Szamárköhögés (pertussis)

A legtöbb ember a szamárköhögést gyermekkori betegségnek tekinti. Nem egészen így van: a bakteriális fertőzés felnőtteket is érinthet. Tudjon meg többet a tünetekről, okokról, terápiáról és megelőzésről szamárköhögés elleni oltás formájában.

Szinonimák

meghatározás

A szamárköhögés (latinul: pertussis az "erős köhögés" ellen), ellentétben a gyermekkori betegségekkel, például a mumpsz és a kanyaró, egy viszonylag elterjedt és általában nagyon elhúzódó bakteriális betegség. Köznyelven a szamárköhögést ezért 100 napos köhögésnek is nevezik. a légúti cseppfertőzés által átvitt gyulladás, egy legyőzött betegség tartós, de nem egész életen át tartó védelmet nyújt.

A szamárköhögéses fertőzés általában már csecsemőkorban vagy óvodás korban jelentkezik, különösen, ha nincs elég oltásvédelem. Az inkubációs periódus, vagyis a fertőzéstől az első tünetekig tartó időszak 9-20 nap. Ha a szamárköhögés esete ismertté válik gyermeke közelében, elővigyázatosságból orvoshoz kell fordulnia - különösen csecsemőknél. Erősen ajánlott a gyakorlatra járni, ha nehézségei vannak a légzéssel.

frekvencia

A szamárköhögés világszerte elterjedt és egész évben előfordul. A müncheni tüdőinformációs szolgálat szerint évente körülbelül 17 millió ember betegszik meg. A Robert Koch Intézet (RKI) szerint Németországban 4–6 évente hullámszerű növekedés tapasztalható a szamárköhögéses fertőzésekben, a 95 százalékos oltási arány ellenére. Az esetek száma nagymértékben ingadozik, és minden egyes betegséghullámmal a legfontosabbak más korosztályokra helyezkednek el. 2018-ra az RKI jó 13 000 esetről számol be az Epidemológiai Évkönyvben. 100 000 lakosra jutó több mint 35 megbetegedéssel Szász-Anhalt és Türingia volt a legsúlyosabb.

A közelmúltban a szamárköhögés ismét elterjedt az oltások hiánya miatt, különösen az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Argentínában és Ausztráliában. Ezért a nyaralóknak ellenőrizniük kell oltási állapotukat, mielőtt ezekbe az országokba utaznának.

Tünetek

A szamárköhögés tünetei attól függően változnak, hogy az állapot gyermekeknél vagy felnőtteknél jelentkezik-e.

Köhögési tünetek gyermekeknél

A fertőzés után egy-három héttel a szamárköhögés első tünetei megjelennek a gyermekeknél. A kezdeti szakaszban a legnagyobb a fertőzés kockázata. Ezt követi a tipikus ugató köhögés második szakasza. A betegség harmadik és egyben utolsó szakaszában a tünetek fokozatosan alábbhagynak.

Pillanatnyi köhögés szakaszai

I. szakasz (hurutos stádium): általános betegségérzés fáradtsággal és kimerültséggel, megfázásos tünetek, például tüsszögés, orrfolyás és enyhe irritáló köhögés, könnyező szemek, láz, időtartama: 1-2 hét
II. Szakasz (görcsös stádium): hirtelen megjelenő rövid, staccato-szerű köhögés a nyelv kinyomásával, a köhögési roham rajzolással, reszkető, viszkető belégzéssel (újraszámolás) fejeződik be, a gyermek arca pirosra vált kékre, a szem kidudorodik, a gyermek fél a fulladástól. Ilyen köhögési rohamok során kemény, üveges váladék fulladozik, és a gyerekek néha hánynak. A csecsemőknél köhögés helyett tehetetlen csipogáshoz, fulladásos rohamokhoz és életveszélyes légzési elégtelenséghez vezethet. Időtartam: 2-6 hét.
III. Szakasz (decrementi stádium): a köhögési rohamok száma és súlyossága csökken, lassú gyógyulás, időtartam: 3-6 hét, antibiotikum-terápia nélkül 10 hétig.

A szamárköhögésben szenvedő gyermekek szövődményei közé tartozik a középfülgyulladás és a tüdőgyulladás, amelyet a szamárköhögéses baktériumoktól eltérő baktériumok (gyakran Haemophilus influenzae és pneumococcusok) okozhatnak. Félnek az agy olyan betegségeitől (encephalopathia), amelyek maradandó károsodást okozhatnak. Ezenkívül lehetséges a szem kötőhártyájába való vérzés, valamint sérvek és sérvek. A legújabb tanulmányok szerint 1000 szamárköhögéses beteg közül 2-en halnak meg a betegségben, főleg csecsemők.

Szamárköhögés felnőtteknél

A szamárköhögés tünetei felnőtteknél hasonlóak a krónikus hörghurut tüneteihez. A köhögés sok hétig tarthat. Egyes szakértők úgy gondolják, hogy sok felnőttnél szamárköhögés alakul ki anélkül, hogy orvosok diagnosztizálnák. Ez kockázatos, mert a felnőttek - különösen a szülők - megfertőzhetik a gyermekeket.

okoz

A szamárköhögést a Bordetella pertussis baktérium, ritkábban a Bordetella parapertussis okozza. A baktériumok cseppfertőzés útján terjednek, például a tüsszögés vagy köhögés által belélegzett levegőn keresztül. A kórokozók szaporodnak a szellőzőcsőben és a hörgőkben, és sejtméregeket képeznek. Ezek károsítják a légutak nyálkahártyáját és csillóit, és gyulladásos változásokat váltanak ki. A szamárköhögés tünetei addig tartanak, amíg a légutak csillójai helyreállnak és a bakteriális toxin lebomlik.

