Ukrajna félelme attól, hogy elárulja a Nyugat

Hol kezdődött minden: a maidani felkelés kezdetének hatodik évfordulójára való emlékezés

félelme

Az ukránok tudják, hogy nincsenek igazi szövetségeseik. Zelensky elnök Németországtól és Franciaországtól függ, amikor hétfőn Párizsban találkozik Vlagyimir Putyinnal. "Nem bízok senkiben" - mondja Selenskyj, most kijózanodva.

Kijevben esik az első hó és újra olvad, az utcákat karácsonyra díszítik. Ez egy olyan ország fővárosa, amely még mindig háborúban áll. Újra és újra álcázó egyenruhás embereket lát az utcán. Vagy fekete öltözött férfiak csoportjai vörös szegfűvel a kezükben, akik megemlékezésre gyülekeznek az meggyilkolt katonák emlékére.

A kelet-ukrajnai háború 2014 óta tart, és már több mint 13 000 ember életébe került. Amikor áprilisban Volodimir Zelenskyit, egykori humoristát választották meg elnöknek, megígérte, hogy befejezi a háborút. Hétfőn Párizsban először találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy tárgyalásokat folytasson vele.

Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az úgynevezett normandiai formátumban közvetítenek a találkozón. Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag messze felülmúlja Ukrajnát. Ezért a nyugati országok támogatásától függ a tárgyalások során. De mennyire biztonságos ez a támogatás?

A legújabb nyugati fejlemények azt mutatják, hogy Ukrajna szinte nincs igazi barátja. Macron a NATO-t „agyhalottnak” minősítette, és megpróbálja normalizálni a kapcsolatokat Oroszországgal. A kancellár kitart a Nord Stream 2 gázvezeték megépítésének terve mellett, amely Ukrajnának az orosz gáz tranzitdíjaiba kerülne.

Az Egyesült Államok pedig mélyen benne van a felelősségre vonási botrányban, amelyben Donald Trump elnök reménytelenül korrupt országként ábrázolja Ukrajnát. Trump az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtást a nyomásgyakorlás eszközének tekintette, hogy segítséget kapjon választási kampányában. Kijevben a kiábrándulás terjed a Nyugat körül - gyakran azzal a frusztrációval együtt, hogy Európa legnagyobb országa ismét a nagyhatalmak játékjává válik.

"Nem bízok senkiben" - mondta Zelenskyi ukrán elnök a Time magazinnak adott héten adott interjújában. Ennek ellenére pragmatikusan közelíti a tárgyalásokat, és reméli Franciaország és Németország támogatását. "Biztosak vagyunk Merkel támogatásában" - mondta Iuliia Mendel szóvivője Kijevben. "Az az érzésünk, hogy nemcsak befolyásos politikusként, hanem személyként is megoldást akar találni." Macron megígérte Ukrajna támogatását is.

Ennek ellenére nem várható áttörés Kijevben a párizsi találkozón. Konkrét eredmények lehetnek azonban a foglyok cseréjéről és a tűzszünet betartásáról szóló új megállapodások. Szeptemberben Oroszország és Ukrajna egyenként 35 foglyot cserélt. Októberben az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg megkezdték a csapatok kivonását. De még mindig lövöldöznek az úgynevezett kontaktvonal mentén. Andrij Jermak, a Zelenskyi külpolitikai tanácsadója a WELT-nek adott interjújában a sikeres tárgyalások előfeltételeként a rugalmas tűzszünetet és valamennyi ukrán fogoly szabadon bocsátását nevezte meg.

Nehezebbé válik a minszki megállapodásban lefektetett donbass-i politikai megoldás végrehajtása. Ukrajna meg akarja szerezni az orosz határ feletti ellenőrzést. Oroszország viszont továbbra is érdekelt abban, hogy fenntartsa befolyását a szeparatista területekre és ezáltal az ukrán politikára. Ráadásul Kijevben attól tartanak, hogy Putyin hétfőn megpróbálhatja ötvözni a kelet-ukrajnai béke tárgyalásait a gázszállítási tárgyalásokkal. December végén lejár az orosz gáz Ukrajnán keresztüli Európába történő tranzitjáról szóló megállapodás. Kijev még tíz évvel meg akarja hosszabbítani a szerződést, Oroszország azonban csak rövidebb távú megállapodást akar kötni.

A helyzet annyira trükkös, hogy sok kijevi ellenzéki aktivista úgy véli, hogy Putyinnal értelmetlen a találkozó Putyinnal. Ez körülbelül a „Holos” párt helyzetéről szól, amelyet Svyatoslaw Wakarchuk ukrán rocksztár alapított. Wakarcsuk hat évvel ezelőtt támogatta az Euromaidan elleni tüntetéseket, és nyár óta parlamenti képviselő. "Nem hiszem, hogy ez a párizsi találkozó romantikus lesz" - mondja Wakarchuk.

Nem lát valós megoldást a donbass-i konfliktusra. Ukrajnának ezért nincs más választása, mint befagyasztania. "A minszki megállapodás és a kiegészítő jegyzőkönyv nem releváns az ukrán érdekek szempontjából" - mondja. "Két lehetőségünk van: vagy feladjuk az ukrán szuverenitást, vagy nem tartjuk be a minszki megállapodást." Ezért más megoldásokat kell keresni, amelyek megvalósíthatók.

"Szomorú, de igaz, így működik a politika"

Wakarcsuk Petro Porosenko volt elnökkel és Julija Timosenko volt miniszterelnökkel együtt felszólítja az embereket, hogy vasárnap gyűljenek össze a kijevi Maidan téren, és követelik, hogy Zelenskyi tartsa be az ukrán párizsi „vörös vonalakat”: nincsenek kompromisszumok Krím kérdésében Ukrajna nem föderalizálódik, nincs eltérés az EU-val és a NATO-val való közeledés irányától. A társadalom egyes részein és sok háborús veterán között, akik első kézből tapasztalták az erőszakot, nagy a „megadás” félelme - hogy Zelensky engedhet Moszkva politikai nyomásának és túl nagy árat fizethet a békéért.

Ha nyugati szövetségesekről van szó, a rocksztár csalódottan hangzik, és Lord Palmerston brit miniszterelnököt idézi: Az országoknak nincsenek állandó szövetségeseik vagy ellenségeik, csak állandó érdekeik vannak. Ez a 19. századi nézet ismét aktuálisnak tűnik a mai Ukrajna számára.