Viszketés a kutyában

Minden kutyatulajdonos tudja: a kutya hébe-hóba vakargatja magát. Különösen a kabátcsere során gyakran megnövekedhet a karcolás. De ha észreveszi, hogy meghaladja a normális szintet, és a kutya is egyre jobban nyalja és tisztítja magát, akkor sürgősen fel kell derítenie a viszketést. A viszketés hatalmas hatással lehet a kutya jólétére és ronthatja az életminőséget. Néha a viszketés olyan súlyos, hogy a kutya és a tulajdonos sem tud többé aludni.

Tartalom áttekintése

A viszketés sokféle módon nyilvánulhat meg. Legtöbbször a tulajdonos észreveszi a test különböző részeinek karcolását a hátsó vagy az első mancsokkal. Ez a kutya bármely területét érintheti. Például a fejcsóválás fülviszketést jelez. A kutyák is megnyalják és keskenyednek a mancsokon vagy a lábakon, illetve a háton és a krupon. Amikor a kutyák rosszul vagy egyáltalán nem érik el a test bizonyos területeit, a viszketés csillapítására a falra vagy a szőnyegre dörzsölik őket. Sok esetben azonban nem csak viszket. Az állandó karcolás a bőr gyulladását okozhatja, és a baktériumok, élesztők és más kórokozók előkészítik a fertőzés útját. A bőrfertőzés fokozza a viszketést is, ezért a négylábú barátot a viszketés ördögi körébe kerül.

A viszketés okai kutyáknál

A viszketés az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a kutyát állatorvosnál látják. Sokféle ok és körülmény viszketést okozhat. Itt szeretnénk bemutatni a legfontosabbakat:

Különbséget tesznek az elsődleges és a másodlagos okok között: a viszketés elsődleges okaival együtt először a viszketés jelentkezik, és csak ezután következnek be bőrelváltozások. Ezzel szemben a másodlagos okok először a bőrön változást mutatnak, majd viszketnek.

Ektoparaziták

Cheyletielle (ragadozó atka)

Ezt az atkafajtát gyakran figyelmen kívül hagyják, de nem ritka. A cheylettek nem gazdaszervezet-specifikusak, kutyáknál, macskáknál és nyulaknál fordulnak elő, az emberek pedig hamis gazdaszervezetek. Közvetlen érintkezés útján vagy a környezeten keresztül terjednek. A ragadozó atka nagyon felületesen él a bőrön, és szöveti folyadékkal táplálkozik. A ragadozó atka által okozott viszketés súlyossága eltérő lehet, leginkább a hátra, a vállra és esetleg a kutya fülének külső oldalára korlátozódik. A korpásodás jellemző, főleg a hátán.

Sarcoptes (mange atkák)

A mange atka nagyon gazda-specifikus, rendkívül fertőző és zoonózis (amely emberre is átvihető). Az érintett kutyákkal való közvetlen érintkezés útján vagy a környezeten keresztül terjed. A rákatkát síratkának is nevezik. Alagutakat ás a kutya bőrének keratinrétegében, és petéket és ürüléket rak le ott. A súlyos atka elhalt hámsejtekkel és szöveti folyadékkal táplálkozik. A viszketést maguk az atkák és az anyagcseretermékeikre gyakorolt allergiás reakció okozza. Általában a viszketés szinte telhetetlen, éjszaka és zavaró állapotban is fennáll. A viszketés főleg a fülfedőkön, az ízületeken (könyök, térd és boka), a hason és a mellkason, később pedig az egész testen jelentkezik.

Őszi fűatkák (Trombicula autumnalis)

Az őszi fűatka egy tűfejű méretű narancsvörös parazita, amely főleg nyáron és ősszel fordul elő. Az atka lárva a gazda nyirokfolyadékával táplálkozik. Magas fűben terjed, ahol megvárja gazdáját, és főleg a mancsokat (a lábujjak között), a gyomrot (különösen a cumit) és a fejet érinti. Különösen érzékeny állatoknál a lárva harapása allergiás reakciókat okozhat, súlyos viszketéssel. A paraziták eltávolítása után is egyelőre fennállhat a viszketés.

Fülatka (Otodectes cynotis)

Mivel a fülatkák nagyon specializáltak, előnyösen megtámadják a külső hallójáratot és ritkán a fül körüli bőrt. A fülatka minden fejlődési szakasza felszíni szöveti folyadékokkal és a kutya elhalt hámsejtjeivel táplálkozik. Fertőzött állatokkal, főleg kölyökkutyákkal és ritkán felnőtt kutyákkal kerülnek közvetlen kapcsolatba. A fülek és a fülek körüli súlyos viszketés tipikus a fül atkákkal való fertőzésre.

