Az alváshiány elhízik?

Fogyókúra: Az alváshiány elhízik?

Heinrich Heine egyszer az alvást írta le a "legfinomabb találmánynak". Alig gondolkodott azon, vajon egyesek igénybe vesznek-e más "finomságokat", amikor nincs alvás. Sokan azonban úgy vélik, hogy pontosan ezt a viselkedést figyelik meg magukban: keveset alszanak, majd másnapra vágyakoznak. Valóban létezik ez a jelenség?

Valójában a tudósok intenzíven kutatták, hogy a rövidített alvási idők mennyiben segítik elő az elhízást - például nagyobb étvágy révén. Az első jelek arra vonatkozóan, hogy az alvás a szellemi és fizikai erőnlét mellett befolyásolja a testsúlyt, epidemiológiai vizsgálatokból származott. Közülük sokan arra a következtetésre jutnak, hogy az iparosodott országokban az alvás átlagos hossza egy-két órával csökkent a 20. század közepe óta. Ugyanakkor a kutatók "elhízási járványt" figyeltek meg; egyre több ember lett túlsúlyos vagy akár kórosan elhízott. A statisztikusok összefüggést találtak e két trend között, ami alapvetően azt jelenti: minél kevesebbet alszol átlagosan, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy túl sokat fogsz súlyozni.

Ennek okainak kiderítésére Karen Spiegel és Eve van Cauter a Chicagói Egyetemen az új évezred elején alváskísérletet hajtottak végre: Fiatal, egészséges tesztalanyok két éjszakát, négy vagy tíz órát tölthettek ágyban. Rövid éjszakai alvás után a résztvevőknek átlagosan körülbelül 20 százalékkal volt alacsonyabb a zsírsejt-hormon leptin vérszintje; közben a ghrelin gyomorhormon aránya csaknem harmadával emelkedett. Míg a leptin gátolja az éhségérzetet, az étvágyat növeli a ghrelin. És valójában a rövid alvási idők után a tesztalanyokat sokkal jobban érdekelték a szénhidrátban gazdag ételek. A két hormon eltérő aránya magyarázhatja ezt.