A bélflóra

100 billió mikroorganizmus népesíti be a belünket: főleg baktériumok, de vírusok és gombák is. Ezt a mikroorganizmus-közösséget bélflórának vagy mikrobiomának nevezik.

Ha a bélflóra helyesen áll össze, azaz "hasznos" vagy "jó" baktériumok, vírusok és gombák vannak túlsúlyban, az elősegíti az egészséget. Másrészt, ha a rossz mikroorganizmusok vannak túlsúlyban, ez különféle módon negatívan befolyásolhatja közérzetünket. A bélflóra összetételét azonban magunk is befolyásolhatjuk.

áttekintés

Mi a bélflóra?

100 billió mikroorganizmus van, különösen a vastagbélünkben. Tízszer több sejtből állnak, mint az egész testünk, és körülbelül 1-2 kilogrammot nyomnak. Ezek a mikroorganizmusok a bélbélés nyálkájában élnek, és bélflóra néven ismertek. Azonban egyre inkább teret nyer a "mikrobioma" vagy a "mikrobiota" kifejezés, mivel a "növényvilág" kifejezés a növényvilágból származik, és a baktériumok és más mikroorganizmusok már nem tartoznak ide - de maradjunk a bélflóra kifejezésnél, amely ma is közös.

A bélflóra főleg különböző baktériumtörzsekből áll, de vírusokból és gombákból is. Születésünk alatt a korábban steril belek első mikroorganizmusokkal való kolonizációja megtörténik: Ha a csecsemő természetes úton születik, a bélflóra összetétele más, mint a császármetszéssel született csecsemőnek, az anya hüvelyi és bélbaktériumaival való érintkezés miatt jön a világ. Hüvelyi szülés után főleg a Lactobacillus és a Prevotella spec. előtt. Császármetszés után staphylococcusok, corynebacteriumok és Propionobacterium spp.

Ez minden újszülöttnek megadja a bélflóra alapvető készletét, amelyet a legkülönfélébb mikroorganizmusok egyre jobban megtelepítenek. Ez különösen az élet első hónapjaiban és éveiben történik, és a harmadik életév körül stabilizálódik. A bélflóra összetétele bizonyos mértékben változik. Az emberi mikrobiomban azonban vannak olyan baktériumok, amelyek egy egészséges alapkészlet részét képezik.

A bélbaktériumok világos és jó és rossz elkülönítése még nem sikerült. Azonban olyan baktériumtörzsek, mint a Bacteroides, Actinobacteria, Enterococcus, Enterobacteria és Clostridium perfringens, nagy koncentrációban fordulnak elő minden egészséges bélflóra területén. Még akkor is, ha minden embernek megvan a baktériumtörzsek egyedülálló kolonizációs mintázata, feltételezzük, hogy különösen a probiotikus baktériumok, például a Bifidobacterium bifidum, a Lactobacillus acidophilus fontosak az egészség szempontjából: Ezek állítólag erősítik immunrendszerünket és a szervezetünket, amikor vitaminokat és ásványi anyagokat kell felszívni. segíteni, valamint megszabadítani a káros anyagtól.

Miért fontos a bélflóra az egészség szempontjából?

A belek a test védekezésének fontos részét képezik. Különböző kölcsönhatások vannak a bél immunrendszere és a bélflóra baktériumai között:

A bélflóra jelentősége: Egyre több ismeret

A fenti megállapítások miatt a bélflóra egyre fontosabbá válik a tudomány számára. Szinte minden nap új tanulmányok jelennek meg: Feltételezzük, hogy a bélflóra az immunrendszerre gyakorolt nagy hatásának köszönhetően szerepet játszik a betegségek kialakulásában, ha helytelen kolonizáció történik "rossz" mikroorganizmusokkal. Ez elsősorban a krónikus gyulladásos bélbetegségeket foglalja magában, mint például a Crohn-kór és a fekélyes vastagbélgyulladás. De egyéb immunológiailag közvetített krónikus betegségek is, például szklerózis multiplex, reumás ízületi gyulladás, vitiligo, allergia vagy bronchiális asztma. A bélflóra összetétele jelenleg a daganatok, az élelmiszer-intolerancia, az autizmus, a depresszió, a szorongásos rendellenességek és az elhízás kialakulásának lehetséges kiváltó oka. Már bebizonyosodott, hogy a bélbaktériumok nagyban különböznek az elhízott és a normál testsúlyúakétól.

