Mezei zsurló | Mezőgazdasági lexikon

Mezei zsurló

Zsurló, macska farka
Equisetum arvense L.

zsurló

család

jellemzők

A sarkantyú hajtásai: barnásak; elágazás nélküli; tüske alakú spórák; kb. 25 cm magas
Kopár hajtások: zöldek; fészkelődik, mint egy doboz; élénken elágazó; a végtagok csomópontjain, amelyeket a hüvely alakú fogkoszorú határol (levelek); Az oldalsó hajtások a hajtás csúcsa felé rövidülnek; legfeljebb 50 cm magas

Életciklus

Élettartam: kitartó
Szaporítás: szinte kizárólag vegetatív; csak szórványosan a sarkantyúk felett
Kihullási időszak: spórahajtások: március - április; steril hajtások: május - ősz

terjesztés

Világszerte elterjedt; főleg a mérsékelt égövön

fontosságát

A mezei zsurló nagyon fényigényes növény, ezért van jó fejlődési potenciálja, különösen a kukoricában. A mezei zsurló különösen elterjedt a kukorica monokultúrájú területeken. A vízszintesen elterjedt és több emeleten eloszló rizómák (földalatti hajtásfutók) széleskörűen elágazó földalatti rizómákkal rendelkezik. Zöld hajtásokat növesztenek felfelé és gyökereket lefelé. A rizómák tároló gumókat is képezhetnek, amelyek a rizómától elkülönítve új növényeket alkotnak.

A mezei zsurlót más gyomok könnyen elnyomják, vagy a védekezésük elősegíti. A herbicidek nem károsítják tartósan. A siker csak a vetésváltás átalakításával érhető el.