Kismedencei törés

Mikor Kismedencei törés, orvosi Kismedencei törés, a csontos kismedencei gyűrű készülékének külső erő okozta sérülése. A kismedencei törések általában megfelelő kezelési intézkedések keretében jól kezelhetők és jó prognózisúak.

Tartalomjegyzék

Mi a medence törése?

A medence törése akkor fordul elő, amikor a medence csont készülékének egyes részei megsérülnek. Az emberi kismedencei készülék magában foglalja a csípőcsont, a szeméremcsont (elülső rész) és az ischium (alsó rész) pengéit, valamint a keresztcsontot, amely lezárja a medencét a hátsó részen és alátámasztja a gerincet.

A csontkészülék ezen elemei koherens kismedencei gyűrűt alkotnak, amely megvédi a belső szerveket. Kismedencei törés esetén ezt a védő medencei gyűrűt egy törés károsítja, amely különbséget tesz az instabil és a stabil kismedencei törések között.

Míg a kismedencei gyűrű törés ellenére is érintetlen marad, főleg a szemérem vagy a medence csontjánál, stabil, gyakrabban előforduló kismedencei törés esetén a gyűrűs kötés instabil törés esetén megszakad. Az instabil kismedencei törés hatással lehet a belső szervekre is.

okoz

A legtöbb esetben a stabil kismedencei törések a leesés következményei (pl. Fekete jégtől). Különösen az idősebb embereket, akik már szenvednek az életkorral összefüggő csontritkulásban (csontok meszesedése, csontvesztés), veszélyeztetik a csontkészülék instabilitása.

Ezért az idősebb emberek gyakran további sérüléseket (általában femoralis nyaktörést) tapasztalnak a kismedencei töréssel kombinálva. Az instabil kismedencei töréseket a legtöbb esetben súlyos, külsőleg okozott trauma okozza, például autóbalesetek vagy nagy magasságból történő leesés, és gyakran a kismedencei gyűrű több csontját is érinti (többszörös trauma).

Sok esetben a belső szervek, például a hólyag, a bélterület, az erek vagy az idegek is megsérülnek, a húgyhólyagot érintő kismedencei törések különösen veszélyesek.

A gyógyszerét itt találja

Tünetek, betegségek és tünetek

Tipikus tünet, amely jelezheti a medence törését, a kismedencei régióban fellépő súlyos fájdalom, néha a törés helyén fellépő duzzanat vagy véraláfutás. Az instabil törés általában több fájdalmat okoz, mint egy stabil. Éppen ezért a stabil törést néha még az elején sem érzékelik törésként.

A törés instabil érzést kelt az egész medencében, ami esetleg kismedencei dőlést és a láb hosszának különbségét eredményezheti. Ha a sérvben sérülnek a belső szervek is, amelyeket a medence általában véd, a nemi vagy anális vérzés előfordulhat, különösen akkor, ha a hólyag, a belek vagy a belső nemi szervek megsérültek. Ha az idegek sérülnek vagy károsodnak a szünet következtében, az érzékszervi zavarokhoz vagy motoros problémákhoz is vezethet.

A legtöbb esetben a medence törése korlátozza a lábak mozgását is. Rosszabb esetekben, ha a törés során a belső szervek megsérültek, az emberek elsápadhatnak, gyorsan pulzálhatnak, szorongástól szenvedhetnek, vagy akár eszméletüket is elveszíthetik. Ha ezek a tünetek egy eséssel kapcsolatban jelentkeznek, azonnal orvost kell hívni.

Diagnózis és lefolyás

A kismedencei törést olyan jellegzetes tünetek alapján diagnosztizálják, mint a fájdalom, a duzzanat és esetleg a kismedencei gyűrű stabilitásának hiánya, elszíneződés vagy a csípőízület területén fellépő elmozdulások és elzáródások egy fizikai vizsgálat részeként.

Bizonyos esetekben a kismedencei törés hatására a kismedencei csontok enyhén mozoghatnak egymás ellen. A differenciáldiagnózisban a stabil kismedencei törések megkülönböztethetők az instabilaktól a kevésbé kifejezett fájdalom miatt. A véres vizelet a hólyag, a húgycső és/vagy az ureter érintettségére utalhat.

A diagnózist egy röntgenvizsgálat erősíti meg, amely lehetővé teszi a kismedencei sérv helyének és lefolyásának megállapításait, valamint képalkotó módszerekkel (szonográfia, számítógépes tomográfia), amelyek segítségével megállapítható, hogy a belső szervek sérültek-e.

