Szénhidrát anyagcsere

A Szénhidrát anyagcsere vagy A cukor anyagcseréje létfontosságú folyamat az emberi testben. A szervezet működésének biztosításához elengedhetetlen az elegendő energiaellátás. A szénhidrátok a legfontosabb energiaforrások ehhez. A bevitt szénhidrátokat bizonyos enzimeken keresztül egyszerű cukrokra, például glükózra bontják, és a szervezet ebben a formában felhasználhatja. Ha az anyagcsere folyamata hibás, anyagcserezavar jelentkezik. A cukoranyagcsere leggyakoribb rendellenessége a diabetes mellitus.

Tartalomjegyzék

Mi a szénhidrát anyagcsere?

A szénhidrát-anyagcsere szabályozza a szénhidrátok felszívódását, átalakulását, transzportját és lebontását az emberi testben. A folyamat több lépésben zajlik, és létfontosságú folyamat.

A szénhidrátok, más néven cukor az emberi test legfontosabb energiaforrása. A szénhidrátok anyagcseréjében lejátszódó egyes folyamatok lehetővé teszik a test számára, hogy az élelmiszer révén elfogyasztott cukormolekulákat energia formájában felhasználja.

A szénhidrátok az anyagcserében lebomlanak, a vékonybél falán keresztül felszívódva a véráramon keresztül jutnak el a test sejtjeihez. Az akut energianyereséghez nem szükséges cukormolekulák zsírmolekulává alakulnak át, vagy a májban és az izmokban tárolódnak. A szénhidrát-anyagcsere végtermékei kiválasztódnak a széklettel és a vizelettel.

Funkció és feladat

Az élelmiszereken keresztül elfogyasztott szénhidrátok többnyire di- vagy poliszacharidok formájában vannak. Annak érdekében, hogy a szervezet képes legyen felhasználni ezeket a tápanyagokat, a cukormolekulákat először glükózzá kell átalakítani. Ehhez az emberi test az emésztés során felszabadít bizonyos enzimeket, amelyek lebontják a bevitt szénhidrátokat.

A glükózt több anyagcsere-lépésben lebontják úgynevezett adenozin-trifoszfátra, ATP-re, és ebben a formában a szervezet energiaforrásként elérhető. Minél összetettebb a szénhidrát, annál hosszabb ideig tart a szervezet átalakítása.

Az agynak különösen szüksége van glükózra, mint energiaforrásra. Miután a szénhidrátokat glükózra bontották, a cukrot a véráramon keresztül ATP formájában juttatják el a megfelelő testsejtekhez. Amikor a sejtek már megfelelő energiával vannak ellátva, a testben lévő glükóz új keményítőmolekulákká áll össze, és az izmokban és a májban glikogén formájában tárolódik.

Az éhség állapotában vagy a fokozott fizikai megterhelés során a glikogén újra glükózzá bontható és energiával látja el a szervezetet. A glikogén az emberi test szénhidrátkészlete. Ezek a raktárak azonban korlátozottak. Amikor a raktárak már elég megteltek, a fel nem használt szénhidrátok zsírokká alakulnak a májban. Ezt a zsírt a zsírszövet tárolja. Ha az energiafelvétel hosszabb ideig meghaladja a szükséges energiát, ez elhízáshoz vezethet.

A gyógyszerét itt találja

Betegségek és betegségek

A szénhidrát-anyagcsere leggyakoribb rendellenessége az úgynevezett diabetes mellitus. Ez az állapot két fő csoportra osztható. 1-es típusú cukorbetegben a hasnyálmirigy sejtjei, amelyek felelősek az inzulin előállításáért, elpusztulnak. A 2-es típusú diabetes mellitusban nincs abszolút inzulinhiány. Inkább az inzulin hatását csökkenti a rezisztencia kialakulása.

Az inzulin az egyetlen hormon a szervezetben, amely képes csökkenteni a vércukorszintet. Ez a hormon és megfelelő glükagon biztosítja, hogy a vércukorszint állandó maradjon, és nélkülözhetetlenek az élethez. Szénhidrátok, például burgonya, tészta és kenyér fogyasztása után a vér cukorszintje emelkedik. A magas vércukorszint jelzi, hogy a sejtek megfelelő energiával vannak ellátva. Ebben az esetben inzulin szabadul fel, amely elősegíti a glükóz felszívódását az izomban és a zsírszövetben, és ezáltal ismét csökkenti a vércukorszintet.

Továbbá az inzulin gátolja a glikogén felhasználható energiává történő lebomlását a májban. A glükagon viszont növeli a vércukorszintet azáltal, hogy elősegíti a glikogén felhasználható energiává bomlását a májban. A két hormon így szabályozza a szénhidrátok felszívódását és lebontását az emberi testben. Inzulin nélkül az emberi testben a vércukorszint tartósan magas marad. A szervezet inzulin nélkül nem tudja a szénhidrátok energiáját a sejtekbe szállítani.

Ez az állapot károsítja az ereket és elősegíti a különféle másodlagos betegségeket. Ide tartoznak például a kar és a láb keringési rendellenességei, szívrohamok, stroke és vesebetegségek. Cukorbetegségben ezért mesterségesen kell ellátni a testet inzulinnal. Az 1-es típusú diabetes mellitusnál az egész életen át tartó inzulinkezelés elkerülhetetlen. A 2-es típusú cukorbetegséget nem mindig kell gyógyszeres kezeléssel kezelni, sőt étrendváltással és elegendő testmozgással is gyógyítható.

dagad

Lehnert. H.: Racionális diagnosztika és terápia az endokrinológiában, a diabetológiában és az anyagcserében. Thieme, Stuttgart, 2014
Nawroth, P., Ziegler, R.: Klinikai endokrinológia és anyagcsere. Springer, Berlin 2014
Schartl, M., humán biokémia és molekuláris biológia. 1. kiadás, Urban & Fischer Verlag, München, 2009

Esetleg ezek is érdekelhetnek

A MedLexi.de oldalon nem csak az egészségről, az orvostudományról és a wellnessről publikálunk, hanem a jelenlegi orvosi kutatás és az orvostechnika iránt is lelkesen. Örömmel kutatjuk az emberi jólétre és egészségi állapotára vonatkozó összes témát, és a nagyközönség számára magas újságírói követelményekkel magyarázzuk az összetett orvosi kérdéseket.

Tantárgyaink orvosi szakértői ismeretei segítenek abban, hogy érthető ismereteket készítsünk az Ön egészségére. Kíváncsian vizsgáljuk meg a kérdéseket, ellenőrizzük őket a jelenlegi kutatások alapján, és áttekintjük a napi orvosi gyakorlatot is. Az orvos és a beteg közötti tudás közvetítőinek tekintjük magunkat.