Myomas és a méh myomatosus

A mióma lassan növekszik, a méh jóindulatú daganatai, és a szexuálisan érett nőknél a leggyakoribb daganatok. Körülbelül minden negyedik 30 év feletti nő érintett.

A miómák leggyakrabban 35 és 45 év között találhatók. Az, hogy szükségük van-e kezelésre, attól függ, hogy a mióma okoz-e tüneteket.

A méh anatómiája

A méh egy körte alakú szerv a medencében. Fel van osztva a méh testére és nyakára. A méh fala három rétegből áll. A külső hashártya borítja a méh vastag izomrétegét. A méhüreg felé az izomréteget a méhnyálka borítja.

A mióma a méh izomsejtjeiből fejlődik ki. Méretük milliméter alatti és jóval 15 centiméternél nagyobb. Csak nagyon ritkán fordulnak elő egyénileg. Általában több mióma van, ami végül a méh méretének növekedéséhez vezethet. A mióma miatt megnagyobbodott méhet myomatosus méhnek nevezzük.

A legtöbb mióma a méh testére hat. Növekedésük korlátozódhat a méh izomrétegére, vagy növekedhetnek a hasi vagy a méhüreg irányába. Az ösztrogének ösztönzik a mióma növekedését.

Mióma és a gyermekvágy

Ha vannak mióma és nem teljesül a gyermekvállalási vágy, akkor gyakran van értelme, ha a nő vagy a pár egy jó hírű termékenységi központba megy, ahol a meddőségi rendellenességet alaposan tisztázni lehet, és ha lehetséges, megszüntetni.

Nem minden mióma okoz problémát és akadályozza a gyermekvállalást. Ez a mióma méretétől és helyétől függ. A mióma három helyzetét különböztetik meg:

a méh külső oldalán (suberous)
a méh falában (intramuralis)
a méh üregében (intracavitális vagy submucosalis)

Különösen a méh, amely a méh falában és az üregben található, gyakran a normálisnál súlyosabb menstruációs periódushoz vezet. Ezenkívül a menstruáció fájdalmasabb lehet.

Befolyásolják-e a miómák a termékenységet, és mikor van szükségük kezelésre?

A mióma helyétől függően kérdéses a termékenység károsodása. Mióma a A méhen kívül nem befolyásolják a termékenységet. Ha azonban kényelmetlenséget okoznak és nagyon nagyok (7-8 cm-nél nagyobbak), akkor a terhesség bekövetkezte előtt műtéti úton el kell távolítani őket.

A méh falában ülő mióma, befolyásolhatja az embrió beültetését. Ezek a miómák azonban csak három-négy centiméteres mértékben befolyásolják a termékenységet. Sebészileg el kell távolítani őket laparoszkópiával vagy hasi bemetszéssel.

Mióma, amelyek a méh üregében helyezkednek el, méretüktől függetlenül valószínűleg megzavarják a termékenységet és a teherbe esést. Ezt a típusú miómát ezért el kell távolítani, ha a gyermekvágy nem teljesül. Ez gyakran óvatosan elvégezhető egy méh mintával.

Megfelelő méretű és elhelyezkedésű, fel nem fedezett mióma lehet a (többszörös) vetélés oka.

A mióma további kezelési lehetőségei, ha a gyermekvágy nem teljesül

Több éve vannak új kezelési módszerek a miómák számára, de nem mindegyiknek van értelme, ha a gyermekvágy nem teljesül. Például a myoma ér embolizálását (röntgensugárzás mellett az ellátó ér bezárása) soha nem szabad elvégezni, ha gyermekeket szeretne a medence sugárterhelése miatt. Még a mióma ultrahanggal történő kezelése esetén is még nem ismert, hogy ez hogyan befolyásolja a termékenységet és az azt követő terhességeket. Ezenkívül az egészségbiztosítók nem vállalnak költségtérítést.

