Csoportos Gyermekorvos DDr. Voitl Péter

A SIDS kifejezés az egészséges csecsemők minden hirtelen és megmagyarázhatatlan halálának összefoglalására szolgál felismerhető kiváltó ok nélkül, általában alvás közben, amelynek oka a körülmények alaposabb vizsgálata után sem található. Eközben azonban számos kockázati tényező ismert, például a fekvő helyzetben való alvás, amely elkerülése esetén jelentősen csökkentheti a kockázatot.

A hirtelen csecsemőhalál szindróma vagy a SIDS (a hirtelen csecsemőhalál szindróma rövidítése) diagnózisát csak akkor lehet felállítani, ha minden ismert és lehetséges egyéb okot kizártak. Van még egy úgynevezett ALTE (látszólag életveszélyes esemény, korábban szintén Near-SIDS), egy gyermek halála, amelyet időben beavatkozás akadályoz meg.

Ez az összes élveszületés körülbelül ezreléke érintett, a fiúk valamivel gyakrabban, mint a lányok. Az újszülött után a SIDS a leggyakoribb halálok az első életévben, bár az összes élveszületés abszolút gyakorisága alacsony.

Az utóbbi években azonban a hatékony megelőző intézkedések miatt egyértelmű visszaesés tapasztalható. Ausztriában azonban még mindig évente körülbelül 40 ilyen haláleset fordul elő. Az ismert kockázati tényezők következetes elkerülésével további csökkenésnek kell lehetővé válnia.

Az élet második és negyedik hónapja, valamint a téli hónapok közötti csecsemők különösen érintettek; az esetek körülbelül 90 százaléka az élet első felében fordul elő.

A lehetséges okokat több mint száz éve keresik. Ennek a szörnyű eseménynek a kivitelezésében valószínűleg több tényező is szerepet játszik. A legfontosabb tényező a légzési hajtóerő éretlensége, amelyet más tényezőkkel összefüggésben SIDS előfordulásához vezethet.

A tünetek megfelelnek a szív- és érrendszeri leállásnak; a gyermek általában eszméletlen, sápadt vagy kissé kékes, ernyedt és megváltozott légzéssel találja meg a kiságyat.

A veszélyeztetett gyermekek esetében (lásd a kockázati csoportokat) az alvás laboratórium (poliszomnográfia) meghatározhatja a SIDS kockázatát azáltal, hogy egyszerre rögzít különféle paramétereket, például pulzus, EKG, EEG, az orr légáramlása és a mellkas mozgása az alvó gyermeknél. Néhány gyermek számára további vizsgálatokra lehet szükség, például hosszú távú EKG, röntgen, nyelőcső kontraszt képalkotás, koponya ultrahang stb.

Életveszélyes válság idején fontosak az újraélesztési intézkedések, például a szájról szájra újraélesztés; a gyermek ébresztése és stimulálása azonban gyakran elegendő.

Csecsemők, akik időben beavatkozás révén már túlélték az ALTE egyik epizódját.
A kockázat körülbelül két és félszer nagyobb azoknál a családoknál, akiknél már voltak SIDS-esetek (pl. Testvéreknél).
Azok a gyermekek, akiknél az alvás laboratóriumában légzési rendellenességeket diagnosztizáltak.
Kábítószerfüggő anyák gyermekei.
Gyermekek, akik születésükkor súlyosan alulsúlyosak.
A korábban gyakran említett rizikófaktor koraszülés már nem jelenik meg önálló tényezőként az új vizsgálatokban. 1500 grammnál alacsonyabb születési súlyú koraszülötteknél csak akkor van nagyobb kockázat, ha további betegségek vannak (pl. Tüdőbetegségek).
Az alvásból való lassú ébredés, a testmozgás észrevehető hiánya és a magas hangú, magas hangú sikítás szintén állítólag fokozott kockázattal jár.

Mivel a csecsemő elalvásakor a hajlamos helyzetet kockázati tényezőként ismerték el, és már nem ajánlott, a hirtelen csecsemőhalál szindróma gyakorisága több mint 50 százalékkal csökkent.

Különböző kockázati tényezők ismerik elő a hirtelen csecsemőhalál szindróma előfordulását:

A Manchesteri Egyetem tanulmánya egy lehetséges baktériumot (Helicobacter pylori) nevez meg lehetséges kofaktorként.
Egy innsbrucki kutatócsoport lehetséges összefüggést fedezett fel a hirtelen csecsemőhalál-szindrómához vezető légzési gyengeség és az idegsejtekben egy bizonyos ioncsatorna (SK3) veleszületett túlműködése között.
A British Medical Journal glasgow-i kutatóinak jelentése szerint a használt matracok részben felelősek lehetnek a hirtelen csecsemőhalál szindrómáért. Az összefüggés különösen akkor volt egyértelmű, amikor a matracokat nem a saját családjukban "örökölték", hanem más családoktól adták át. A használt matracokban nagy koncentrációban előforduló baktériumokra gyanakodtak. Ezt a vizsgálatot még nem erősítették meg.
Egy speciális szívritmuszavart (elhúzódó QT szindróma) gyakran gyanítanak a SIDS áldozataiban. Ezért ajánlatos megfontolni az úgynevezett hosszú QT-szindrómával való hasonlóságot. Pozitív családi kórtörténet (SIDS vagy QT szindróma) esetén ezért van értelme EKG-vizsgálatokat végezni, és ha szükséges, meg kell kezdeni a terápiát.
Bonni orvosok egy csoportja megvizsgálta a szívszövet mintáit, és több enterovírust tudott kimutatni SIDS betegeknél (Coxsackie vírusok, parvovírus B19). Az enterovírusokról ismert, hogy szívizomgyulladást és szívritmuszavarokat okoznak.

