A has MRI (hasi MRI)

A has mágneses rezonancia képalkotása (MRI) a mellkas és a medence közötti területet mutatja. Az olyan szervek, mint a máj, az epeutak és a hasnyálmirigy hasnyálmirigyei, nagyon jól értékelhetők.

A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) az egyik képalkotó eljárás. Ez a diagnosztikai technika erős mágneses mezőket és rádióhullámokat használ a belső szervek és szövetek vizualizálására. Az MRI részeként a testrész vizuális hosszanti vagy keresztirányú rétegekre bontható. Számos egyedi kép készül, amelyeket a vizsgálat után megvizsgálunk. A mágneses rezonancia tomográfia sugárzásmentes vizsgálat, így a beteget semmilyen sugárzás nem érheti.

Hogyan működik az MRI?

Az erős mágneses mezőben, amelyet általában nem érzünk, a testben lévő hidrogénatomok pozitív töltésű magjai kis mágnesekként viselkednek, amelyek hosszában és párhuzamosan igazodnak egymáshoz. Ezen a mágneses téren kívül az MRT-gép rádióhullámokat is bocsát ki a vizsgálat során, amelyek megváltoztatják ezen hidrogénatomok párhuzamos elhelyezkedését a mágneses mezőben. Ha a rádióhullámokat újra kikapcsolják, a hidrogénatomok visszatérnek eredeti helyzetükbe - ezt relaxációnak nevezzük. Ennek során felszabadítják a korábban elnyelt energiát gyenge rádióhullámok formájában, amelyeket megmérnek, majd a számítógép képpé állít össze. A relaxáció az adott molekuláris környezettől függ, ezért szövetenként eltérő. Ez az oka annak, hogy az MRI nagy érzékenységet mutat a lágy szövetek ábrázolásában, különös tekintettel az egészséges és a beteg szövetek megkülönböztetésére.

Mit vizsgálnak a hasi MR-ben?

A hasi MRI a has, azaz a mellkas és a medence közötti terület mágneses rezonancia-vizsgálata. A hasüregben elhelyezkedő szervek, például a máj, az epeutak vagy a hasnyálmirigy, MRI segítségével nagyon jól értékelhetők. A vizsgálat informatív értékének növelése érdekében szükség lehet kontrasztanyag beadására.

Mikor végeznek MRI-t a hasban?

Különböző indikációk léteznek, amelyekben a máj, az epeutak vagy a hasnyálmirigy MRI-jét jelzik. Általános szabály, hogy konkrét szervekről van szó. Szerves betegségek széles skálája, például gyulladás, daganatok vagy nem egyértelmű fájdalom, de epekövek és vesekövek is jól értékelhetők ezzel a vizsgálattal. A hasi erek változásai szintén jól kimutathatók.

A hasi MRI-t gyakran használják kiegészítő diagnosztikai eljárásként, ha a számítógépes tomográfia (CT) vagy az ultrahang (szonográfia) nem megfelelő eredményt ad. Sok esetben az MRI vizsgálat nagy felbontású és differenciált képalkotása akár jóindulatú és rosszindulatú elváltozásokat is megkülönböztethet. Szövetminta (biopszia) ilyen esetben már nem szükséges.

A hasi MRI fontos szerepet játszik a májban, az epeúti traktusban, a hasnyálmirigyben vagy a vesében végzett műtéti beavatkozások tervezésében is.

Amit előre meg kell fontolni?

Fontos, hogy az orvos gondosan mérlegelje, hogy a vizsgálat megfelelő-e és szükséges-e. Fontos az is, hogy a beutaló orvos pontos információkat nyújtson a radiológusnak. Az MRT-vizsgálat a klinikai kérdéstől függően "személyre szabott" az adott beteg számára a legjobb eredmény elérése érdekében. Ez azonban feltételezi, hogy a vizsgálat előtt a lehető legtöbb információ áll rendelkezésre (korábbi megállapítások, példaképek).

A kérdéstől függően különböző előkészítő intézkedésekre van szükség. Például az epeutak vizsgálatakor a beteget éhezni kell. Szükség lehet aktuális vérvizsgálatokra is, amelyek információkat nyújtanak a veseműködésről (kreatininszint és glomeruláris szűrési sebesség). Ez fontos, ha kontrasztanyagot akarunk beadni. Időpont-egyeztetés során tájékoztatást kap a követelményeknek, amelyeknek teljesülniük kell.