A lefolyás és a prognózis a kismedencei törés mértékétől és a belső szervek érintettségétől függ. Általános szabály, hogy a kismedencei törések megfelelő terápiás intézkedésekkel jól gyógyíthatók.

Bonyodalmak

Különböző szövődmények fordulhatnak elő a kismedencei törés következtében. A repedés megsértheti a vénákat, vagy károsíthatja a hólyagot, a húgycsövet, a hüvelyt vagy a végbélnyílást. Az idegkárosodás és az átmeneti bénulás szintén gyakori következménye a kismedencei törésnek. A vérzés, amelyet gyakran gyulladáscsökkentő gyógyszerek súlyosbítanak, az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb szövődmény.

Rekeszrepedések, izomsérülések és vénás trombózisok is előfordulhatnak. Ha az acetabulum törött, gyakran más problémák is felmerülnek, például poszttraumás osteoarthritis vagy heterotrop csontosodás. Különösen intenzív trauma a távoli fej halálához vezethet. A törés következménye izomsorvadáshoz, súlygyarapodáshoz és egyéb másodlagos problémákhoz is vezethet, amelyeket azonban megfelelő terápia megakadályozhat.

A kismedencei sérv kezelésekor a szövődmények, például a sebgyógyulási rendellenességek, a vérzés és a fertőzések jelentik a fő komplikációt. A kismedencei törés ritkán vezet inkontinenciához és károsodott szexuális funkciókhoz. Az orvos folyamatos konzultációjával és a test saját figyelmeztető jelzéseinek megfigyelésével szinte mindig elkerülhetők a kismedencei törésből eredő szövődmények.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A medence törése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Akut vészhelyzetekben vagy közvetlenül baleset vagy sérülés után felkereshető a kórház, vagy közvetlenül hívható a sürgősségi orvos. Ily módon elkerülhetők a további és visszafordíthatatlan következményes károk. Ha nem fordulnak orvoshoz, kellemetlen érzés léphet fel, ha a csontok együtt nőnek.

Ezért orvoshoz kell fordulni, ha a csonttörés jól látható, és ha a test érintett területei erősen duzzadtak. Nem ritka, hogy a betegek súlyos fájdalmaktól és zúzódásoktól szenvednek. A véres vizelet szintén a kismedencei törés egyértelmű jele, ezért orvosnak meg kell vizsgálnia.

A betegek mozgása egyértelműen korlátozott, így ideális esetben nem szabad magukat mozgatniuk a további károsodások elkerülése érdekében. Még akkor is, ha az érintett elveszíti az eszméletét, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A gyors és korai kezelés megelőzheti a különböző szövődményeket.

Kezelés és terápia

A stabil kismedencei törések általában szövődmények és műtétek nélkül gyógyulnak meg. Néhány napos ágynyugalom, ezt követő korai mozgósítással, fizioterápiás szakember irányításával jelzik.

Az esetek többségében az instabil kismedencei töréseket először kívülről, stabilizátor (külső rögzítő) vagy kismedencei csipesz segítségével kell rögzíteni a kismedencei gyűrű stabilizálása és a belső vérzés megállítása érdekében. A vérzés leállítása után a kismedencei gyűrű egy műtéti beavatkozás részeként kinyitható, és a kismedencei törés okozta törés laza végeit csavarokkal vagy lemezekkel rögzíthetjük.

A kiválasztott műtéti eljárás nagymértékben függ a további sérülések jelenlététől. A műtéti beavatkozást követően, a választott műtéti módszertől függően, kéthónapos ágynyugalmat jeleznek, amelynek során a gyógytornásznál a lehető legkorábban el kell kezdeni a passzív mobilizációs intézkedéseket.

Ritka esetekben kiegészítő szövődményeket, például vérzést, sebgyógyulási rendellenességeket és fertőzéseket kell kezelni. Ezen túlmenően, ha idegekről van szó, hosszú távú következmények, például inkontinencia vagy a szexuális funkciók károsodása jelentkezhet kismedencei törést szenvedő férfi betegeknél, amelyeket ennek megfelelően kell kezelni. A terápia sikeres befejezése után a kismedencei törés által érintettek általában képesek elviselni a normális fizikai stresszt és a mindennapi mozgásokat.

Kilátás és előrejelzés

Kismedencei törés esetén a gyógyulás esélye nagyon függ a sérülés mértékétől. Stabil kismedencei törés esetén jó az esély arra, hogy szövődmények nélkül meggyógyul, és következményes károsodás nem marad. Az instabil kismedencei törés megfelelő kezelés esetén is jól gyógyulhat.

