Fenntartható táplálkozás (5/7. Lépés)
Inkább az alacsonyan feldolgozott ételeket részesítse előnyben

Az alacsonyan feldolgozott élelmiszerek fontos szempontjai a fenntartható táplálkozásnak. Az egészség, a környezet, az élvezet és a pénztárca egyaránt profitál ebből.

Fagyasztott pizza, kész sütemények, snackek - felgyorsult élet- és munka világunkban egyre inkább az erősen feldolgozott élelmiszerek felé fordulunk. Ezeknek gyakran nemcsak nagy az energiasűrűsége, kevés rost és másodlagos növényi anyag van benne. Színezékekkel is díszítik, tartósítószerekkel konzerválják és aromákkal ízesítik. Akik hajlamosak gyakrabban friss, alulfeldolgozott ételeket fogyasztani, védik a környezetet és a pénztárcát, és tesznek valami jót maguknak.

Erősen feldolgozva nagyobb energiafogyasztást jelent

A főzés, mint érzéki és társas élmény

Természetesen tele jó anyagokkal

Az alacsonyan feldolgozott élelmiszerekben általában kevés a zsír, a cukor és a só. Ehelyett léteznek nélkülözhetetlenebb és egészséget elősegítő anyagok, például vitaminok, ásványi anyagok, rostok és másodlagos növényi anyagok.

Például a fehérliszt ipari előállításakor a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag külső rétegek és a palánta nagyrészt elválnak. Teljes kiőrlésű liszttel viszont a teljes kiőrlésű gabonát őröljük.

A táblázatban láthatja ennek működését.

A táblázat százalékos aránya a lehető legnagyobb mennyiségű összetevőre vonatkozik a kenyérben (teljes kiőrlésű kenyér = 100%).

A teljes kiőrlésű kenyér szempontjából fontos összetevők fehér kenyér fehér kenyérben
teljes kiőrlésű kenyérrel

B1-vitamin	erős idegek	1,15 mg	0,45 mg	39%
E-vitamin	jó védekezés	4 mg	3 mg	75%
Folsav	létfontosságú sejtek	125 ug	75 ug	60%
magnézium	aktív izmok	300 mg	120 mg	40%
Vas	egészséges vér	10 mg	3,5 mg	35%
Rost	aktív bél	42 g	15 g	36%

A hazai mezőgazdaság támogatása

dagad

[1] Hoffmann I: Diétás ajánlások és étrendek - hatások az egészségre, a környezetre és a társadalomra, habilitációs értekezés, a Giesseni Egyetem Agrártudományi, Ökotrofológiai és Környezetgazdálkodási Tanszéke, 2002

[2] GEMIS - Integrált rendszerek globális kibocsátási modellje, 4.5, www.gemis.de, 2009