Urticaria (áttekintés) - Altmeyers Enciklopédia - Allergológiai Tanszék

Szerző: Prof. Dr. med. Peter Altmeyer

urticaria

Utolsó frissítés dátuma: 2019.11.26

Szinonimák

Első leíró

meghatározás

Gyakori, akut vagy krónikus, túlnyomórészt exantematikus, szakaszos lefolyású klinikai képek, amelyek jellemzők (monomorf) bőrreakciós mintázat, kialakulása Búza (Urtica = a dermis lokalizált ödémája) és/vagy angioödéma (a mély dermis és a subcutis ödémája). Megjegyzés: Az Urtica az egyetlen elváltozás, amely betegség-specifikus! Az urtica egy erősen viszkető, bőr érrendszeri bőrreakció (perzisztencia

Osztályozás

Klinikailag, a tünetek időtartamától és az etiológiától függően megkülönböztetnek spontán (oka nem határozható meg) és nem spontán, indukálható (ismert vagy könnyen meghatározható okok) és az urticaria akut vagy krónikus formája között:

I. Spontán urticaria

  1. Akut spontán csalánkiütés (6 hét; krónikusan folyamatos vagy krónikusan visszatérő).

II. Indukálható csalánkiütés (Ismert vagy könnyen meghatározható okok, például fizikai csalánkiütés stb.):

  1. Fizikai csalánkiütés (indukálható):
    • Mechanikusan:
      • Urticaria factitia (a fizikai urticaria leggyakoribb formája)
      • Nyomásos csalánkiütés
      • Vibrációs urticaria/angioödéma
    • Termikus:
      • Hideg csalánkiütés (kontakt típusú; a fizikai csalánkiütés második leggyakoribb formája)
      • Meleg csalánkiütés
    • Elektromágneses hullámok:
      • Napi csalánkiütés (napos csalánkiütés)
      • Röntgen csalánkiütés
    • Aquagenic urticaria
  2. Kolinerg urticaria
  3. Adrenerg urticaria (az entitás ellentmondásos)
  4. Kapcsolattartó urticaria
    • Kontakt allergiás csalánkiütés (pl. Csalán, atkák)
    • Kontakt allergiás urticaria (pl. Latexből, állati szőrből)

Előfordulás/járványtan

Elterjedtség a populációban: kb. 1,3%. Prevalencia dermatológiai betegeknél: kb. 3%. Az emberek kb. 25% -a életében legalább egyszer (főleg akut) csalánkiütésben szenved. A krónikus urticaria életprevalenciája eléri az összes ember 20% -át.

Etiopatogenezis

Az urticaria minden formájának közös a különböző mediátorok (pl. Hisztamin, heparin, PAF, proteázok) felszabadulása a hízósejtekből és a bazofilekből, számos kiváltó tényező révén (lásd a táblázatot). A búzák képződése a dermális erek fokozott áteresztőképességén alapul. Angioödéma esetén mélyebb erek is érintettek. A csalánkiütésben a hízósejtek főleg nem immunológiailag aktiválódnak, de egyes esetekben IgE-receptor által is közvetítettek. A nyálkahártyák által érintett bőr szinte mindig az endoteliális adhéziós molekulák upregulációját mutatja. A neutrofilek és eozinofil granulociták, makrofágok és T-sejtek többnyire gyér gyulladásos infiltrátuma perivaszkulárisan kimutatható.

Különbséget tesznek a kiváltó tényezők függvényében:

  • Fizikai csalánkiütés: Az összes csalánkiütés kb. 15-25% -át lehet ebbe a csoportba sorolni.
  • Kolinerg urticaria: Az urticaria második leggyakoribb formája
  • Adrenerg urticaria: ellentmondásos entitás
  • Autoreaktív urticaria: Az akut urticaria betegségek körülbelül 30% -át és a krónikus urticaria betegségek 5-10% -át immunológiailag váltják ki (autoreaktív).
  • Szérum betegség típusú csalánkiütés.
  • Intolerancia reakció: nem allergiás eredetű. Nincs IgE kimutatás. A szalicilátok és az élelmiszer-adalékanyagok a legfontosabb kiváltó tényezők.
  • Kémiai: pl. Csalán vagy rovarcsípés váltja ki.
  • Örökletes csalánkiütés: nagyon ritka.

