Urticaria (áttekintés) - Altmeyers Enciklopédia - Allergológiai Tanszék
Szerző: Prof. Dr. med. Peter Altmeyer
Utolsó frissítés dátuma: 2019.11.26
Szinonimák
Első leíró
meghatározás
Gyakori, akut vagy krónikus, túlnyomórészt exantematikus, szakaszos lefolyású klinikai képek, amelyek jellemzők (monomorf) bőrreakciós mintázat, kialakulása Búza (Urtica = a dermis lokalizált ödémája) és/vagy angioödéma (a mély dermis és a subcutis ödémája). Megjegyzés: Az Urtica az egyetlen elváltozás, amely betegség-specifikus! Az urtica egy erősen viszkető, bőr érrendszeri bőrreakció (perzisztencia
Osztályozás
Klinikailag, a tünetek időtartamától és az etiológiától függően megkülönböztetnek spontán (oka nem határozható meg) és nem spontán, indukálható (ismert vagy könnyen meghatározható okok) és az urticaria akut vagy krónikus formája között:
I. Spontán urticaria
- Akut spontán csalánkiütés (6 hét; krónikusan folyamatos vagy krónikusan visszatérő).
II. Indukálható csalánkiütés (Ismert vagy könnyen meghatározható okok, például fizikai csalánkiütés stb.):
- Fizikai csalánkiütés (indukálható):
- Mechanikusan:
- Urticaria factitia (a fizikai urticaria leggyakoribb formája)
- Nyomásos csalánkiütés
- Vibrációs urticaria/angioödéma
- Termikus:
- Hideg csalánkiütés (kontakt típusú; a fizikai csalánkiütés második leggyakoribb formája)
- Meleg csalánkiütés
- Elektromágneses hullámok:
- Napi csalánkiütés (napos csalánkiütés)
- Röntgen csalánkiütés
- Aquagenic urticaria
- Mechanikusan:
- Kolinerg urticaria
- Adrenerg urticaria (az entitás ellentmondásos)
- Kapcsolattartó urticaria
- Kontakt allergiás csalánkiütés (pl. Csalán, atkák)
- Kontakt allergiás urticaria (pl. Latexből, állati szőrből)
Előfordulás/járványtan
Elterjedtség a populációban: kb. 1,3%. Prevalencia dermatológiai betegeknél: kb. 3%. Az emberek kb. 25% -a életében legalább egyszer (főleg akut) csalánkiütésben szenved. A krónikus urticaria életprevalenciája eléri az összes ember 20% -át.
Etiopatogenezis
Az urticaria minden formájának közös a különböző mediátorok (pl. Hisztamin, heparin, PAF, proteázok) felszabadulása a hízósejtekből és a bazofilekből, számos kiváltó tényező révén (lásd a táblázatot). A búzák képződése a dermális erek fokozott áteresztőképességén alapul. Angioödéma esetén mélyebb erek is érintettek. A csalánkiütésben a hízósejtek főleg nem immunológiailag aktiválódnak, de egyes esetekben IgE-receptor által is közvetítettek. A nyálkahártyák által érintett bőr szinte mindig az endoteliális adhéziós molekulák upregulációját mutatja. A neutrofilek és eozinofil granulociták, makrofágok és T-sejtek többnyire gyér gyulladásos infiltrátuma perivaszkulárisan kimutatható.
Különbséget tesznek a kiváltó tényezők függvényében:
- Fizikai csalánkiütés: Az összes csalánkiütés kb. 15-25% -át lehet ebbe a csoportba sorolni.
- Kolinerg urticaria: Az urticaria második leggyakoribb formája
- Adrenerg urticaria: ellentmondásos entitás
- Autoreaktív urticaria: Az akut urticaria betegségek körülbelül 30% -át és a krónikus urticaria betegségek 5-10% -át immunológiailag váltják ki (autoreaktív).
- Szérum betegség típusú csalánkiütés.
- Intolerancia reakció: nem allergiás eredetű. Nincs IgE kimutatás. A szalicilátok és az élelmiszer-adalékanyagok a legfontosabb kiváltó tényezők.
- Kémiai: pl. Csalán vagy rovarcsípés váltja ki.
- Örökletes csalánkiütés: nagyon ritka.
Értesítés! Az esetek 70% -a etiológiailag megmagyarázhatatlan marad!
megnyilvánulása
Felnőttek> gyermekek; w> m; A betegség csúcsa az élet 20. és 50. éve között van.
Klinikai kép
- Emelt, élesen körülhatárolt, tapintható, magányos vagy összefolyó, viszkető, fehéres-piros, szintén piros fehéres körvonalú (halo), röpke kiemelkedések (urticae). A kivirágzás mérete nagyon változó lehet, 0,1 és 20,0 cm között lehet. Az urtikák túlnyomórészt néhány percen belül fejlődnek a hisztamin felszabadulása után. 80% -ban mozdulatlanul, a háton és a lábakon (70-80%), valamint a csomagtartóban maradnak fenn. Fontos: A viszketésre soha nem lehet válaszolni a körmök kényszerített karcolásával (soha nem talál karcolás okozta eróziós, vérző karcolást a bőrön), hanem a bőr dörzsölésével vagy megszorításával.