Bolhák

A bolhafertőzés a kutyák viszketésének gyakori oka. A bolhák a fertőzött állatoktól a kutyákig, vagy a közelében lévő bolhák serdülőkori fejlődési stádiumain (pl. Alvóhely vagy autó) terjednek. A bolhafertőzés okozta viszketés főleg a háton és a farok alapján, valamint a gyomorban, a comb belső részén és a nyakon jelentkezik. A bolha nyál allergének iránti túlérzékenység bolha allergiás dermatitishez (FAD) vagy bolha nyál allergiához vezethet.

Allergia (kontaktallergia, bolha nyálallergia, takarmányallergia, környezeti allergia (atópia))

A különféle allergiák enyhe vagy súlyos viszketést okozhatnak kutyáknál.

Kontaktallergia esetén nagyjából minden allergén (növények, szintetikus anyagok) allergiás reakciót válthat ki a kontaktponton, érzékeny kutyáknál gyakran szőrtelen bőrterületen. Általában a viszketés az allergénnel érintkező területre korlátozódik.

Bolha nyálallergia vagy bolhaallergiás dermatitis (FAD) a kutyák leggyakoribb allergiája. Bármely bolhafaj okozhatja, de leginkább a kevésbé gazda-specifikus macskabolha (Ctenocephalides felis). A bolha nyálában található allergének a bolha harapása során kerülnek a kutya testébe. Még néhány bolha is, néha csak egyetlen, allergiás reakciót válthat ki. Az érintett kutyák viszketést mutatnak főleg a test hátsó részén: hátul, a farok tövén, a farokon, a hátsó lábakon, de a gyomorban is. Mivel a kutyák annyira megkarcolják vagy megharapják magukat, amikor nagyon viszketnek, a bolhacsípések mellett előfordulhatnak olyan bőrelváltozások is, amelyeket maguk okoztak, pl. Mivel ezek a bőrterületek gyakran baktériumokkal vagy élesztővel fertőzöttek, ez a fertőzés további viszketést okoz (úgynevezett másodlagos fertőzés).

Az atópia allergia a környezeti allergénekre, például a virágporra, a fűre, a házi atkákra vagy a penészre. A viszketés általában szezonális, például a pollenszezonban. Az allergének a bőrön keresztül jutnak be a kutya testébe. Az atópiában a viszketés előnyös pontjai az arc és a mancsok, a végtagok, a has és a belső comb, valamint a fülek is gyakran érintettek. A FAD-hoz hasonlóan a folyamatos karcolódás további bőrelváltozásokat okozhat másodlagos fertőzésekkel a viszketés fokozására.

Takarmányallergia esetén allergiás reakció lép fel a takarmány egyik összetevőjére (fehérjére). Ez a kutyáknál a harmadik leggyakoribb allergia a FAD és az atópia után. A kiváltó tényező általában olyan étel, amelyet a kutyák hosszú ideje kaptak. Az allergének a belen keresztül jutnak be a kutya szervezetébe. Az ételallergének nagy fehérjemolekulák. Szélességeinken a marhahús, a tej és a tejtermékek, a tojás, a csirke, a búza, a hal és a szója különösen fontos allergén. A gyakran hamisan démonizált gabona önmagában nem allergiás kiváltó tényező, a búzafehérje vagy más gabonafehérje ritka esetekben okozhat allergiát. Ezek a kiváltó tényezők azonban nem allergizálóbbak, mint más anyagok; a kutyák egyszerűen csak leggyakrabban érintkeznek velük. A viszketés eloszlási mintája nagyon hasonló az atópiához, ezért nem jellemző a takarmányallergiára. A viszketés általában az allergénnel való érintkezés után négy-24 órával jelentkezik, és leggyakrabban az arcot, a füleket, a mancsokat, a hónaljat és a belső combokat érinti.

Gombás fertőzés (dermatofiták)

Ezenkívül a Microsporum canis vagy ritkábban a Trichophyton mentagrophytes fertőzés viszketéshez vezethet a kutyában. A kutyák gombás fertőzései ritkán fordulnak elő, alapvetően csak immunszuppresszióval, rossz gondozással vagy a fertőzött állattal való szoros érintkezés esetén. Gomba spórákon keresztül terjed a környezetből, amelyek rendkívül ellenállóak, vagy fertőzött hajon keresztül. A viszketés a fertőzött haj érintkezési pontjainál jelentkezik, vagy a T. mentagrophytes esetében a talajjal közvetlenül érintkező területeken, például az arcon, a lábakon vagy a mancsokon.

