Működési villamos energia a fűtéshez: a költségek felosztása, ha nincs közbenső mérő

A fűtési rendszer üzemi áramát mindig közbenső mérővel kell rögzíteni. Nem engedélyezett a fűtési rendszer villamosenergia-költségeinek számlázása, amelyek a fűtési költségekhez vannak hozzárendelve, az általános villamos energia részeként. Ha ilyen mérő nem áll rendelkezésre, meg kell becsülni, hogy az általános villamos energia hány százalékát adja.

villamos

(Szerkesztési elv)

A villamosenergia-költségek eltérő nyilvántartása és elosztása

Számos fűtési rendszerben a villamos energia működtetésének költségeit az általános villamosóra használatával és nem külön közbenső mérővel használják. Ezekben az esetekben kétséges, hogy a fűtési költségként említett költségek i. SD. 2. § 4. szám BetrKV vagy a világítás költsége (általános villamos energia) i. SD. 2. § 11. szám A BetrKV továbbadható a bérlőknek.

Ez problematikus, mert a HeizkostenV 6. és 7. §-a szerinti fűtési költségeket a fogyasztástól függően kell nyilvántartani és felosztani, míg az általános villamos energia költségeit a BGB 556a. § (1) bekezdés 1. mondata szerint i. d. Általában az élettér arányának megfelelően oszlik el.

A BGH egy lakástulajdonos-társulás éves beszámolója kapcsán döntötte el a problémát. Az ítélet azonban fontos a bérleti díjak üzemeltetési költségeinek a BGB 556. § (3) bekezdése szerinti számlázása szempontjából is.

A működési villamos energia fogyasztáson alapuló számlázása

A bíróság megállapítja, hogy a fűtési költségekről szóló rendelet rendelkezései a hőtermelés során felmerülő költségek fogyasztásalapú számlázását írják elő. Ez magában foglalja a villamos energia üzemeltetési költségeit is.

Ebből következik, hogy ezeket a költségeket közbenső mérővel kell rögzíteni. Nem engedélyezett a fűtési rendszer villamosenergia-költségeinek számlázása, amelyek a fűtési költségekhez vannak hozzárendelve, az általános villamos energia részeként.

Becsülje meg az arányos általános villamosenergia-költségeket

Ha ilyen mérő nem áll rendelkezésre, meg kell becsülni, hogy az általános villamos energia mekkora hányadát adja. A becslés alapulhat akár az üzemanyagköltség töredékén, vagy a csatlakoztatott eszközök villamosenergia-fogyasztásán alapuló számításon.

3 és 10% közötti becslések lehetségesek

A becslési módszer megválasztása a lakástulajdonos/bérbeadó döntése alapján történik; csak a nyilvánvalóan alkalmatlan szabványok vannak kizárva. A szakirodalom 3 és 10% közötti becsléseket javasol (lásd Lammel, Schmidt-Futterer, bérleti törvény, HeizkostenV 7. §, 30. szélső; Fal, üzemeltetési és fűtési költségek kommentárja, margin 5930).

A BGH 8. polgári szenátusa 2008. február 20-i határozatában (VIII ZR 27/07, NZM 2008, 403. oldal, 32. szám) úgy döntött, hogy a bérbeadónak közzé kell tennie a becslés alapját, ha a bérlő vitatja a becsült értéket. A bérlő vitatásához elegendő egy egyszerű megtagadás. Ha a bérbeadó nem hozza nyilvánosságra az értékelés színvonalát, nem teljesítette a bizonyítási terhet. Ennek azonban elegendőnek kell lennie, ha a bérbeadó az irodalomban javasolt 3–10% -os empirikus arányokra hivatkozik.

Ez csak egy kivonat a német Ügyvédi Iroda Premium termékéből. Többet akarnak? Ezután tesztelje a Német Ügyvédi Iroda Prémiumot 30 percig élőben és kötelezettség nélkül, és olvassa el a teljes tartalmat.