Kalória málna

33 kcal

Tápláló málna

Tápérték 100 g-onként
Fehérje 1,0 g
zsír 0,0g
szénhidrátok 5,0 g
ebből cukrok 5,0 g
Rost 4,6 g
Energia sűrűség 0,3 kcal/g
alkohol 0,0g
Kalóriák 33 kcal/138 KJ

Áramelosztó málna

Tápanyagok energiája 100 g-ra
Fehérje 4 kcal/17 KJ
zsír 0 kcal/0 KJ
szénhidrátok 20 kcal/84 KJ
ebből cukrok 20 kcal/84 KJ
Rost 9 kcal/39 KJ
alkohol 0 kcal/0 KJ
Energia sűrűség 0,3 kcal/g

málna

táplálkozási tények

Ha az "Arany Málnát" évente egyszer díjazzák Hollywoodban, a győztes állítólag az év legrosszabb filmje. Valójában a piros bogyós gyümölcsök valóban nem érdemelik meg ezt a hírnevet, mert végül is a málna ízletes és egyben egészséges gyümölcs.

A málna botanikai szempontból

A málna (Rubus idaeus) lombhullató cserjékön nő, amelyek akár két méter magasra is megnőhetnek. A virágzási idő május és augusztus között van, és a kis, fehér virágok vörös bogyókká válnak június és késő ősz között. Botanikai szempontból, szigorúan véve, nem a bogyókról, hanem az úgynevezett összetett csonthéjasokról van szó.

A virágzási időszakban a málna nagyon népszerű a méhek körében. A kellemes illat miatt a pillangók és más rovarok is élvezik a nedűt.

A málna a kertészek körében is népszerűtlen lehet, mivel a növények növekedését nehezen lehet ellenőrizni. Ennek megfelelően a bokrok hasonlítanak egy gyomra, amely negatív esetben egész területeket benő.

A málna termesztéséhez részben árnyékos, napos helyet kell választani. Fontos azt is biztosítani, hogy a bokrok védve legyenek a széltől, és hogy a talaj egyszerre legyen laza és tele legyen humusszal. Fontos az is, hogy az egyes cserjék között legalább 40 centiméter, a növénysorok között pedig akár 1,20 méteres távolság legyen. Ezenkívül a málnának keretre van szüksége, mivel különben a gyümölcsök túlságosan befolyásolják a bokrot.

A tenyésztés során különbséget tesznek különböző fajták között, amelyek némelyike ​​csak egyszer viseli el, más része viszont több betakarítást tesz lehetővé. Ezenkívül a magas betegség-érzékenység miatt rezisztens fajtákat kell használni.

A málna összetevői

100 gramm málna fűtőértéke 34 kcal. A víztartalom 84, a zsír és a fehérje pedig csak 0,3 és 1,3 százalék. Az élelmi rostok aránya lényegesen magasabb, óriási 6,7 százalékkal, a szénhidrátok pedig 4,8 százalékkal vannak jelen.

A málna egészségügyi értékét magas C-vitamin-tartalmából nyeri. Ezen kívül vannak kálium-, kalcium- és magnézium-tartalmak, és lekerekítik a rengeteg értékes összetevőt. Végül másodlagos növényi anyagokat vagy flavanoidokat is meg kell említeni, a málna is tartalmaz biotint.

Málna használata

A legtöbb esetben a málnát egyszerűen a bokor használja, ezért nyersen fogyasztják. Meg kell jegyezni, hogy a gyümölcsöket csak akkor kell mosni, ha nagyon koszosak. A víz elhalványítja az ízét, és a málna elveszíti vonzerejét.

A tárolás sem teljesen problémamentes. A legjobb, ha minden további nélkül lefagyasztjuk a gyümölcsöt, mert a málna csak néhány napig marad friss a hűtőszekrényben.

A nyers étkezés mellett a gyümölcsök lekvárokhoz, süteményekhez, kompótokhoz vagy pálinkákhoz is alkalmasak. Ezenkívül a málna évszázados hírnévnek örvend gyógynövényként. Teaként a levelek stimulálják a méh aktivitását, és menstruációs görcsökre is használják.

A málna története és elterjedése

A málna elnevezés az ó-norvég és angolszász hátsó szóra vonatkozik. A gyümölcs már a római ókorban ismert volt, és a görögök is nagyra értékelték a málnát. A középkorban a művelés főleg kolostorkertekben történt

Vad formájában a málna elsősorban Észak- és Közép-Európában található meg, még kevésbé a mediterrán területeken. A világ legfontosabb málnatermesztési területei Oroszországban és az Egyesült Államokban találhatók, főleg helyi gyümölcsöket értékesítenek Németországban.

Hasonló fajták: szeder | Apple | Körte | szilva