A viszketés másodlagos oka elsősorban szisztémás betegségek, amelyekben az immunrendszer gyengült.

Bizonyos betegségek, például hypothyreosis, Cushing-kór (hiperadrenokortikizmus) vagy autoimmun betegségek különféle változásokat okoznak a bőrön és a szőrzeten. Ezek a bőr védőgátjának hiányosságai, az immunrendszer legyengülése, a hajciklus lelassulása vagy Cushing esetében vékony és rugalmatlan bőr miatt alakulnak ki a kortizon túltermelése miatt. Ezek a betegségek először bőrváltozásokkal jelentkeznek viszketés nélkül. A bőr strukturális változásai és az immunrendszer elnyomása miatt azonban a fertőző ágenseknek, például a baktériumoknak és az élesztőknek (Malassezia) könnyű dolguk van. Megtelepednek a megváltozott bőrön és fertőzést okoznak. Ezeket a fertőzéseket másodlagos fertőzésnek nevezzük, mert "leülnek" egy meglévő betegségre. Viszont viszketést okoznak. A viszketés ezekben az esetekben a másodlagos fertőzés intenzitásától függ.

Demodikózis

Demodikózis esetén az atkák szövetfolyadékkal és sejthulladékkal táplálkoznak, csakúgy, mint más atkák, de ürüléküket saját sejtjeikben tárolják, ami azt jelenti, hogy a kutyában nem fordul elő allergiás reakció. A Demodex atkák által okozott bőrelváltozások általában viszketés nélkül jelentkeznek. A szinte kizárólag generalizált formában jelentkező viszketés csak akkor jelentkezik, amikor a baktériumok és az élesztők megtelepítik a bőrváltozást, vagyis másodlagos.

Száraz eledel érzékeny bőrű és bőrirritációra hajlamos kutyák számára
Csökkentett allergén formula kiválasztott fehérjeforrások révén
Omega zsírsavak az érzékeny bőr ápolásának optimális támogatásához
91% elégedett tulajdonos: két hónap múlva meggyőződött az ellenőrizhető eredményekről

A viszketés diagnosztikus megközelítése

Mivel a kutyáknak nagyon sok oka van a viszketésre, a részletes anamnézis és a részletes előzetes jelentés az alapja az állatorvos által a diagnózis strukturált megközelítésének. Hasznos tippeket már kaphat a jelzés és az előzetes jelentés. A következő pontok különösen fontosak:

Jelzés, azaz faj, nem, életkor, magasság és súly
Életkor a viszketési probléma megjelenésekor
Hasonló tünetek szülőknél és/vagy alomtársaknál
A viszketés lokalizálása
Szezonalitás
A háztartásban élő egyéb állatok vagy emberek érintettek
Előkezeléssel: válasz a korábbi terápiára
Először viszketés vagy bőrelváltozások voltak-e?

Ezen információk alapján és a klinikai vizsgálat után az állatorvos megkezdheti a diagnózist.

Az ektoparaziták a viszketés gyakori okai, és általában könnyen kimutathatók. A bőrkaparás, a ragasztószalag, a bolhafésű minta és a kenet segítségével felkutathatja a csúszómászó állatokat. Ha nem lehet parazitát kimutatni, és a klinikai gyanú nagyon magas, diagnosztikai terápiát kell végrehajtani, azaz a parazita gyanúja ellen hatóanyagot kell beadni, és várni kell az eredményre.

Citológiai eljárások vagy kórokozók kimutatására szolgáló antibiotogram segítségével kórokozóként azonosíthatók a baktériumok és az élesztők. Itt fontos meghatározni ezen fertőző ágensek gyarmatosításának okát.

Különféle diagnosztikai módszerek léteznek a gombás fertőzésekre (dermatofiták) is. A Wood lámpájával végzett vizsgálat nagyon egyszerű, és pozitív esetben a hajszál zöld fluoreszcenciája látható. Ez azonban csak néhány Microsporum canis törzs fertőzésében nyilvánvaló, így a negatív eredmény nem azt jelzi, hogy nincs bőrgomba. Ezenkívül létrehozható egy gombakultúra. A gombatenyésztéshez szükséges anyagot szőr kopasztásával, kaparással vagy McKenzie-módszerrel (fogkefe-módszer) nyerhetjük. Továbbá elérhető egy dermatofita PCR-teszt, amelyet különböző laboratóriumok kínálnak, itt a haj- és bőrmaradványokat is használják anyagként.

Másodlagos viszketés gyanúja esetén elengedhetetlen a kiváltó ok, például a hormonális betegségek, kutatása, például vérvizsgálatokkal, beleértve a pajzsmirigy értékeit.