Amikor az anya-gyermek sikeres vizsga esedékes.
Ha a csecsemő betegség jeleit mutatja (pl. Láz, hasmenés, légszomj.).
Ha a csecsemő a száj vagy az egész arc körül elkékül, rendellenesen izzad alvás közben, vagy érezhetően sápadt.
Amikor 15 másodpercnél hosszabb légzési szüneteket kell megfigyelnie a baba alvásakor.
Ha a baba gyakran hány, vagy nehézségei vannak az ivással.
Amikor más oka van aggodalomra.

A csak légzést, de pulzusszámot nem rögzítő ellenőrző készülékek nem alkalmasak a SIDS megelőzésére, mivel a biztonság hiányát ígérik. A monitorozás előfeltétele a szülők jó oktatása és a SIDS tanácsadó központok általi folyamatos felügyelet.

St.p. RÉGI (ha nem találtak kezelhető okot).
Korai koraszülöttek, tüdőbetegségben és oxigénfüggésben (elsősorban pulzus-oximéter).
Koraszülöttek és újszülöttek, akiknek a lemerülés idején még rendellenes légzése van.

SIDS testvérrel egy családban.
Koraszülött csecsemők 1500 g születési súly alatt.
Kábítószerfüggő anyák csecsemői.
Légzési rendellenességgel járó klinikai képek esetén annak érdekében, hogy időben felismerhessük a klinikai állapot romlását.
Diagnosztizáláshoz (pl. Memóriamonitorok használata).
A szülők kérésére.

A következő tippek ajánlások; Ha bármilyen problémája van, forduljon orvosához!

Amikor riasztás van, először állapítsa meg, hogy a csecsemőnek nem volt-e súlyos eseménye.
Gondosan olvassa el a monitor használati utasítását, és ragaszkodjon a pontos képzéshez.
Kérjük, ne használjon krémet, olajat vagy port azokra a bőrfelületekre, amelyekre öntapadó elektródákat helyeznek.
Az elektródákat meleg időben hűvös helyen kell tárolni, mert különben viszonylag gyorsan romlanak.
Intolerancia reakció esetén gyakran változtassa meg az elektródák helyét, vagy váltson másik gyártóra.
A monitort nem szabad televízió, számítógép vagy más sugárzó eszköz tetejére helyezni.
Ha gyakran vannak riasztások, kérje meg orvosát, hogy ellenőrizze a határértékeket.
Az elektródáknak megfelelő távolságra kell tapadniuk.
A kiságy közelében lévő éjszakai fény megkönnyíti a csecsemő megfigyelését riasztás esetén.
A megfojtás esetleges kockázatának elkerülése érdekében az elektródakábelt egy kar vagy egy nadrágszár alatt kell kivezetni az ütközőkből.

A bécsi SIDS előfordulásának további csökkentése érdekében a bécsi gyermekkórházak saját SIDS tanácsadó központokat hoztak létre. A plakát szövegek: „Szeretem a hátamon feküdni”, füstmentesen állok fel stb. Célja, hogy jelezzék, hogy a csecsemők természetes igényeinek való megfelelés életet menthet. A bécsi gyermekklinikákon négy SIDS tanácsadó központot hoztak létre (Bécsi Gyermekkórház, Preyer Gyermekkórház, Glanzing Gyermekkórház és az SMZ-Ost gyermekosztálya), amelyek kérdésekre rendelkezésre állnak.

Stájerországban a SIDS kérdőív bevezetése a kockázati csoportok azonosítására lehetővé tette a SIDS halálozás 50% -os csökkentését, de ezek főként abból a csoportból származnak, amelyet a kérdőív nem rögzített.

Amikor egy korábban látszólag egészséges baba váratlanul meghal, az esemény minden érintett számára szörnyű sokkot okoz. A szülők bűnösnek érezhetik magukat; néha a hibát a partnerrel vagy a felügyelő gyermekorvossal is keresik. A bűntudat természetes reakció, még akkor is, ha teljesen megalapozatlan. A SIDS egy sorsdöntő esemény.

A túlélő testvéreket életkoruktól függetlenül tájékoztatni kell az eseményről. A SIDS-től elvesztett szülőket kettős terhelés éri: Mivel a halál oka nem természetes, az érintett szülőket az ügyvezető meghallgatja, és az orvostanügyi intézet orvosai vizsgálatot végeznek. Ez természetesen szörnyű ötlet a szülők számára. De csak ezen a megközelítésen keresztül lehet pontos diagnózist felállítani, és ezáltal óvintézkedéseket tenni a rokonok érdekében (például kizárni egy másik okot, például fertőző fertőző betegségeket vagy veleszületett anyagcserezavarokat).

Ilyen tragikus esemény esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot egy önsegítő csoporttal vagy a SIDS megelőzésével foglalkozó központtal.

Önsegítő csoportok és pszichológiai támogatás Ausztriában
Bécs: SIDS Austria, Tel.: (01) 804 53 91, mobil 0676 - 730 3430
Bécs: IPZ, Tel.: Tel .: 406-66-0213
Stájerország: SIDS Autria, tel .: 0316/380-4289
Tirol: SIDS Tirol, tel .: Mr. Wurzrainer 0664/2005206