Berlini Szabadegyetem

Szolgáltatás navigáció

  • Kezdőlap
  • Webhelytérkép
  • index
  • Kapcsolatba lépni
  • lenyomat
  • magánélet
  • vészhelyzet
  • Megközelíthetőség
  • Alkalmazottak
  • Pályázók
  • Menekültek
  • Hallgatók és PhD hallgatók
  • Tudósok
  • Öregdiákok és szponzorok
  • Tanárok
  • nyomja meg
  • továbbképzés

Sajtó és kommunikáció

Sok hal, sok zöldség - kevés zsír, kevés alkohol

szerző: Christian A. Barth

barth

Az egészséges táplálkozás révén megvédheti magát a szívrohamtól? A legújabb, tudományosan bizonyított eredmények még nem állnak rendelkezésre, de sok minden utal arra, hogy a kiegyensúlyozott étrend jelentősen csökkenti a betegség kockázatát. A hal- és zöldségfogyasztás ebben a kontextusban játszott különleges szerepét Prof. Dr. med. Christian Barth, a német Potsdam-Rehbrücke Táplálkozástudományi Kutatóintézet (DIfE) vezetője. A Berlini Szabadegyetem Humán Orvostudományi Tanszéke és a DIfE a táplálkozástudományi intézet 1992-es megalapítása óta intenzíven együttműködik a kutatásban és az oktatásban. A Benjamin Franklin Egyetemi Kórházba 1997 óta kinevezett professzorok egy része a DIfE vezetői pozícióiban is tevékenykedik.

A szívroham, csakúgy, mint más keringési betegségek, az érerek fokozatos szűkülésének a végeredménye, amelyet ateroszklerózisnak nevezünk. A koszorúér trombotikus elzáródása részt vesz a végső eseményben, a miokardiális infarktusban.

Lenyűgöző adatok azt mutatják, hogy az életmód és az étrendi tényezők a különböző társadalmakban nagyon eltérő gyakorisággal vezetnek szívinfarktushoz. Az 1960-as évek korai megfigyelései azt mutatják, hogy a különböző országokban a telített (magas olvadáspontú) zsírok fogyasztása pozitívan korrelál az infarktus sebességével. Ez hihetőnek bizonyult az anyagcsere-szakértő számára. A koleszterin - pontosabban az LDL1-koleszterin - vérszintje elfogadható, közvetítő, biokémiai ágensnek, tehát mechanikus kapcsolatnak bizonyul, mivel egyrészt az étkezési zsírtól függ, másrészt érkárosító hatása van.

Ezt a koncepciót orvosi megfigyelések is alátámasztják: Ha az atherosclerotikus koszorúerekben szenvedő betegeknél az LDL-koleszterinszintet gyógyszeres úton - ebben az esetben különösen a nagyon hatékony sztatinok2 révén - csökkentik, egyes esetekben az érszűkület regressziója és az infarktusok gyakoriságának csökkenése bizonyítható.

Mindazonáltal: Az adathelyzet nem egyszerű. Ennek oka több körülmény: először is felmerül a kérdés, hogy a betegektől kapott ilyen nagyon meggyőző megállapítások érvényesek-e a teljes populációra is, amely első látásra nem beteg; Másodszor meg kell kérdőjelezni, hogy az ilyen gyógyszer által kiváltott hatásokat más tényezők is kiválthatják-e - például a táplálkozási hatások, amelyek itt érdekesek.

Az LDL-koleszterinszint jelentősége

Ennek ellenére szilárd ismereteink vannak a vér LDL-koleszterinszintjének fontosságáról. Egyrészt a sejtbiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a lipoproteinek - különösen, ha oxidatív módon megváltoznak - elősegítik az erek szűkületét azáltal, hogy az utólagos zsírtárolással serkentik az érfal sejtjeit. Másodszor, az infarktus aránya azokban a társadalmakban a legmagasabb, amelyeket nyugati stílusú, gazdag táplálkozás jellemez, egyidejűleg alacsony fizikai aktivitással és magas átlagos LDL-koleszterinszinttel. Harmadszor - és ez epidemiológiailag a legmeggyőzőbb - a prospektív kohorsz vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak az embereknek, akiknek a legmagasabb az összes koleszterinszintje és így az LDL-koleszterin vérszintje, a legmagasabb a szívroham kockázata a következő évtizedekben.

