Kísérleti vizsgálatok lipid- és szénhidrát-anyagcserére emberi májszivattyúkon

Kísérletek az emberi májbiopsziák lipid-, szénhidrát- és glicerin-metabolizmusáról

Összegzés

Szisztematikusan végeztek kísérleteket az emberi májbiopsziák lipid-, szénhidrát- és glicerin-anyagcseréjével. A kiadvány összefoglalja munkacsoportunk által elért főbb eredményeket.

Az emberi májbiopsziákat analitikai és metabolikus kísérletekhez lehet felhasználni. A következő paramétereket vizsgáltuk: 1. lipidösszetétel, 2. étkezési zsírsavak (kilomikron zsírsavak) lerakódása különböző táplálkozási körülmények között, a metabolikus indikátor linolénsav alkalmazásával, 3. az albuminnal kötött zsírsavak metabolizmusa különböző étrendi körülmények között, pl. felvétel a teljes lipid- és lipidosztályokba, a lánc megnyúlása, CO2-dá történő oxidáció és a zsírsavakból származó koleszterinképződés lebontja a termékeket, 4. az 1–14 C-acetát metabolizmusa a zsírsav- és koleszterin neoszintéziséhez és függősége az étrend zsír-szénhidrát tartalma alapján, 5. a hexózok és a glicerin metabolizmusa a lipid- és glikogén-anyagcsere szempontjából, végül 6. koleszterin és koleszterin-észterek képződése a felhasznált különböző prekurzorokból és annak étrendi változásai.

A betegségek hatásait ebben a szinopszisban nem tárgyaljuk.

Összegzés

A lipid-, szénhidrát- és glicerin-anyagcserére vonatkozó jelen tanulmányokat először nagyobb léptékben és szisztematikusan végezte az emberi májszivattyúkkal foglalkozó munkacsoportunk. A legfontosabb eredményeket ebben az áttekintésben foglaljuk össze.

A máj-aspirátumok felhasználhatók lipidelemzésekhez és anyagcsere-vizsgálatokhoz. A májszivattyún a következőket vizsgálták: 1. a lipidösszetétel, 2. az étrendi zsírsavak (kilomikronsavsavak) lerakódása a májban különböző étrendi körülmények között, a metabolikus indikátor linolénsav felhasználásával, 3. az albuminnal kötött zsírsavak metabolizmusa különböző étrendi körülmények között, beleértve azok felszívódását az összes lipidben, a különböző észterezés, lánchosszabbítás, CO2-dá történő oxidáció és a koleszterin képződése a zsírsavak bomlástermékeiből, 4. az 1–14 C-acetát metabolizmusa, különös tekintettel a zsírsav- és koleszterinszintézisre, valamint az étel zsír-/szénhidráttartalmától való függőségre, 5. az anyagcsere a hexózok és a glicerin tartalma a lipid- és glikogén-anyagcseréhez viszonyítva, végül 6. koleszterin és koleszterin-észter képződése a felhasznált különböző prekurzorokból és azok étrendi hatása.

A betegségek hatásaira vonatkozó jelenlegi megállapításokat nem ismertettük ebben az áttekintő cikkben.

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.