A mióma okai

A mióma előfordulásának okai egyelőre nem tisztázottak. A következő kockázati tényezők azonban jelentősnek tűnnek:

Öröklés

A mióma a családokban fordul elő.

Etnikai hovatartozás

Az Egyesült Államok afroamerikai nőknél három-kilencszer nagyobb a mióma valószínűsége, mint azokhoz a nőkhöz, akik nem afroamerikai származásúak. Ezenkívül a mióma agresszívebben növekszik ezeknél a nőknél.

Ösztrogének

A mióma ösztrogén hatására nő. Mivel az ösztrogéneket elsősorban a petefészkek termelik, a mióma növekedése a petefészkek működésétől függ. Ez megmagyarázza, hogy a mióma nem fordul elő gyermekkorban, nemi érettség alatt nő, és a menopauza végén visszafejlődhet. Még a terhesség kezdetén is a mióma gyorsabban növekedhet az ösztrogén fokozott jelenléte miatt.

A mióma tünetei

A mióma az esetek legfeljebb 50 százalékában nem okoz tüneteket, ezért gyakran véletlenül fedezik fel őket. A tünetek elsősorban a mióma helyétől és méretétől függenek.

Mindenekelőtt megváltozott időszak van. Az érintett nők különösen súlyos és hosszú időszakot vagy intermenstruációs vérzést észlelnek. Mivel a vas a vérrel is elveszik, idővel vérszegénység alakulhat ki. Vérszegénység az, amikor a vér hemoglobin-koncentrációja (vörös vér pigment) csökken. Az érintett nők nagyon sápadtak, fáradtnak és gyengének érzik magukat.

A mióma súlyos fájdalmat okozhat az alsó hasban, ami gyakran előfordul a menstruációval együtt (másodlagos dysmenorrhoea). Ezenkívül a mióma lehet a meddőség oka a nőknél, mivel megnehezítik a megtermékenyített petesejt beültetését, vetélést vagy koraszülést.

Végül a nagy mióma kiszoríthatja vagy megnyomhatja a szomszédos szerveket, például a belet, a hólyagot, az uretert vagy az ereket. A nők székrekedésben, gyakori vizelésben, gyakran visszatérő hólyagfertőzésekben, hátfájásban vagy a lábak véráramlásának károsodásában szenvednek. A mióma olyan nagy lehet, hogy még a derék kerülete is megnőhet.

A mióma diagnózisa

Az orvos a mióma kezdeti indikációit szerzi a kórtörténet és a jelenlegi tünetek (anamnézis) miatt aggódó nő részletes kikérdezéséből. Az ezt követő nőgyógyászati vizsgálat során egy bizonyos méretű mióma kemény csomóként érezhető a méh területén. Maga a méh általában megnagyobbodott.

Ezt követi az úgynevezett hüvelyi szonográfia, a női nemi szervek ultrahangvizsgálata a hüvelyen keresztül. A nemi szervek mellett a nőgyógyász vizualizálhatja a myómákat, és nyilatkozatot tehet azok helyéről és méretéről. Ha az érintett nő vérzési rendellenességekről számol be, a nőgyógyász is képet kap a méh nyálkahártyájáról. A vérzési rendellenességek elrejthetik a méh nyálkahártyájának változásait is, például a polipokat (a nyálkahártya kis növekedése) vagy a méh rákot. Emiatt szükség lehet méhmintára és a méh kaparására is.

Ha egy mióma nőtt be a hasba, akkor a hasfal felett ultrahanggal kimutatható. Az orvos ellenőrizheti a szomszédos szerveket is, például a vesét. További vizsgálatok, például a medence mágneses rezonancia képalkotása (MRI) általában nem szükségesek.

A vér vashiány és esetleges vérszegénység vizsgálata kiegészíti a mióma diagnózisát.

A myomákat manapság általában nagyon könnyű felismerni. Ha azonban a myoma nem különböztethető meg megbízhatóan a szomszédos szervek rosszindulatú daganatától, akkor további laparoszkópiára lehet szükség.