- Az urticaria speciális formája a hisztamin által közvetített angioödéma (lásd alább, angioödéma, hisztamin által közvetített), amely főleg a szemhéjon és az ajkakon, de a bőr más területein is előfordul. A nyelv és a glottikus ödéma ritkábban fordul elő. A tünetek általában 1-5 napig tartanak, majd restitutio ad integrum.
- Akut és krónikus spontán csalánkiütés esetén a betegség aktivitásának meghatározásához egységes és egyszerű osztályozási rendszer, az Urticaria Activity Score (UAS) ajánlott. Az UAS a wheals és a viszketés jellegzetes urticaria tüneteinek értékelésén alapul.
Mivel az urticaria tüneteinek intenzitása gyakran változik, célszerű meghatározni a betegség teljes aktivitását, amelyet a betegek az UAS segítségével néhány napig egymás után dokumentálnak. Az UAS7, d. H. A hét egymást követő nap pontszámainak összege alkalmas a klinikai gyakorlatban a betegség aktivitásának és a kezelés sikerének meghatározására spontán urticariában szenvedő betegeknél.
A betegség aktivitásának meghatározása spontán csalánkiütésben szenvedő betegeknél az urticaria aktivitási pontszám (UAS) segítségével
Pontszám *: | Kukorica (Q): | Viszkető: |
0 | 0 = nincs | 0 = nincs |
1 | 1 = könnyű (50 Q/24 óra vagy nagy összefolyó területek) | 3 = súlyos (súlyos viszketés, amely jelentősen befolyásolja a napi tevékenységeket vagy az alvást) |
* A pontszámok összege: napi 0-6, azaz heti 0-42 (= UAS7); Az angioödémát külön kell rögzíteni.
laboratórium
- A diagnózis az urticaria formájától függően változik!
- Általános: differenciál vérkép, teljes IgE, esetleg specifikus IgE, CRP, ESR, hepatitis szerológia, Helicobacter diagnosztika, autológ szérum teszt, antinukleáris antitestek, pajzsmirigy antitestek, paraziták (férgek, élesztők, patogén csírák) széklet, vizelet állapota.
szövettan
A szövettani vizsgálatnak általában nincs jelentősége az urticaria klinikai diagnózisa szempontjából. Észrevehető, intersticiális dermális ödéma, eltérően tágult erekkel. Az eozinofilek, a neutrofilek és néhány limfocita csak egy perivaszkulárisan orientált ritka infiltrátuma. Esetenként néhány perivaszkuláris eritrocita. Nincs leukocytoclasia (DD: urticariális vasculitis).
Közvetlen immunfluoreszcencia
Megkülönböztető diagnózis
- Klinikai differenciáldiagnózisok:
- Rovarcsípés: akut, 0,2-0,4 cm nagyságú, általában többszörös, gyakran szintén csoportosított, ritkábban egyszemélyes, erősen viszkető, vörös papula (k). A központi vérzés mindig kimutatható friss elváltozásoknál.
- Erythema annulare centrifugum: krónikusan aktív, centrifugális és csak mérsékelten gyorsan növekvő (órákon belül nem fordul elő; jelölési teszt), gyűrű alakú, szilárd (peremterülete nedves gyapjúszálnak érződik) papulák vagy plakkok (nem wheals!). Gyakran "korneolitikus" finom skálázás. Kevés vagy egyáltalán nincs viszketés!.
- Erythema exudativum multiforme: a kokárda alakú aspektus általában mindig kimutatható. Nem wheals, hanem plakkok, beleértve a hólyagokat vagy hólyagokat.
- Urticarialis vasculitis: klinikailag nagyrészt megegyezik a csalánkiütéssel. Sütés nem, de csak közepesen gyorsan változó papulák (órákon belül nem múlnak el; végezzen jelölési tesztet). Szövettani pontosítás (lásd alább).
- Trombidiosis: vörös, nagyon viszkető, 0,1-0,3 cm-es foltok és papulák, szintén papulovesiculák, középen vérzéses szúrási pontok.
Értesítés! Általában olyan helyeken fordul elő, ahol a ruházat közel van. Évad: nyár végén és ősszel!
- Cyst - Altmeyers Enciklopédia - Bőrgyógyászati Osztály
- Pitvarfibrilláció - Altmeyers Enciklopédia - Belgyógyászati Klinika
- Urethritis candidamycetica - Altmeyers Encyclopedia - Bőrgyógyászati Osztály
- Trombocitémia, esszenciális vérzéses - Altmeyers Enciklopédia - Érgyógyászati Tanszék
- Krónikus spontán csalánkiütés - Altmeyers Enciklopédia - Allergológiai Tanszék