22. szám, 1640-1646. oldal; 2016, thieme-connect.com
  • Elke, B.; Müllhaupt, B.; Battegay, E.: A transzaminázok emelkedése - differenciáldiagnosztika és tisztítás; in: Praxis, 97. évfolyam, 587-596. oldal, 2008., econtent.hogrefe.com
  • Andreas Merkenschlager, Simone Herbertz, Petra Baum, Markus Deschauer, Steffen Syrbe, Matthias K. Bernhard: "Emelkedett májértékek" - nem mindig jelzik a károsodott májműködést; in: Gyermekgyógyászati ​​és serdülőkori orvostudomány, 6. évfolyam, 06. szám, 366-368. oldal, 2006., thieme-connect.com
  • Elliot B. Tapper, Sameer D. Saini, Neil Sengupta: Magas májenzimszintű betegek kiterjedt tesztelése vagy fókuszált vizsgálata; in: Journal of Hepatology, 66. évfolyam, 2. szám, 313–319. oldal, 2017. február, journal-of-hepatology.eu

Fontos jegyzet:
Ez a cikk csak általános tájékoztató jellegű, és nem használható öndiagnosztikához vagy önkezeléshez. Nem pótolhatja az orvos látogatását.