Aritmiák - mit jelent?

A pulzusszámot általában a sinus csomópont határozza meg. Ez a jobb pitvarban van, és elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek szívdobbanást okoznak. A pulzus a test igényeihez igazodik. A szívünk gyorsabban dobog fizikai vagy érzelmi stressz alatt, de sokkal lassabban, amikor alszunk. A sinus csomópontból származó impulzusok az atrioventrikuláris csomóponton keresztül, a villamos csatlakozás révén a szív pitvarából a kamrákba kerülnek.

Ha a szívverés szabálytalannak érződik, ennek oka lehet az átrium vagy a kamra extra ütése. Ezek az extra ütemek a szinusz csomópont alapritmusa között szikráznak, és másként tekintik botlásnak, rángatózásnak, kiesésnek vagy kopogásnak. Ha a sinuscsomópontot extra szívverések választják el teljesen a szív pitvarából, ezt "pitvarfibrillációnak" nevezzük. Ebben a jelenségben a kamrák vezetése nagyon szabálytalan, és "arrhythmia absoluta" -nak nevezik.

Különösen ébernek kell lennie, ha a szívritmus a ritmuszavar miatt gyakran 60/perc alatt vagy 120/perc felett van. Ha lehetséges, az aritmiákat elektrokardiogrammal kell dokumentálni (EKG: a szívizomrostok elektromos aktivitásának rögzítése). A kamrából eredő aritmiák általában veszélyesebbek, mint az pitvarok.

A szívritmuszavarok diagnosztizálása és kezelése osztályunk fontos témája.

Szívritmuszavarok: 3 kérdés 3 válasz

Ha a szív túl lassan, túl gyorsan vagy szabálytalanul dobog, akkor ez egy aritmia. Dr. Sebastian Deiß elmagyarázza, mely formákat kell kezelni, kitér a szívritmuszavarok okaira és tippeket ad arra, hogy az érintettek mit tehetnek ez ellen.

okoz

A szívritmuszavarokat a sinuscsomó fáradtsága vagy az atrioventrikuláris csomópont ingerületvezetése okozhatja. Néha szívroham után következik be - például azért, mert a vérnyomás nagyon magas, vagy a pitvarok vagy a kamrák megnagyobbodtak. A hormonok, például a pajzsmirigyhormonok vagy a vérsók (elektrolitok) változásai szintén a szív ritmusának elvesztését okozhatják. Összességében a lehetséges okok nagyon változatosak.

Tünetek

Néha a szívritmuszavarok nem érezhetők, de néha közvetlenül botlásként vagy versenyzésként érzékelik őket.

Közvetett nyomok lehetnek:

Az edzőképesség csökkenése
szédülés
Légszomj, légszomj, légszomj
Eszméletvesztés (összeomlás, ájulás)

Ha a szívverést közvetlenül a vérnyomás mérésekor vagy pulzusmérésként mérik, akkor az alacsony (kevesebb, mint 60 ütés/perc) vagy nagyon magas (több mint 100 ütés/perc) vagy a szabálytalan szívverés (aritmia) jelezheti a szívritmuszavarokat.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Ha az említett tüneteket vagy hasonló tüneteket tapasztal, forduljon orvoshoz. Fontos dokumentálni a ritmuszavart, hogy veszélyesnek vagy ártalmatlannak értékelhessük. A saját pulzusmérésen túl orvosa vagy kardiológusa elkészítheti az elektrokardiogramot (EKG: a szív elektromos aktivitásának rögzítése), stressz EKG-t vagy hosszú távú EKG-t.

Természetesen mindig állunk rendelkezésére a további fekvőbeteg-pontosítások érdekében.

Mikor kell felhívnom a mentőszolgálatot és a sürgősségi orvost?

Ha a tünetek új ritmuszavar, gyengeség vagy hirtelen eszméletvesztés miatt nagyon súlyosak, akkor a sürgősségi szolgálatoknak (112) kell érkezniük. Mindazonáltal létfontosságú percekbe telhet, amíg ez megérkezik. Ez idő alatt segítségedre van szükség: Ha elájult, akinek a pulzusát valószínűleg már nem érezheti, azonnal tegyen elsősegély-nyújtási intézkedéseket, például a mellkasi kompressziót az újraélesztéshez. Vészhelyzetben hívja fel a figyelmét másokra, és kérjen segítséget.

A mentőszolgálat és a sürgősségi orvos a központi sürgősségi helyiségünkbe viszi további kezelés céljából.

Mindig kétséges: 112

Mit tegyünk szívritmuszavaros betegeknél?

A szívritmuszavarral küzdő betegek kezelése klinikánk kiemelt témája. Segítünk megérteni és felmérni ezt a problémát. A hagyományos módszerek, például az elektrokardiogram (EKG), a stressz EKG és a hosszú távú EKG mellett monitorállomásunkon is folyamatosan figyelhetjük az akut aritmiákat. A gyógyszeres kezelés monitoros ellenőrzés alatt kezdhető el. Szükség esetén az aritmiák, például az újonnan előforduló pitvarfibrilláció, kívülről elektromos impulzus leadásával megszüntethetők (elektromos kardioverzió). Ezen felül szívkatéterekkel, szívvisszhanggal (a szív ultrahangvizsgálata) és kardio-MRI (a szív ábrázolása mágneses mezők és rádióhullámok segítségével) vizsgálatokat használhatunk annak megállapítására, hogy van-e keringési rendellenesség vagy funkcionális szívbetegség. Bizonyos aritmiák esetén célszerű speciális katétereket használni a szíven, az úgynevezett elektrofiziológiai vizsgálatot (EPU). Bizonyos esetekben szkleroterápiára (ablációra) kerül sor az EPU-val együtt, hogy hosszú távon biztosítsa a folyamatos szívverést.

A szívritmuszavarokat alkalmanként kezelés nélkül is megfigyelni kell, a becsült kockázattól függően. Néha a gyógyszerek hatásait hosszabb ideig kell értékelni. Veszélyes aritmiák esetén szívritmus-szabályozót vagy defibrillátort ültetünk be. Részletesen tanácsot adunk egyéni terápiájáról.

Itt vagyunk az Ön számára

A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb szívritmuszavar. Tünetei lehetnek légszomj, gyors szívverés vagy „szívdobogás”. Legrosszabb esetben akár stroke is kiváltható. Dr. Sebastian Deiß, a belgyógyászat és a kardiológia szakembere, az Asklepios Klinik Altona elektrofiziológiai részlegének vezetője a különböző kezelési lehetőségekről beszél, és arról, hogy mikor kell a beteget kezelni.

További információ

Prof. Dr. Joachim Röther, az Asklepios Altona Klinika neurológiai vezetője és Prof. Dr. Jochen Müller-Ehmsen, az Asklepios Klinik Altona kardiológiai osztályának főorvosa elmagyarázza, hogyan vezethetnek a szívritmuszavarok stroke-hoz és hogyan előzhetők meg.