Politológia-portál - Németország megtervezi a szénből való kiutat

németország
A tervek szerint az utolsó ligniterőmű legkésőbb 2038-ig bezár. Fotó: pixel2013/Pixabay https://pixabay.com/de/kohlekraftwerk-kohleenergie-windrand-3767893/

Németország a szén kivezetését tervezi
Mit jelent a "szén kompromisszum"?

A "Szénbizottság" jelentéséről sok mindent előzetesen megbeszéltek. Most a szövetségi kormánynak el kell döntenie, hogy milyen mértékben szeretné követni azt a javaslatot, hogy 2038 után ne termeljen több energiát a szénből. A környezetvédelmi csoportok máris panaszkodnak arra, hogy a kilépési terv hiányozni fogja a párizsi éghajlati célokat. Az alábbiakban áttekintjük a szénbizottság tervének tartalmát, kritikáját és következő lépéseit.

Németország megpróbálja a kettős kijáratot: 2022-re a Szövetségi Köztársaság le akarja állítani az ország összes atomerőművét - és most a szén kivonása kész üzlet. 2019 januárjának végén a szövetségi kormány „Növekedésért, strukturális változásért és foglalkoztatásért felelős bizottsága” - az egyszerűség kedvéért - a Szénbizottságot hívta fel, ismertette régóta várt és nehezen elnyert javaslatait arról, hogy Németország miként tud a lehető legkörnyezetvédelmi és társadalmi szempontból elfogadható módon kiszabadulni a barnaszénből. A 28 tagú bizottság az ipar, a szakszervezetek, a környezetvédelmi szövetségek és a tudomány képviselőivel az alábbi kulcsfontosságú kérdésekben állapodott meg:

    A szén megszüntetése 2038-ban - talán még előtte
    Az utolsó ligniterőmű legkésőbb 2038-ra bezárandó. Ha az ellátás biztonsága és a gazdaság ezt lehetővé teszi, akkor már 2035-ben kilépés lehetséges. Ennek érdekében ellenőrizni kell a 2023, 2026 és 2029 években elért haladást. A szénerőművek jelenlegi teljes kapacitása alig haladja meg a 45 gigawattot. 2022-re vonatkozó átmeneti célként a jelentés megfogalmazza, hogy addigra 12,5 gigawatt teljesítményt ki kell kapcsolni, ami körülbelül 24 nagyobb széntömbnek felel meg. 2030-ban csak kilenc gigawatt lignitet szabad csatlakoztatni a hálózathoz.

Szerkezeti változás
Észak-Rajna-Vesztfália, Brandenburg, Szászország és Szász-Anhalt úgynevezett szénszövetségi államoknak széles körű segítséget kell kapniuk iparuk szerkezetátalakításában. Becsléseink szerint évente 1,3 milliárd euró több mint 20 éve. Ennek érdekében évente 700 millió euró folyik be a projekttel nem összefüggő kiadásokba. A regionális gazdaság pontos finanszírozását egy április végéig elkészítendő kulcsfontosságú terv határozza meg. Rögzíti, hogyan történik az infrastruktúrába, a hatóságokba és a kutatásba történő beruházás. A forgalom javítása érdekében egy „speciális finanszírozási programnak” 1,5 milliárd euróval kell hozzájárulnia, amelyet 2021-ig a szövetségi költségvetés már tervez.

A villamos energia árának enyhítése
A szövetségi kormány további évi kétmilliárd euróval mentesíti a magánszemélyeket és a vállalatokat az áram emelkedő áraitól 2023-tól. Az energiaigényes vállalatok villamosenergia-árának kompenzációja 2030-ig folytatódik.

Állások
A Szénbizottság becslése szerint 60 000 munkahely közvetlenül és közvetetten függ a lignittől. Minden 58 évnél idősebb alkalmazott esetében kiigazítási pótlékot és a nyugdíjveszteségek ellentételezését kell előírni. Ez akár ötmilliárdba is kerül a szövetségi kormánynak és a vállalatoknak. Megfelelő képzésnek és továbbképzésnek kell lennie a fiatalabb munkavállalók számára.

A reakciók

Tekintettel az érdekek sokaságára, amelyeket figyelembe kellett venni a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos megszüntetésében, a Bizottság által talált kompromisszumot a közvélemény nagyra értékelte. Ennek ellenére négy tag elhatárolódott saját zárójelentésétől. „Különleges szavazást” tettek közzé, amelyben a jelentést nem megfelelőnek bírálták, és világos 2023–2030-as kilépési tervet követeltek a kormánytól: „Úgy találjuk, hogy sem a 2038-as célzott kilépési dátum, sem a 2030-ig tartó homályos út nem elegendő ahhoz, hogy ilyet kapjunk az energiaágazat megfelelő hozzájárulása a klímavédelemhez. Nem támogathatjuk ezek egyikét sem ”1 - áll Martin Kaiser (Greenpeace), Kai Niebert (német természetvédelmi gyűrű), Hubert Weiger (BUND) és Antje Grothus közös nyilatkozatában.