Értesítés! Az esetek 70% -a etiológiailag megmagyarázhatatlan marad!

megnyilvánulása

Felnőttek> gyermekek; w> m; A betegség csúcsa az élet 20. és 50. éve között van.

Klinikai kép

  • Emelt, élesen körülhatárolt, tapintható, magányos vagy összefolyó, viszkető, fehéres-piros, szintén piros fehéres körvonalú (halo), röpke kiemelkedések (urticae). A kivirágzás mérete nagyon változó lehet, 0,1 és 20,0 cm között lehet. Az urtikák túlnyomórészt néhány percen belül fejlődnek a hisztamin felszabadulása után. 80% -ban mozdulatlanul, a háton és a lábakon (70-80%), valamint a csomagtartóban maradnak fenn. Fontos: A viszketésre soha nem lehet válaszolni a körmök kényszerített karcolásával (soha nem talál karcolás okozta eróziós, vérző karcolást a bőrön), hanem a bőr dörzsölésével vagy megszorításával.
  • Az urticaria speciális formája a hisztamin által közvetített angioödéma (lásd alább, angioödéma, hisztamin által közvetített), amely főleg a szemhéjon és az ajkakon, de a bőr más területein is előfordul. A nyelv és a glottikus ödéma ritkábban fordul elő. A tünetek általában 1-5 napig tartanak, majd restitutio ad integrum.
  • Akut és krónikus spontán csalánkiütés esetén a betegség aktivitásának meghatározásához egységes és egyszerű osztályozási rendszer, az Urticaria Activity Score (UAS) ajánlott. Az UAS a wheals és a viszketés jellegzetes urticaria tüneteinek értékelésén alapul.
    Mivel az urticaria tüneteinek intenzitása gyakran változik, célszerű meghatározni a betegség teljes aktivitását, amelyet a betegek az UAS segítségével néhány napig egymás után dokumentálnak. Az UAS7, d. H. A hét egymást követő nap pontszámainak összege alkalmas a klinikai gyakorlatban a betegség aktivitásának és a kezelés sikerének meghatározására spontán urticariában szenvedő betegeknél.

A betegség aktivitásának meghatározása spontán csalánkiütésben szenvedő betegeknél az urticaria aktivitási pontszám (UAS) segítségével

Pontszám *: Kukorica (Q): Viszkető:
0 0 = nincs 0 = nincs
1 1 = könnyű (50 Q/24 óra vagy nagy összefolyó területek) 3 = súlyos (súlyos viszketés, amely jelentősen befolyásolja a napi tevékenységeket vagy az alvást)

* A pontszámok összege: napi 0-6, azaz heti 0-42 (= UAS7); Az angioödémát külön kell rögzíteni.

laboratórium

  • A diagnózis az urticaria formájától függően változik!
  • Általános: differenciál vérkép, teljes IgE, esetleg specifikus IgE, CRP, ESR, hepatitis szerológia, Helicobacter diagnosztika, autológ szérum teszt, antinukleáris antitestek, pajzsmirigy antitestek, paraziták (férgek, élesztők, patogén csírák) széklet, vizelet állapota.

szövettan

A szövettani vizsgálatnak általában nincs jelentősége az urticaria klinikai diagnózisa szempontjából. Észrevehető, intersticiális dermális ödéma, eltérően tágult erekkel. Az eozinofilek, a neutrofilek és néhány limfocita csak egy perivaszkulárisan orientált ritka infiltrátuma. Esetenként néhány perivaszkuláris eritrocita. Nincs leukocytoclasia (DD: urticariális vasculitis).

Közvetlen immunfluoreszcencia

Megkülönböztető diagnózis