A mióma terápiája: hormonterápia és műtét

A mióma kezelésére csak tünetek esetén van szükség. Különféle gyógyszeres és műtéti terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre panaszok esetén. A terápia típusa elsősorban az életkortól, a tünetek súlyosságától és attól, hogy gyermekeket szeretne-e.

Hormonterápia mióma esetén

A hormonterápiák mind a mióma hormonfüggő növekedésére összpontosítanak. A legfontosabbak a GnRH-analógok, a gesztagének és a progesztin-ösztrogén kombinációk. A legtöbb hormonterápia mind a mióma, mind a méh zsugorodik. A progesztagének kivételt képeznek: csak enyhíthetik a fokozott vérzést, de nem csökkentik a miómákat.

Önmagában a hormonterápiának van értelme, ha csak kisebb tünetek vannak, például kissé megnövekedett menstruációs periódus. Önmagában a hormonterápiát is figyelembe veszik, ha az érintett nők a posztmenopauzába készülnek. A menopauza utáni a menopauza utolsó szakasza. A menopauza végén a petefészkek teljesen leállítják az ösztrogéntermelést. Mivel a mióma ösztrogénfüggő módon növekszik, ebben a fázisban gyakran automatikusan visszafejlődnek. A hormonterápia így segít áthidalni az időt, amíg a petefészkek természetes leállnak. A tünetek alábbhagynak, és a nőket megkímélik egy műtéttől. Ha egy műtét nem kerülhető el, akkor hormonális előkezelés javasolt. Ez megkönnyíti a műveletet és csökkenti a művelet kockázatát.

A GnRH analógokkal végzett nagyon hatékony terápia nem állandó megoldás, mivel idővel súlyos mellékhatásokhoz vezethet. A csontritkulás mellett különösen tartanak a vér lipidjeinek növekedésétől, mivel ez később szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Ha az orvos abbahagyja a hormonterápiát, a mióma néhány hónapon belül visszaugrik eredeti méretére.

2012 óta a hatóanyag Ulipristal-acetát (UPA) jóváhagyta a méh mióma kezelésére. Ez az első orálisan beadott hatóanyag a méh myomái ellen. Az UPA szelektív Progeszteron receptor modulátor és az egyik úgynevezett kauzális gyógyszeres terápia. Az oki terápiák nemcsak a tüneteket kezelik, hanem közvetlen hatással vannak a betegség okára, ebben az esetben a miómákra.

A mióma műtéte

A sebész eltávolíthatja a miómákat úgy, hogy kihúzza őket a környező szövetekből (Myoma enucleation). Mivel a méh megmaradt, ezt az eljárást azok a nők részesítik előnyben, akik még mindig gyermekeket akarnak szülni. Hátránya, hogy a mióma az idő 15 százalékáig ismét növekszik.

Egy másik lehetőség az egész méh eltávolítása (méheltávolítás). Ez különösen akkor lehet hasznos, ha sok mióma van és a családtervezés befejeződött. A méh eltávolítása az egyetlen kezelési lehetőség, amellyel a mióma tartósan gyógyítható. A méheltávolítást azonban csak akkor szabad elvégezni, ha az összes gyógyszeres kezelés kimerült és sikertelen maradt.

A mióma méretétől, számától és helyétől függően mindkét eljárás elvégezhető laparoszkópiával, hasi bemetszéssel vagy a hüvelyen keresztül.

A műtét alternatívája a Mióma embolizáció Nagyon kíméletes eljárás, mivel helyi érzéstelenítésben csak egy kis bemetszésre van szükség az ágyékban. Katéterrel az orvos megkeresi a méhet ellátó két eret, és eltömíti (embolizálja) őket a legkisebb műanyag részecskékkel. A következő hetekben mind a mióma, mind a méh összezsugorodik. A panaszok alábbhagynak. A módszer nem alkalmas olyan nők vagy nők számára, akik gyereket szeretnének szülni, mivel a vetélések és a születési szövődmények kockázata növekszik.

