Kalória körte

54 kcal

Tápláló körte

Tápérték 100 g-onként
Fehérje 1,0 g
zsír 0,0g
szénhidrátok 11,0 g
ebből cukrok 10,0 g
Rost 3,0 g
Energia sűrűség 0,5 kcal/g
alkohol 0,0g
Kalóriák 54 kcal/226 KJ

Teljesítményelosztási körte

Tápanyagok energiája 100 g-ra
Fehérje 4 kcal/17 KJ
zsír 0 kcal/0 KJ
szénhidrátok 44 kcal/184 KJ
ebből cukrok 40 kcal/168 KJ
Rost 6 kcal/25 KJ
alkohol 0 kcal/0 KJ
Energia sűrűség 0,5 kcal/g

körte

táplálkozási

Népszerûen azt mondják, hogy az alma és a körte nem hasonlítható össze. Növénytani szempontból azonban a két almagyümölcs növény nagyon szoros kapcsolatban áll egymással. A körte (latinul: Pyrus) számos változatban jelenik meg, de ebben az országban elsősorban úgynevezett termesztett körtének értékelik.

A körte botanikai jellemzői

Theodor Fontane Herr von Ribbeckről szóló híres versében már leírta kertje körtefáját. Valójában a körte egy olyan lombhullató fán virágzik, amely három és 20 méter közötti magasságot ér el. Figyelemre méltó, hogy a korona körte alakban is növekszik, és így szimulálja a gyümölcsöt.

A körtefák akár 200 évet is élhetnek, de ehhez mély és tápanyagban gazdag talajra van szükségük. A körtének is sok napsütést kell kapnia, és fontos a rendszeres vízellátás. Néha a körtét csak dísznövényként használják, ami dekoratív fehér virágainak köszönhető. A körte virága áprilisban vagy májusban következik be, a gyümölcsök ezután júliustól októberig szüretelhetők.

A körte öt és 16 centiméter között lehet, szélessége négy-tizenkét centiméter. A termesztés szempontjából különbséget tesznek különféle fajták között, amelyek mindegyike alkalmas nyers fogyasztásra, főzésre vagy további mustmé alakításra. Jól ismert fajták a Conference, a Gute Luise vagy a Williams Christ vagy az Alexander Lucas.

A körte összetevői

100 gramm tömegű körte fűtőértéke 57 kcal. A szénhidrátok oroszlánrészét 15 százalékkal teszik ki, míg a zsír és a fehérje csak 0,1, illetve 0,4 százalék. 3,1 százalék rost is van.

Az étkezési rostok mellett a körte magas egészségügyi értékét az alacsony savtartalom és az ezzel járó könnyű emészthetőség okozza. A gyümölcsökben sok C-vitamin és folsav is található. Megemlítendő még számos ásványi anyag, például vas, kálium, réz, jód, magnézium, foszfát és cink.

A körte használata

Ha korlátlan mértékben szeretné élvezni a körte egészségügyi előnyeit, akkor közvetlenül a bőrével kell megenni a gyümölcsöt. Ennek oka, hogy a legtöbb vitamin közvetlenül a héj alatt ül. Vásárláskor fontos, hogy a körte ne legyen permetezve és ne legyen túl érett. Mivel érő gyümölcs, hűtőszekrényben tárolható.

Kulináris szempontból alig van más gyümölcsnek ilyen sokoldalúsága. Ha kedveli édeset, használhatja a körtét kompóttal vagy sütemény öntetként. Különösen híres a "Körte Helene" vagy a "Poire belle Hélène" desszert, amelyet 1870-ben a híres séf Auguste Escoffier készített. Itt van egy buggyantott körte vaníliafagylalton, kandírozott ibolyával és csokoládé öntettel.

A körte desszertektől eltekintve chutney-hoz, vadételekhez vagy pálinkaként is alkalmas, amelyben elsősorban a Williams Christ-et használják. Különösen Észak-Németországban kedvelt étel a körte- és babszalonna.

A körte eredete

A körte gyökerei a Kaukázusban vannak, pontosabban a mai Kazahsztán területén. A gyümölcs Közép-Európában már az újkőkorban megtalálható volt, és mind a görög, mind a római ókorban termesztették.

A középkortól kezdve a kolostorok gondozták a körte termesztését, különösen 1750 óta terjedt el a termesztés. Azóta a mai napig létező számos fajta is fejlődött.

Hasonló fajták: alma | Cseresznye | Meggy | szilva