RTR: "A hálózatsemlegességet nem veszélyeztetik az új uniós szabályok"

A szabályozók bemutatták az ellentmondásos iránymutatás-tervezetet. Az RTR főnöke, Gungl nem hiszi, hogy a nagyvállalatokat részesítik előnyben.

Bécs - A hálózat semlegességéről szóló, vitatott uniós rendelet április vége óta van érvényben. Mivel a téma összetett, és a szabályrendszer sok teret enged az értelmezésnek, az európai szabályozó hatóságokat (BEREC) arra bízták, hogy adjanak ki alkalmazási irányelveket. Hétfőn benyújtottak egy tervezetet - amelyet az aktivisták erősen bíráltak. Az osztrák RTR szerint a nyílt internet nincs veszélyben.

"Személy szerint nem gondolom, hogy bármelyik nagyvállalatot részesítenék előnyben" - mondta Johannes Gungl, az RTR főnöke az újságíróknak kedden Bécsben. Az új EU-rendelettel a nettó semlegesség, vagyis az egyenlő bánásmód az adatátvitelben nem forog kockán. Sokkal inkább a szabályozóknak lenne lehetőségük a jogsértések kezelésére. Fontos, hogy az európai hatóságok egységes módon járjanak el.

"Sok bírósági döntés lesz"

Az uniós szabályozók (BEREC) hétfőn Brüsszelben bemutatott ideiglenes iránymutatásai Gungl szempontjából csak „tisztázási kísérlet” vagy „a történet kezdete”. "Mindenesetre csak a következő években fogjuk látni, hogyan kell értelmezni a rendeletet.".

A BEREC-nek augusztus 30-ig kell bemutatnia a végleges irányelveket. A konzultációs időszak július 18-ig tart, és Gungl reméli, hogy Ausztria részt vesz a vitában. "A háló semlegessége rendkívül fontos kérdésekről, a vélemények sokféleségéről, a demokráciáról és az internetről, mint gazdasági motorról szól" - mondta a szabályozó. Gungl elismeri, hogy a konzultációs idő csak hat hétig tart "nem egészen optimális".

A rövid időtartam nem az egyetlen kritika a múlt héten kiszivárgott iránymutatás-tervezet ellen. Európa-szerte a hálózati aktivisták feljutottak a barikádokra, Bécsben több százan tüntettek péntek este a bécsi Mariahilfer Strasse utcai RTR épület előtt. „Ezek a civil társadalom elkötelezett tagjai, akik aggódnak bizonyos dolgok miatt. Nincs ezzel problémánk - mondta Gungl.

A nulla besorolás sérti a hálózati semlegesség elvét

A rendelet egyik vitatott pontja az úgynevezett nulla besorolás - ha egy bizonyos adatfogyasztást, például egy zenei streaming szolgáltatás révén, nem írnak jóvá a végfelhasználónak. Elvileg a nulla besorolás sérti a hálózati semlegesség elvét, de az EU általában nem tiltja. A rendelet elsősorban a technikai megkülönböztetést tiltja - magyarázta az RTR kedden: A mellékelt adatmennyiségen belül nulla minősítés megengedett - feltéve, hogy az összes forgalmat egyenlő bánásmódban részesítik. Az adatmennyiségen kívül fojtott vagy blokkolt lehet. Ez kivétel nélkül minden forgalomra vonatkozik. A hálózati aktivisták azt szeretnék, ha a nulla besorolást kifejezetten tiltanák, például Indiában.

Ausztriában a „Drei” mobilszolgáltató nulla besorolást használ: a Spotify zeneszolgáltatás adatfogyasztását nem veszik figyelembe. Az RTR "alaposan megnézi" - jelentette be Gungl. Arról szól, hogy a modell technikailag és gazdaságilag hogyan kerül felállításra. Elvileg a zenei streaming szolgáltatások nem a nagy adatsugárzók. "Ha természetesen a Spotify nem fékezik, és más szolgáltatások vannak, az technikai diszkriminációt jelentene" - magyarázta a szabályozó. Az, hogy megengedett-e a nulla besorolás, a jövőben mindig eseti alapon dől el.

"Aki kapja, marja"

Egy másik érzékeny pont a forgalomkezelés, vagyis az adatok továbbításának módja az interneten. "Most az" előbb érkezik, előbb kiszolgál "alapszabály érvényes, az adatcsomagok egymás után kerülnek feldolgozásra" - mondja Gungl. Az internetszolgáltatóknak azonban most engedélyezni kell bizonyos forgalomkezelési intézkedések megtételét, amennyiben ezek átláthatók, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak. Nem állhat mögötte kereskedelmi szempont, például a saját szolgáltatásainak előnyben részesítése. Ha van olyan bírósági végzés, amely veszélyezteti a hálózat biztonságát vagy túlterheléssel fenyeget, akkor ezeket a feltételeket nem kell teljesíteni. A forgalomban történő beavatkozások csak ideiglenesek lehetnek - mondja Gungl.

Az RTR ismertette a speciális szolgáltatások témáját is. Az új szabályok szerint a szolgáltatók ilyen speciális szolgáltatásokat kínálhatnak, ha biztosítani kell egy bizonyos minőséget. Ilyen például a Voice over LTE (VoLTE, internetes telefonálás) és az lineáris televíziózás az IPTV-n keresztül. Az A1 (Telekom Austria) által kínált televíziót ezért az RTR szerint különleges szolgáltatásként lehet kezelni. A jelenlegi IPTV ajánlat nemlineáris részeit viszont legalább technikailag el kell választani a lineáris részektől a következő három évben, és ezután már nem lehet speciális szolgáltatásként szállítani. "Nem hisszük, hogy kétszintű internet jön létre" - mondta Gungl. A speciális szolgáltatásokra vonatkozó új követelmények inkább megakadályoznák a hálózati aktivisták által féltett "előzési sávokat".

Az RTR szerint az úgynevezett tárgyak internete és a gép-gép között (M2M, más néven a hűtőszekrény, amely ismeri annak tartalmát és automatikusan rendeli a tejet az interneten) nem tartoznak a hálózatsemlegesség körébe.

Új átláthatósági szabályok

A szabályok új átláthatósági szabályokat vezetnek be a végfelhasználói szerződésekre. A vezetékes internet esetében a szolgáltatóknak meg kell adniuk a napi rendelkezésre álló sávszélesség minimális, maximális, hirdetett és általában 95 százalékát. A mobil internet esetében ez a meghirdetett és becsült maximális hozzáférési sávszélesség.

Ausztriában - hangsúlyozta az RTR főnöke - a hálózatsemlegességgel eddig alig voltak problémák. Ebben az országban a mobilhálózat-üzemeltetők soha nem írtak ki VoIP (Internet telefonia) blokkokat. Nagy-Britanniában viszont heves vita tárgyát képezte a gyermekpornográfia elleni védelem, Hollandiában pedig a nulla besorolás. Gungl nem osztja egyes kritikusok véleményét, miszerint a hálózatsemlegesség jobban védett az USA-ban, mint Európában. Eszmecserét folytattak a helyi szabályozó hatósággal is, és nem jutottak arra a következtetésre, hogy „egyik vagy másik jobb”. (APA)