Barbara Praetorius, a Szénbizottság négy elnökének egyike, az Agora Energiewende agytröszt volt igazgatója szintén csak részben meggyőződése, hogy a szén 2038-ban megszűnik: „Nem vagyok elégedett az ambíciók szintjével, de elégedett az elértekkel. Ez egy olyan kompromisszum, amelyben minden jogos aggodalom kifejeződött ", tehát következtetésük 2 .

A szakszervezeti szövetségek aggályai mindenekelőtt a mintegy 20 000 munkahelyre vonatkoznak, amelyeket közvetlenül fenyeget a szén kivonása. Tekintettel a kiterjedt átképzési intézkedésekre vonatkozó ígéretekre, az IG BCE bányász szakszervezet vezetője, Michael Vassiliadis, aki szintén a bizottság tagja, szinte megkönnyebbül. Olyan kompromisszumot találtak, amely "nem tud boldoggá tenni minket, de általában kielégíti" 3 .

A Német Kereskedelmi és Iparkamara legalább megkönnyebbül az újonnan megszerzett tervezési biztonságtól: „A német vállalatok szempontjából az eredmény szempontjából különösen fontos, hogy rögzített időkben állapodtak meg, amelyeken ismét ellenőrizzük a korábbi feltételezéseket. Csak ezután lehet további lépéseket tenni. ”4 De bár az időkeretet már meghatározták, továbbra is aggodalomra ad okot az esetleges növekvő energiaköltségek és az áramellátás biztonsága, ha a szén már nem áll rendelkezésre. Németország továbbra is küzd a hálózat bővítésével, amely a teljes energiaátmenethez szükséges. Három észak – déli kapcsolat kiépítése, amelyeknek 2025-re készen kell lenniük, lassan halad. De néhány hálózatüzemeltető által néhány nappal ezelőtt közzétett hálózati fejlesztési terv szerint még két extra nagyfeszültségű vezetékre van szükség, hogy lépést tudjunk tartani a megújuló energiák bővülésével.

Jelzés külföldön?

Stanislaw Tillich, volt szász miniszterelnök, a Szénbizottság elnöke számára a bizottság szén-kivonási terve másoknak is modellként szolgálhat. Németország példaképpé válhat más európai és azon kívüli szénrégiók számára - mondta a sajtónak 5. Mojib Latif klímakutató ezt sokkal negatívabban értelmezi. Ha majdnem húsz év múlva kilép, „végzetes” jelzést küld más szénországoknak 6. Például Lengyelország, amely ma villamosenergia-szükségletének csaknem 80 százalékát szénnel fedezi, 2040-re 22 százalékos részesedést tűzött ki célul.
A Rajna másik oldalán, Franciaországban, a szénbizottság tervét gondosan figyelembe vették. Alig néhány nappal korábban a kormány bemutatta többéves energetikai programját, és a megújuló energiák jelentős bővítésére vállalkozott.

A Német Szénbizottság terve ezért fontos üzenetet küld a szomszédos országnak - mondja Audrey Mathieu, a Germanwatch francia-német és az EU klímapolitikájának tanácsadója. A Bizottság megmutatja az utat egy olyan energiaipar felé, amelyben a megújuló energiák jelentik a sarokkövet. Franciaországban jelenleg arról döntenek, hogy az atomenergia áthidaló technológiaként szolgál-e ott, vagy hosszú távon továbbra is a francia energiaszerkezet alapja marad. Németország ezért fontos első lépést tett a Bizottsággal, amely jelet küld az EU többi országának. Mathieu hangsúlyozza, hogy a terv nem elegendő a párizsi éghajlati célok eléréséhez. Ehhez 2023-ban felülvizsgálatra és további intézkedésekre van szükség, például a villamosenergia-ágazatban a CO2 minimális árára.

A francia klímavédelmi hálózat véleménye szerint a kilépési cél időpontja, a 2038-as év, túl messze van, ezért francia-német energetikai megállapodásra szólít fel az európai energetikai átmenet előmozdítása érdekében. Egy ilyen lépés lehetővé tenné mindkét ország számára, hogy felgyorsítsa a szén- és atomenergia-bányászat befejezését a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében.

a következő lépéseket

Különösen a környezetvédők sürgetik a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban fogadja el a szénbizottság terveit, és öntsön egy törvénytervezetbe. De ez egyik napról a másikra nem lehetséges. "Számos törvényre lesz szükségünk" - magyarázza Peter Altmaier (CDU) szövetségi belügyminiszter 7. Először is tárgyalásokat kell kezdeni az RWE és a LEAG/MIBRAG energiaipari vállalatokkal a 2023-tól tervezett leállásokról. A szénbizottság szerint ezeknek a jövő év közepére kell elkészülniük. Abban az esetben, ha nincs megállapodás, az erőműveket az üzemeltető beleegyezése nélkül is le kell venni a hálózatról.

