Megelőző védelem az agy elégtelen véráramlása ellen magnéziummal 39; Assmann Alapítvány

Hírek a tudománytól

Megelőző védelem az agy elégtelen véráramlása ellen a magnézium révén [39]


Körülbelül 250 000 stroke fordul elő Németországban évente - körülbelül négyötödüket az agyat ellátó erek keringési rendellenessége (ischaemiás stroke) okozza. A kutatók most arra a következtetésre jutottak, hogy további 100 milligramm magnézium fogyasztása az étkezés során naponta megvédi az agy elégtelen véráramlását. A magnéziumbevitelnek nincs észrevehető hatása az agyi vérzés gyakoriságára (vérzéses agyi infarktus).

megelőző

Ez az eredmény két metaanalízisen alapul, amelyek szinte egyidejűleg azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy leírják a magnéziumbevitel és a stroke kockázata közötti speciális kapcsolatot. Egy Zhen-Lin Nie és Ze-Mu Wang által vezetett kínai kutatócsoport 8 367 stroke eset adatait vizsgálta meg 1966 és 2011 között nyolc prospektív tanulmány 304 551 résztvevője között. Az elemzés szignifikáns összefüggést tárt fel a legnagyobb magnéziumbevitel és az ischaemiás agyi infarktus csökkenő kockázata között. (RR: 0,89, 95% CI: 0,82, 0,97). A magnézium adagolásának tartománya napi 228 mg és 471 mg között volt, átlagosan 306 mg. Megfigyelték a stroke kockázatának csökkenését azoknál az embereknél, akiknél a magnéziumbevitel a legnagyobb volt, 11 százalékkal (1).

A Susanna C. Larson által vezetett svéd kutatók egy hét, 6477 stroke-ot tartalmazó metanalízis során 241 378 vizsgálat résztvevőjénél is megállapították, hogy a megnövekedett magnéziumbevitel és a stroke kockázatának csökkenése között szignifikáns összefüggés van (RR: 0,92, 95% CI: 0,88, 0,97). A magnézium adása miatt a stroke kockázatának maximum 8 százalékos csökkenését számolták (2).

Mindkét csoport megállapítja, hogy a magnézium az egyik étrendi tényező a stroke elsődleges megelőzésében. A stroke elkerülésének megelőző hatásának kiváltásához csak az élelmiszerek napi magnéziumtartalmának kb. 100 mg-os növelésére van szükség.

Egészséges felnőtt napi napi szükséglete körülbelül 350–400 mg magnézium. Kiegyensúlyozott étrendben természetesen fedezhető sok magnéziumban gazdag étel, például teljes kiőrlésű termékek, hüvelyesek és diófélék (3).

A magnézium hiánya (hypomagnesaemia) elősegíti a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a lipidanyagcsere-rendellenességek és az érgyulladások döntő kockázati paramétereit, amelyek végül a stroke kialakulásához is hozzájárulnak. A prospektív vizsgálatok azonban még nem eléggé meggyőzőek ahhoz, hogy az elemzési eredményekből differenciált ajánlásokat lehessen levezetni a magnézium beadására specifikus betegcsoportok számára. Ezenkívül a magnézium biomolekuláris hatásmechanizmusait még nem tisztázták. Feltételezzük, hogy a magnézium közvetlen hatással van a sejt glükóz metabolizmusára és az inzulinrezisztenciára is.

A magnéziumhiány önmagában vérvizsgálatokkal nem diagnosztizálható, mivel gyakran csak intracellulárisan van jelen, például az izmokban és a csontokban, és tünetmentes marad. A szakértők azt tanácsolják, hogy a kórelőzmény felvételekor keressék meg a lehetséges magnéziumhiány mutatóit. Ha például az anamnéziából kiderül, hogy egy idősebb beteg évek óta 2-es típusú diabetes mellitusban és/vagy emésztőrendszeri rendellenességekben szenved, ugyanakkor alacsony magnéziumtartalmú étrendet folytat, kétség esetén magnéziumhiány feltételezhető, és tanácsos az étrend vagy a magnéziumpótló terápia megváltoztatása (4). Ezenkívül minden egyéb lehetőséget fel kell használni a személyes stroke kockázatának befolyásolására. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a testmozgás, a dohányzásról való leszokás és a rendszeres monitorozás, és ha szükséges, a vérnyomás és a vércukorszint beállítása (5).

Vitathatatlan, hogy az antagonista kalciummal kölcsönhatásban a magnézium segítségével vérnyomáscsökkentő, antiaritmiás, gyulladáscsökkentő és antikoaguláns hatás érhető el. Annak érdekében, hogy a magnézium megelőző potenciálját a klinikai gyakorlatban kiaknázhassák, a tudósok egy nagy, kettős-vak és placebo-kontrollos randomizált, a magnézium-bevitel vizsgálatát szorgalmazzák az érbetegségek elsődleges megelőzésére általában (6).