Információ: LDL-koleszterinszint-csökkentő, étrendfüggő meghatározók

  • Mérsékelt zsírfogyasztás, különös tekintettel az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokra
    (A teljes zsírfogyasztás kevesebb, mint az energiafogyasztás 30% -a)
  • Mérsékelt telített zsírfogyasztás (kevesebb, mint az energiafogyasztás 10% -a)
  • Karcsú szokás (BMI 1 25 év alatt)
  • Rostban gazdag étrend (több mint 30 g/24 óra)
  • Növényi szterinek fogyasztása

1 BMI = testtömeg-index; a habitus leggyakrabban használt mértéke:
Testtömeg (kg)/testhossz 2 (m)

A különféle kutatási területek ezen egybevágó adatai alapján számos nemzeti és nemzetközi bizottság és tudományos társaság egyhangú ajánlása az elsődleges megelőző területen a fő hangsúlyt a táplálkozási intézkedésekre helyezi, amelyek csökkentik a vér LDL-koleszterinszintjének eredményeit. Annál is inkább, mert a diéta olcsó és mindenekelőtt mellékhatásoktól mentes, így ártalmatlan hatást tesz lehetővé az egészségi állapotra.

Az egyoldalú és túlzottan zsíros étrend a leggyakoribb oka a magas vérnyomásnak és az érelmeszesedésnek, a testmozgás hiányával együtt
Fotó: Ullstein

A túlsúly és a telített zsírok kerülése szintén ellensúlyozza a trombózisra való hajlamot. Különösen ki kell emelni a túlsúly és az elhízás elkerülésére vonatkozó ajánlást. Egyrészt ez az anyagcsere-egyensúlyhiány rendkívül gyakori a nyugati ipari nemzeteknél. Másrészt az elhízás más módon is elősegíti az érelmeszesedést a vérnyomás és az inzulinrezisztencia növekedésének kiváltásával.

Ezeket az anyagcsere-fiziológiailag biztosított eredményeket a következő alapvető szabályok betartásával lehet a gyakorlatban alkalmazni:
- Hangsúly a növényi eredetű élelmiszerekre, azaz a zöldségekre és a gyümölcsökre
- Hangsúly a növényi olajokra

Táplálkozási szokásaink sokak számára a keményítőtartalmú növényi ételekkel és az alacsony zsírtartalmú főzési technikákkal való közelítése a „mediterrán” vagy „kelet-ázsiai” kultúrához vonzónak bizonyul.

A vitaminok és az omega-3 zsírsavak fitt állapotban tartják a keringést

Étrendünk kiegészítése antioxidáns vitaminokkal és más izolált anyagokkal nagyon népszerűvé vált, és sok fogyasztó gyakorolja. A megfelelő ajánlások kiindulópontja azok a biokémiai eredmények, amelyek alátámasztják az oxidatívan módosított LDL érerek károsító hatását az erekre.

A magas növényi eredetű ételek fogyasztása csökkenti a szívroham kockázatát.
Fotó: CMA

Az egész szervezetre vonatkozó ezen in vitro eredmények megerősítésére irányuló eddigi erőfeszítések nagyrészt sikertelenek voltak. Egyik kohorszvizsgálat sem, az intervenciós vizsgálatokról nem is beszélve, eddig nem tudta igazolni azt a tézist, hogy a táplálék-kiegészítők - például C-, E-vitamin, szelén, b-karotin vagy más növényi összetevők - ellensúlyozzák a szív- és érrendszeri betegségeket, különösen a szívrohamokat egészséges vagy beteg embereknél. Ettől eltekintve, az LDL oxidációjának gátlása orálisan alkalmazott antioxidánsokkal, például C-vitaminnal vagy E-vitaminnal, nem volt bizonyítható az egész szervezetben. Mielőtt releváns ajánlásokat adna ki a lakosság számára, nincs más hátra, mint megvárni a folyamatban lévő nagy vizsgálatok eredményeit. Táplálékkiegészítők szedése esetén is ajánlatos visszafogni, mivel nagy dózisú pl. Szelén vagy E-vitamin nemkívánatos mellékhatások lehetségesek.

Még akkor is, ha ezek az étrend-kiegészítők, azaz az egyes anyagok még nem bizonyultak hatékonynak, meggyőző jelek vannak bizonyos élelmiszerek hasznosságára.