Új terápiás megközelítések a mióma kezelésében

Újabban a kapcsolt ultrahanghullámokat kombinálják a mágneses rezonancia tomográfiával. A kötegelt ultrahanghullámok szűken meghatározott területen hőt termelhetnek, és elpusztíthatják a tumorokat. Az MRI segítségével mind a hőmérsékletváltozások, mind a mióma vizualizálható. Ez lehetővé teszi a mióma célzott megsemmisítését az egészséges szomszédos szövet károsítása nélkül. A folyamat rendkívül kíméletes és nagyon ígéretes. Mivel azonban nagyon összetett, még várni kell arra, hogy jövőbeli terápiás lehetőségként megalapozható-e.

A mióma betegség lefolyása

A mióma ivarérettség alatt keletkezik és növekszik. A menopauza idején a mióma általában automatikusan visszafejlődik, amikor a petefészkek abbahagyják az ösztrogéntermelést.

A myomák gyakran kerek daganatokként jelennek meg. Bizonyos esetekben kialakulhat az úgynevezett szár, amely nagyobb távolságban köti össze a miómát a méh eredeti izomrétegével. A miómát ellátó erek a szárban futnak. Ha a szár elfordul, az ellátó edényeket lenyomják. Vészhelyzet áll elő, amely gyors, operatív beavatkozást igényel.

Az esetek kevesebb mint egy százalékában a mióma degenerálódhat (leiomyosarcoma). Ezért a rendszeres ellenőrzés akkor is ajánlott, ha nincs panasz.

Mióma terhesség alatt

A terhesség alatt egyre inkább kialakuló ösztrogén néha felgyorsítja a myomák növekedését. Ennek eredményeként a kis mióma néha gyorsan növekedhet a terhesség alatt. A maximális növekedés azonban legfeljebb 25 százalék.

A mióma gyakran problémátlan a terhes nők számára

Mivel a mióma általában a méhizomban van, felfelé vándorolnak, amikor a méh nő a terhesség alatt, és így kiemelik a medencéből. Ez jó, mert akkor nem jelenthetik a születés akadályát, és úgymond "eltévelyednek". Miómában szenvedő terhes nőknél a méh helyzete gyakran magasabb a szokásosnál. Sok mióma, amely a terhesség elején megnagyobbodik, a vége felé visszafejlődik.

A mióma szövődményei terhes nőknél

A mióma fájdalmat okozhat terhesség alatt, mivel több szövet kiszorul a szokásos módon. Ezt általában fizikai korlátozással lehet enyhíteni. Nagyon súlyos fájdalom, vérzés vagy koraszülés jelei esetén szükség lehet fekvőbeteg-tartózkodásra a terhesség figyelemmel kísérésére.

Ha a mióma nagyon nagy, felelős lehet a koraszülésért. Ezenkívül egy nagyon nagy myoma rendellenességekhez vezethet a gyermek helyzetében, például vízszintes/vízszintes helyzetben. Ha a mióma mélyen a méhben van, akkor a legrosszabb esetben a méhnyak elfedhető, így orvosi szükség van a császármetszésre.

A korai placenta leválásának kockázata csak akkor növekszik jelentősen, ha nagyon nagy myoma (> 200 cm, kb. 200 ml-nek felel meg), amely a placenta kapcsolódási pontjának közvetlen közelében.

Szülés és myoma

Ritka esetekben a mióma császármetszést igényelhet. Ha a szülés rendesen folytatódik, a méhlepény késleltetheti az utószülést nagy miómákban, és magas vérveszteséghez vezethet. A gyermekágyban a myomák gyakran visszatérnek eredeti méretükhöz.

Megakadályozhatja a miómákat?

A mai napig nem lehet megakadályozni a miómákat.