Sok évbe fog telni, mire az ilyen kutatási eredmények tükröződnek a betegek kezelésében, és új terápiák jelennek meg. Csak a súlyos clostridialis fertőzések (a bél bakteriális gyulladása súlyos hasmenéssel) kezelésében mozog a kezelés már új irányba, befolyásolva a mikrobiomot annak érdekében, hogy jobban segíteni tudja a betegeket: az úgynevezett széklettranszfer révén - az emberek tisztított, feldolgozott donor székletével - az egészséges bélflóra beöntésen vagy nasogastricus csövön keresztül kerül át a beteg beteg belébe. 3-4 nap elteltével a betegek hasi fájdalomtól és hasmenéstől mentesek.

Hogyan lehet elősegíteni az egészséges bélflóra?

Az egészséges életmód rengeteg testmozgással, elegendő kikapcsolódással és kiegyensúlyozott étrenddel erősíti a bélflóra egészséges összetételét.

Kiegyensúlyozott táplálkozás

Konkrétan ez azt jelenti, hogy csak mérsékelt mennyiségű szénhidrátot kell fogyasztani - vagyis csak napi egy ételt, lehetőleg reggelire -, és ha igen, akkor összetett formában (pl. Müzli, teljes kiőrlésű gabona). Az ilyen szénhidrátok jó hatással vannak a bélflórára. A rövid láncú szénhidrátok - például a fehér kenyérben, a cukorban vagy az alkoholban találhatók - azt jelentik, hogy a "rossz" baktériumok szaporodni kezdenek, és a bélflóra felborul egészséges egyensúlyától. Az egészséges egyensúly érdekében a legjobb, ha ebédre és vacsorára szénhidrátmentesen fogyasztunk, ehelyett fehérjéket (pl. Hüvelyesek, hal, fehér hús) és rostokat (saláta, zöldségek) fogyasztunk. Az olajos tengeri halak omega 3 zsírsavakat is fogyasztanak, amelyek gyulladáscsökkentő hatással vannak a szervezetre. Sok friss fűszernövénnyel kell ízesítenie. A kurkuma, más néven kurkuma, amely a curry keverékekben található, különösen pozitívan hat a belekre. A jó rágás mindig fontos annak érdekében, hogy munkája során levegye a bél terhelését. Az emésztés a szájban kezdődik.

Gyors

A rendszeres pihenés, például az éhgyomorra elért, különösen jót tesz a beleknek. De ezt csak orvosi felügyelet mellett szabad megtenni. Ha szigorú böjt nélkül enyhíteni akarja az emésztési munkát, mindenképpen évente kétszer, 4-5 napig fogyasszon minél monotonabban, lehetőleg csak párolt zöldségekkel, burgonyával és esetleg valamilyen joghurttal. Igyon sok folyadékot (2 liter) állóvíz és enyhe gyógytea formájában. A pihenőnapok után nagyon gondosan változtassa meg étrendjét.

Probiotikumok és prebiotikumok

A probiotikumok olyan termékek, amelyek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, például laktobacillusokat, bifidobaktériumokat vagy bizonyos élesztőket. Pozitívan kiegészítik a bél baktériumközösségét. Ilyen baktériumok találhatók például joghurtokban, kefirben, íróban vagy savanyú káposztában. Az a tény, hogy a probiotikumok stabilizálhatják a bélflórát, például hasmenéses betegeknél mutatkozik meg: betegségüket rövidítik az ilyen mikroorganizmusokat tartalmazó speciális készítmények szedésével.

Prebiotikumok például laktulóz, oligofruktóz vagy inulin. Megteremtik a bélben a körülményeket, hogy a hasznos bélbaktériumok szaporodhassanak. A prebiotikumok sok zöldségben (pl. Hagyma, cikória) és hüvelyesekben találhatók.

Mi zavarja a bélflóra egészséges egyensúlyát?

A nem megfelelő táplálkozás és a túlzott stressz mellett az antibiotikumok különösen károsítják a bélflóra baktériumölő hatásuk miatt. Nemcsak a kórokozó baktériumok pusztulnak el az antibiotikumok révén, hanem hasznosak is. A bélflóra nincs egyensúlyban. Ezért fontos a bélflóra egészséges szerkezetének stabilizálása az antibiotikum-terápia alatt és után probiotikumok szedésével.