A fertőzés időtartama

A szamárköhögés fertőzése az inkubációs periódus végén kezdődik, általában 9 (legfeljebb 20 nap) a fertőzés után. A szamárköhögéses baktériumok a betegség első két hetében terjedhetnek legerősebben. A bordély azonban a 2. szakasz kezdete után még 3 hétig áthelyezhető.

kezelés

Az antibiotikumokat nagyon korán használják szamárköhögés kezelésére. Az olyan hatóanyagok, mint az eritromicin, azitromicin és a klaritromicin, nem befolyásolhatják jelentősen a köhögési rohamok időtartamát és súlyosságát. Ezek azonban lehetővé teszik a fertőzés kockázatának csökkentését más emberek számára. Antibiotikum-terápia esetén a betegek csak egy hétig fertőzőek a kezelés megkezdése után - és kezelés nélkül már legfeljebb 5 hétig.

Kezeléssel vagy anélkül: maradjon otthon (és beteg gyermeke) otthon, és soha ne látogassa meg a közösségi létesítményeket, például óvodákat és iskolákat. Távol kell maradniuk a rendezvényektől, a gyáraktól és az irodáktól is.

A szamárköhögésben szenvedő csecsemőket különösen a fulladás veszélye fenyegeti. Ezért kezelik őket fekvőbetegként, és szorosan figyelik őket.

Házi gyógymódok szamárköhögés ellen

Például a szamárköhögés tünetei gyermekeknél és felnőtteknél enyhíthetők köhögés elleni otthoni vagy megfázás elleni otthoni gyógymódokkal. A következő tippek szintén hasznosak.

sokat iszik
Ha gyakran hány, készítsen sok kicsi, könnyű ételt
gondoskodjon arról, hogy a levegő megfelelően nedves legyen; idősebb gyermekek esetén lehetőség szerint naponta szabadtéren
A figyelem, a felolvasás és a csendes játék elvonja a figyelmet
Kerülje az erőlködést és a megterhelést (ez kiadós nevetés lehet)
Az ágynyugalom gyakran nem szükséges, de a sok alvás és pihenés mindig előnyös.

megelőzés

Szamárköhögés elleni oltás

Az oltás nyújtja a legjobb védelmet a szamárköhögés ellen. Németországban ezt az oltást általában csecsemők és gyermekek U-vizsgálatának részeként hajtják végre.

A Robert Koch Intézet (RKI) Állandó Oltási Bizottsága (STIKO) szamárköhögés elleni oltást javasol minden csecsemő számára, ideális esetben 2 hónapos kortól. A be nem oltott gyermekek és felnőttek bármikor beoltathatják magukat. A STIKO olyan kombinált vakcinát javasol, amely a diftéria és a tetanusz ellen is védelmet nyújt.

Védőoltások

Nincs olyan vakcina, amely kizárólag a szamárköhögés elleni baktériumok ellen irányulna. Inkább az összes jóváhagyott vakcina kombinált vakcina, amely tetanus (tetanus), diftéria, gyermekbénulás (polio) és szamárköhögés elleni összetevőket tartalmaz.

Oltási ütemezés

A STIKO legfrissebb oltási ajánlása szerint 2020 augusztusától a csecsemőknek általában diftéria és tetanusz kombinált oltását kell kapniuk 2 és 4 hónapos korban. A harmadik oltás 11 éves korban befejezi az alapoltást. Legalább 6 hónapnak kell eltelnie a 2. és a 3. oltás között.
Koraszülöttek számára a STIKO további vakcinadózist javasol 3 hónapos korban, azaz összesen 4 oltási dózist.
Az RKI szerint frissítésre van szükség 5 és 6 éves kor között vagy az iskola megkezdése előtt, valamint 9 és 17 év között az alapimmunizálás teljes védőhatásának elérése érdekében.
A felnőtteknek 10 évente szamárköhögés-emlékeztetőt is kell kapniuk a tetanus és a diftéria elleni emlékeztető oltás részeként.
Alapimmunizálás elvégezhető olyan személyek számára, akiket még nem oltottak be, és az oltások hiányos sora befejezhető idős korig.

Ajánlás oltásra terhes nők számára

2020 augusztusától az Állandó Védőoltási Bizottság kifejezetten javasolta a szamárköhögés elleni oltást a terhesség 28. hetétől kezdődő nők számára. Ha megnő a koraszülés kockázata, akkor a terhesség második trimeszterében meg kell előzni az oltást.

Tetanusz, diftéria, pertussis és poliomyelitis (Tdap-IPV) elleni kombinált vakcinát kell alkalmazni, például Covaxis, Boostrix, Boostrix-Polio vagy Repevax. Az oltást minden terhességnél ajánljuk, függetlenül a szamárköhögés elleni korábbi oltástól.

Mellékhatások

A különféle szamárköhögés elleni oltások mellékhatásai általában ártalmatlan reakciókra korlátozódnak, például vörösségre vagy duzzanatra az injekció beadásának helyén. Néha az oltási reakció megfázásszerű tünetekkel és enyhe betegségérzéssel, fokozott ingerlékenységgel, álmossággal, fejfájással, valamint hasmenéssel és hányással jelentkezik. Ha ezek a tünetek 1-3 nap elteltével nem múlnak el, orvosi vizsgálatnak tisztáznia kell az okát.

Olyan egyedi esetekről számoltak be, amikor a szamárköhögés elleni oltást követően felnőtteknél idegrendszeri károsodásokat írtak le. Ez lehet átmeneti bénulás, de túlzott izgatottság, kimerültség vagy az idegfunkciók progresszív kudarcai is, amelyek a legrosszabb esetben bénulást (beleértve a légzési bénulást is) okoznak.