Tíz prospektív kohorszos vizsgálatból hét bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a növényi eredetű élelmiszerek - különösen a zöldségek - magas fogyasztása csökkenti a szívroham vagy az angina pectoris kockázatát. Egyik tanulmány sem jutott ellentétes következtetésre.

Kultúrák közötti megfigyelések azt mutatják, hogy a tengeri halakat fogyasztó populációkban viszonylag alacsony a szívinfarktus előfordulása. Az omega-3 zsírsavak, amelyeket a tengeri halak táplálékukból nyernek és beépítenek a szöveteikbe, hogy alkalmazkodjanak a hideg környezeti hőmérséklethez, megakadályozzák az érelmeszesedést
Fotó: Ullstein

Ez az egyező adat két szempontból érdekes. Egyrészt az antioxidáns anyagok a növényekben nagy koncentrációban fordulnak elő. Érdekes módon, ha hatékony összetevőnek kell lenniük, akkor nyilvánvalóan az élelmiszer komplex keverékében kell hozzáadniuk, nem pedig elszigetelten. Másrészt hasonló kép áll fenn a szív- és érrendszeri betegségek és a rák megelőzéséről: mindkét esetben a növényi eredetű élelmiszerek egyformán fontosak az elsődleges megelőzés szempontjából. Ez az oka annak is, hogy egyöntetűen támogatják az "5 naponta" kampányt, amelyet számos tudományos társaság támogat. Ennek a kampánynak a központi üzenete javasolja az átlagos zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelését 250 g-ról 400 g-ra naponta (további információkért lásd: http://www.5amtag.de vagy Deutsche Gesellschaft für Nutrition eV, Postfach 930201, 60457 Frankfurt Fő).

A három vízoldható vitamin, a folsav, a B12-vitamin és a B6-vitamin fontos a metionin metabolizmusával kapcsolatban. Ennek az aminosavnak a bomlástermékének, nevezetesen a homociszteinnek a megnövekedett vérszintje együtt jár az érelmeszesedéses érrendszeri változások fokozott kockázatával. Másrészt az ereket károsító homocisztein vérszintje a normális tartományba csökkenhet, ha ezt a három vitamint szállítják, a folsav pedig különösen hatékony szerepet játszik.

A hüvelyesek és a belsőségek mellett a zöld leveles zöldségek kiemelkedő folsavforrást jelentenek étrendünkben, míg a B12-vitamin kielégítő ellátása a hús vagy a hal rendszeres fogyasztásával biztosított.

Az omega-3 zsírsavak hosszú láncú, erősen telítetlen zsírsavak, amelyeket a tengeri halak táplálékukból kapnak, és beépítenek szöveteikbe - pontosabban a membránjukba -, hogy alkalmazkodjanak a hideg környezeti hőmérséklethez.

A dohányzás jelentősen növeli a szívroham kockázatát
Fotó: Ullstein

Ezek a zsírsavak gátló hatást fejtenek ki az atherogén eseménylánc több lépésében. Ezenkívül az interkulturális megfigyelések azt mutatják, hogy a tengeri halakat fogyasztó populációkban viszonylag alacsony a szívinfarktus előfordulása. Számos elsődleges-megelőző és másodlagos-megelőző tanulmány azt is kimutatta, hogy a halat fogyasztó fogyasztók nagyobb valószínűséggel kímélik meg a szívrohamokat, mint azok, akik kerülik a halat. Ebből levezethető az az ajánlás, hogy hetente egyszer vagy kétszer fogyasszunk tengeri halakat hideg halászterületekről.

Ellenőrzött anyagcseretesztek azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztás növeli a védő HDL4-et. Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás alacsonyabb kockázattal jár a szívrohamban. Ebben az esetben a „mérsékelt” férfiaknál napi kevesebb mint 40 g, nőknél pedig kevesebb, mint 20 g alkoholt jelent, azaz egy vagy két pohár alkoholos italt.

Elvileg szem előtt kell tartani, hogy a „legegészségesebb” étrend is csak korlátozottan alkalmazható, ha nem kerülik el a dohányfogyasztást, és normális vérnyomást és fizikai aktivitást figyelnek meg.

Harapj egyet és érezd jól magad! A szívroham megelőzése is finom lehet!
Fotó: Nef