Kalóriák - mítosz vagy igazság?

mítosz

Évtizedek óta a tudomány azon az elméleten alapszik, hogy ha több kalóriát fogyaszt, mint amennyit használ, akkor hízik. Miért lehet ezt a módszert ma cáfolni és mi áll valójában a kalóriák mögött - erről szeretnénk írni a mai blogbejegyzésünkben.

Az elején szeretnénk tisztázni néhány kifejezést:

A kalória általános meghatározása az a hőmennyiség, amely szükséges (bizonyos körülmények között) 1 gramm víz 1 Celsius fokkal történő felmelegítéséhez.

1948-ban a kalóriát, mint a fizikai hőegységet, a joule egységre cserélték (1kcal = 4,1868 kJ). A Joule így szintén nemzetközi SI egységgé vált, és az árumozgás során is így kell meghatározni. Számunkra az egység joule még soha nem ragadt be rendes használatban, mert ma is a "kalóriaszámlálásról" beszélünk.

A kalóriaelmélet mögött az áll, hogy testünk úgy működik, mint egy kemence. Minden, amit eszünk, elégetik, ami hőt hoz létre, ami viszont energiaként felhasználható.

  • 1 g szénhidrát 4,1 kcal-t ad
  • 1 g fehérje 4,1 kcal-t ad
  • 1 g zsír 9,3 kcal-t eredményez
  • 1 g alkohol 7,1 kcal-t ad

Ha túl sokat eszünk, a sütő nem tud mindent megégetni, és tartalékot halmozunk fel. Számos diétás szolgáltató útmutatóként használja ezt a módszert, mint például az FDH (enni a felét), a Súlyfigyelők vagy más kalórialkalmazások.

Ez valójában logikusnak és érthetőnek hangzik.

De közelebbről meg kell vizsgálnunk.

Nem minden kalória jön létre egyenlő mértékben

Mindannyian ismerjük ezt a 2 embert: azonos korúak, azonos méretűek, körülbelül ugyanannyit mozognak, és az ember bármit beletömhet magába anélkül, hogy grammot nyerne, míg a másik 3 kg-ot csak egy csokoládét nézve.

Ez az első jel arra, hogy a kalória önmagában nem tudja meghatározni a súlyunkat.

Fordítva azonban ismerjük azokat az embereket is, akiknek még hatalmasat is meg kell küzdeniük a súlygyarapodásért. Ezért nagyon gyakran egészségtelen ócska ételhez fordulnak, hogy növeljék a kalóriabevitelüket, de gyakran sikertelenek maradnak, sőt folyamatosan fogynak.

Itt is egyértelműen észrevesszük, hogy önmagában a kalóriaegyensúly nem tehető felelőssé súlyunkért.

Az egész egy kicsit tisztázása érdekében a következőképpen képzelheti el:

Lakást keres és hirdetést talál az újságban. Hidd el, ha nem, a lakás 500m2-es, és a költségvetésben is szerepel - jackpot! Amikor meglátogatja a lakást, felismeri a történet fogását: Csak 1 m magas.

Látja, hogy mire készülünk? A négyzetméterek száma önmagában nem ad semmilyen információt a lakás minőségéről. Csak azért, mert a lakás 500m2, még doboz sem fér bele.

A kalóriaelmélet csak egy élelmiszer energiatartalmát veszi figyelembe, de nem kérdőjelezi meg annak minőségét. Egy szelet pirítós kevesebb kalóriát tartalmaz, mint egy szelet teljes kiőrlésű kenyér. A teljes kiőrlésű kenyér összetevői azonban sokkal több értékes tápanyagot biztosítanak számunkra, amelyeket a szervezet felhasználhat az egészségünk megőrzéséhez.

Testtömegünk nem csak az energiamérleggel hozható összefüggésbe.

A mítosz

vagy

Egy tipp, hogy miért marad kitartó ez a mítosz a mai napig, a következő lehet: valaki, aki elkezdi számolni a kalóriákat, mert fogyni akar, hirtelen intenzíven foglalkozik ételeivel, és tudat alatt automatikusan egészségesebb ételeket eszik. A kilók esnek. A kalóriaszámlálás alapján úgy tűnik, hogy működik.

Ez az egyik oka annak, hogy a kalóriaszámlálás bizonyos esetekben felhasználható az étkezési helyzet áttekintéséhez is. Az a tény, hogy az egyetlen fontos dolog a fogyás során a kalóriahiány elérése, hülyeség.

Néhány trend a kalóriaelméletből fejlődött ki, amelyből különösen az élelmiszeripar profitál hatalmas mértékben. Ha úgy gondolja, hogy 1 g zsír 9 kcal-t szolgáltat, akkor nyilvánvaló, hogy csökkentse az étel zsírtartalmát a kalória mennyiségének csökkentése érdekében. Ez óriási felhajtást eredményezett a „könnyű” termékekről. Mivel a zsír szintén fontos ízhordozó, ki kellett találnia valamit, hogy az íze visszakerüljön a könnyű ételekbe. Cukrot, ízfokozókat és zsírpótlókat használtak, amelyek viszont mindenekelőtt az egészségre kedveznek. De ez egy olyan téma, amellyel máskor foglalkozunk 😊 Amire már most emlékezhetsz: Tartsd magad távol a könnyű termékektől!

vagy

Kalória és fogyás

Tehát ha nem a kalória az oka annak, hogy hízunk vagy fogyunk, akkor mi ez?

Az ember nagyon összetett rendszer. Egyedül az emberi lény fizikai dimenzióját messze nem fedezik fel teljesen. Ha úgy gondolja, hogy létezik mentális és szellemi szint is, akkor ésszerű, hogy testtömegünk nem csak az energia egyensúlyától függ.

Fel akarjuk sorolni, hogy mely tényezők vesznek részt jelentősen a testsúlyunkban (a sorrend ebben az esetben nem számít):

  • Hormonális egyensúly
  • Bélműködés (mikrobiom)
  • Sav-bázis egyensúly
  • Hidratáció
  • Vércukorszint
  • anyagcsere
  • Környezetszennyezés
  • Munkahelyi helyzet
  • Magán helyzet
  • Energiamérleg
  • Az élelmiszerek zsírsavak összetétele
  • Édesítőszerek, ízfokozók, szintetikus szerek
  • Gyógyszer szedése
  • Mozog
  • gondolatok
  • Érzések

Ez 17 tényező (és valószínűleg még több van), amelyek befolyásolják testtömegünket. Csak azt szeretnénk világossá tenni, hogy mindig az embereket összességében kell szemlélnünk (nem számít miről van szó).

Tehát, ha problémái vannak a testsúlymal, kezdje ezeket a tippeket:

  • Zöldségek, zöldségek, zöldségek (akik ismernek minket, azok már tudják, hogy ez az 1. szabály: D)
  • Tervezzen 5 órás szünetet az étkezések között
  • vizet inni
  • Építse be a mozgást a mindennapi életbe
  • Biztosítson elegendő kikapcsolódást
  • Összpontosítson az élet finomabb dolgaira

Minden sikert kívánunk szívünkből, és ha küzd, szívesen segítünk!