A sebgyógyulással, másodlagos vérzéssel és fertőzésekkel kapcsolatos problémák ritkán fordulnak elő. Esetenként a hólyagot és a beleket ellátó idegek károsodhatnak, ami inkontinencia tünetekhez vezethet, férfiaknál pedig a nemi funkciókat is.

A sérülés mértéke mellett a prognózis attól is függ, hogy a beteg hány éves, egészségi állapota és hol található a törés. A stabil kismedencei törés gyógyulási ideje 4 és 8 hét között van. De a fájdalom még ezután is jelentkezhet.

A gyógyulás elősegítése érdekében az első hetekben meg kell figyelni az ágy pihenését. Teljes medencetöréssel a betegek nem kerülhetik el a műtétet, különösen, ha a csípőízület is érintett. A műtét után ágynyugalomra is szükség van; bonyolult kismedencei törés esetén akár több hónap is eltelhet, mire a lábak ismét súlyt viselnek.

A gyógyszerét itt találja

megelőzés

A kismedencei törés megelőzhető az esések elleni védelem megfelelő óvintézkedéseivel. Az idősebb embereknek, akiket különösen veszélyeztet az életkorral összefüggő csontritkulás, és akiknek már mozgásszervi károsodása van, a járáshoz segédeszközöket, például sétálókat és erős cipőket kell használniuk, hogy megvédjék magukat a kismedencei töréstől a biztonságos járás érdekében.

Ezt megteheti maga is

A kismedencei törést általában műtéti úton kell kezelni. Csak stabil A típusú kismedencei sérülés esetén lehet a törést önállóan kezelni ágynyugalom és mozgásgyakorlatok segítségével. Gyógytornásszal együtt a sérv műtéti beavatkozás nélkül gyógyítható. A B vagy C típusú kismedencei sérülést orvos felügyelete alatt kell orvosolni.

Ugyanakkor a gyógyulási folyamat felgyorsulhat néhány önintézkedéssel és házi gyógymóddal. A sérülés utáni első napokban kerülni kell az olyan stimulánsokat, mint a nikotin és az alkohol. A törés gyors gyógyulása védelem révén érhető el. Néhány nap vagy hét után a könnyű testmozgás és a jóga segíthet a csontok felépítésében. Mindenekelőtt a környező ízületeket a lehető leghamarabb újra fel kell használni a mindennapi életben a további csont- és izomlebontások elkerülése érdekében.

A csonttörések bevált természetes gyógymódja a fekete gyökér. A növény erősíti a sérült csontot, és borogatásként vagy pasztaként is használható. Általában ásványi anyagokban gazdag étrend javasolt csonttörések esetén. Megfelelő a tej és a tejtermékek, valamint a sózatlan szárított gyümölcs, a füge, a fokhagyma, a hagyma vagy a banán. A magnézium és a kálium a zabpehely, a spárga, a hüvelyesek vagy a szilva révén juttatható a szervezetbe.

dagad

Breusch, S., Clarius, M., Mau, H., Sabo, D. (szerk.): Klinikai irányelvek ortopédiához, traumaműtétekhez. Urban & Fischer, München, 2013
Niethard, F., Pfeil, J., Biberthaler, P.: Ortopédia és traumaműtétek. Thieme, Stuttgart, 2014
Wülker, N., Kluba, T., Roetman, B., Rudert, M.: Zsebkönyv az ortopédiáról és a traumaműtétről. Thieme, Stuttgart, 2015

Esetleg ezek is érdekelhetnek

A MedLexi.de oldalon nem csak az egészségről, az orvostudományról és a wellnessről publikálunk, hanem a jelenlegi orvosi kutatás és az orvostechnika iránt is lelkesen. Örömmel kutatjuk az emberi jólétre és egészségi állapotára vonatkozó összes témát, és a nagyközönség számára magas újságírói követelményekkel magyarázzuk az összetett orvosi kérdéseket.

Tantárgyaink orvosi szakértői ismeretei segítenek abban, hogy érthető ismereteket készítsünk az Ön egészségére. Kíváncsian vizsgáljuk meg a kérdéseket, ellenőrizzük őket a jelenlegi kutatások alapján, és áttekintjük a napi orvosi gyakorlatot is. Az orvos és a beteg közötti tudás közvetítőinek tekintjük magunkat.