Ha a beteg klausztrofóbiában szenved, akkor a vizsgálat előtt a legtöbb esetben cseppek formájában nyugtatót adhatunk be. A vizsga után autóvezetés azonban ebben az esetben tabu.

Hogyan működik a hasi MRI?

A vizsgálat előtt minden fémtárgyat, például ékszereket, piercingeket, szemüvegeket, nadrágtartókat és kivehető fogsorokat, hallókészülékeket és hajcsipeszeket el kell távolítani. A beteg fejhallgatót kap, hogy ellensúlyozza a vizsgálat során fellépő hangos kopogási zajokat. A zajokat mágneses tekercsek hozzák létre, amelyek elektromágneses impulzusokat generálnak.

Maga a vizsgálat egyfajta csőben zajlik, amely mind a fején, mind a lábánál nyitva van. Folyamatos vizuális kapcsolat van az egészségügyi személyzettel; A segítséget egy csengő segítségével azonnal hívni lehet. Különösen fontos, hogy a páciens nyugodtan feküdjön a vizsgálat alatt.

A hasi MRI általában 20–30 percet vesz igénybe.

Vannak-e lehetséges szövődmények?

Az MRI elvégzésére nemcsak javallatok vannak, hanem ellenjavallatok (ellenjavallatok) is. Ilyen körülmények között nem szabad mágneses rezonancia képalkotást végezni. Az MRI ellenjavallatai közé tartozik például, ha a következő implantátumok egyikét viselik a testben:

Pacemaker
beültetett defibrillátor
Neurostimulátorok
Kochleáris implantátumok

Az orvostudományban használt implantátumok többsége MRI-kompatibilis. Ennek ellenére az orvost erről a vizsgálat előtt tájékoztatni kell.

Megfelelően elvégezve az MRI teljesen fájdalommentes, káros hatások jelenleg nem ismertek. A helytelen elhelyezés (pl. Keresztbe tett karok vagy lábak vagy bőr-bőr érintkezés) azonban ritkán felületes hőfelhalmozódást okozhat. Ha nagyon melegnek érzi magát, haladéktalanul tájékoztatni kell az egészségügyi személyzetet.

Az alkalmazott kontrasztanyag nagyon biztonságos, de időnként problémák léphetnek fel olyan betegeknél, akiknek korábban károsodott veséjük van. Ha a kontrasztanyag beadását a vizsgálat részeként tervezik, a fent említett veseértékeket ezért előzetesen a laboratóriumban kell megvizsgálni.

Milyen alternatív vizsgálatok vannak?

Alternatív vizsgálati módszerek az ultrahang, a komputertomográfia és a pozitronemissziós tomográfia (PET, PET/CT), amelyek mindegyikének megvannak a maga erősségei és gyengeségei. Ha a fent említett helyzetek egyike fennáll, és az MRI elvégzése javasolt, de abszolút lehetetlen, akkor közösen meg kell fontolni, hogy az alternatív eljárások közül melyik alkalmazható.

Legyen naprakész a netdoktor.at hírlevelével

Az orvosi információk állapota: 2020 március

Olaf Dössel: Képalkotó eljárások az orvostudományban. Springer, Berlin 2000.

Dominik Weishaupt, Victor D. Köchli, Borut Marincek: Hogyan működik az MRI? Bevezetés a fizikába és a mágneses rezonancia képalkotás működésébe. Springer, Berlin, 2006.

Maximillian Reiser, Fritz-Peter Kuhn, Jürgen Debus: Radiológia. Thieme-Verlag, Stuttgart, 2006.
Fritz Schick: MRI szekvenciák. In: A radiológus. 9. évfolyam Springer, 2006

Benedikt Michael Schaarschmidt, Harald H. Quick, Ken Herrmann, Lale Umutlu: PET/MR: jelenlegi lehetséges felhasználások az onkológiai diagnosztikában. Radiológia up2date 2018; 18 (3): 203-218

További cikkek a témáról

MRT: Bámészkodók a magok táncán

Jó kérdés: Hogyan készülnek a képek valójában egy mágneses rezonancia tomográfiában?

Várakozási idő ellenőrző: Gyorsabban a radiológushoz

CT/MRT - melyik intézetnél van a legrövidebb várakozási idő? A netdoktor.at új szolgáltatása megkönnyíti a vizsga időpontjának megtalálását.

Mágneses rezonancia képalkotás

Az MRI egy képalkotó folyamat, amely felhasználható a szervek és szövetek nagyon részletes megjelenítésére.