Önmagában a szénkivétel nem elegendő

Schulze miniszter, aki a szénbizottság eredményét a legmagasabb hangon dicsérte, egyértelművé teszi azt is, hogy a szén 2038-ig történő megszüntetése nem lesz elegendő a fenntartható éghajlatvédelemhez. A tervezett klímavédelmi törvénynek, amelynek tervezetét a minisztérium tavasszal közzéteszi, döntő lépésnek kell lennie a nemzeti éghajlati célok elérése felé. Az egyes gazdasági ágazatok széndioxid-kibocsátási célkitűzéseit először törvényben kell meghatározni. Ilyen törvény már hat másik európai országban létezik.

De a szén nem elég. Németország széndioxid-kibocsátásának jelentős visszaszorítása érdekében a gazdaság erőfeszítései mellett intézkedésekre van szükség a közlekedésben és az épületek építésében. A két szektor egyikében sem történt figyelemre méltó CO2-megtakarítás az elmúlt években. A Szövetségi Közlekedési Minisztérium előrejelzése szerint a forgalmi teljesítménynek 2030-ra akár tizenkét százalékkal is növekednie kellene 2010-hez képest. Annak érdekében, hogy e fejlemény ellenére csökkentsék a német utak szén-dioxid-kibocsátását, az autógyártók intézkedésein kívül más lépéseket kell tenni. Az úgynevezett "Közlekedési Bizottság" jelenleg azt vizsgálja, mi lehet ez. Első megfontolásai, például az autópályák általános sebességkorlátozása, széles körű elutasításban részesült.

Ugyanakkor megbízást kell létrehozni a fontos építési ágazat számára, amely még nem teljesült. Meg kell mutatnia az energiahatékonyság növelésének módjait az építőiparban: A német éghajlati célok 2030-ra 67% -kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást írnak elő az építőiparban, mint 1990-ben. Az energiahatékony épületfelújításra vonatkozó adótámogatások azonban még folyamatban vannak, bár erről a koalíciós megállapodás rendelkezett.

Meg fogják-e valósítani az éghajlati célokat?

Amikor arról a kérdésről van szó, hogy a szénbiztosítási terv önmagában elegendő-e a német éghajlati cél 2030-ig 55 százalékkal kevesebb szén-dioxid eléréséhez, a szakértők nem értenek egyet. Míg Patrick Graichen, az Agora Energiewende agytröszt vezetője kételkedik ebben, Ottmar Edenhofer, a Potsdami Klímahatáskutató Intézet (PIK) biztos: "A jelenlegi terv szerint a szövetségi kormány 2030-ig szóló éghajlat-változási céljai nagy valószínűséggel megvalósulnak."

Más a helyzet azonban a párizsi éghajlati célokkal, amelyek előírják, hogy a globális felmelegedés az évszázad végére kevesebb, mint két fokosra korlátozódjon az iparosítás megkezdése előtti szinthez képest. A „Carbon Brief” klímatudományi weboldal elemzése megmutatja, hogy a Szénbizottság terve mennyiben marad el ettől a céltól: Számításaik szerint 2038-as kilépés 1,3 milliárd tonna CO2-vel haladná meg a célkitűzést. Ez az évi német összkibocsátás nagyjából 1,5-szeresének felel meg.


1. ábra: Németország szén-dioxid-kibocsátása (millió tonnában) 2010 és 2060 között. Kék vonal: A 2 fokos cél eléréséhez szükséges kibocsátások csökkentése. Piros vonal: A széndioxid-kibocsátás csökkentése a szénbizottság tervei szerint Forrás: Carbon Brief Analysis License: CC 4.0 (https://www.carbonbrief.org/analysis-how-far-would-germanys-2038-coal-phaseout-breach-paris-climate-goals?utm_source=TwitterVid&utm_campaign=CoalPhaseOut0119)

Általánosságban elmondható, hogy a Bizottság 2030-ig tartó leállítási terve alig különbözik attól a „szokásos üzleti forgatókönyvtől”, amelyben sok erőművet amúgy is le kell állítani az elkövetkező évtizedben. Csak 2030-tól jelentene jelentős változást a szénbizottság terve - és ez legalább 1,8 milliárd tonna CO2 megtakarítást jelentene.

Egy dolgot biztosan elmondhatunk: függetlenül attól, hogy Németország képes-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó nemzeti célját pusztán a szén kivezetésével elérni, az EU-tagállamok közös erőfeszítésére lesz szükség ahhoz, hogy akár 1,5 Az elkövetkező fokkorlátozás. Amint azt a Climate Action Network rangsora mutatja, csak Svédország tervezi az eddigi szükséges lépéseket. Ha Németország ismét az európai energetikai átmenet úttörője akar lenni, akkor le kell állítania a fosszilis tüzelőanyagok támogatását és merész beruházásokat kell végrehajtania a megújuló energiák versenyképességébe.