Vitaminpótlás a nem gyermek területén

Szükségesség és kockázatok

Vitaminpótlás meghaladja a gyermekkori követelményeket és kockázatokat

Jungert, Alexandra; Quack Lцtscher, Katharina; Rohrmann, Sabine

területén

  • elemeket
  • Szerzői
  • Ábrák és táblázatok
  • irodalom
  • Betűk és megjegyzések
  • statisztika

háttér : A vitaminok létfontosságúak, és az étrendi bevitel nem mindig elegendő. Jelen áttekintés kiemeli a vitaminpótlás előnyeit és hátrányait, valamint a különböző élethelyzetekben való szükségességet.

módszer : Szelektív irodalomkutatást hajtottak végre.

Eredmények : A Nemzeti Fogyasztási Tanulmány II eredményei azt mutatják, hogy a német lakosság többsége elegendő vitamint fogyaszt, a D-vitamin és a folát kivételével. A táplálékkiegészítőket gyakran olyan felnőttek szedik, akiknek már kiegyensúlyozott az étrendjük. Vitamintól függően a II. Nemzeti Fogyasztási Tanulmány résztvevőinek 3–13% -a szedett vitaminkészítményeket, a leggyakrabban C és E vitamint pótoltak. A táplálkozással összefüggő betegségek elsődleges megelőzésének egészségügyi előnyei a kiegyensúlyozott étrend mellett a vitamin-kiegészítés révén még nem bizonyítottak meggyőző bizonyítékokkal. A vitaminok pótlása bizonyos élethelyzetekben (pl. Terhesség) javallt. Ettől eltekintve, pótlásra nincs szükség hiány hiányának igazolása vagy fokozott kockázat nélkül.

Következtetések : A vitamin-kiegészítésre vonatkozó javaslatok bizonyos lakossági csoportok számára megfogalmazhatók (folsav terhes nőknél, B12-vitamin vegánoknál és felszívódási rendellenességekben szenvedőknél, D-vitamin endogén szintézis nélküli embereknél). Minden más esetben először ellenőrizni kell, hogy az állapot jelentősen javítható-e az étrend megváltoztatásával. Elvileg figyelembe kell venni a kiegészítés lehetséges negatív következményeit, és mérlegelni kell az előnyöket és kockázatokat.

Egy metaanalízis szerint a szív- és érrendszeri betegségek és az összhalandóság kockázata csökken a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növekedésével, a legalacsonyabb kockázatot 800 g/nap adagnál figyelték meg (1). Ennek oka többek között a gyümölcsök és zöldségek vitamin- és ásványianyag-tartalma (1). Más ételek is gazdagok bizonyos vitaminokban, például teljes kiőrlésű gabonák (B1, B6 vitaminok), tej/tejtermékek (A, B2, B12 vitaminok), tojás (A, D vitamin), hús (A [máj] vitamin, B1, B2, B3, B6, B12), halak (B3, B6, B12, D vitaminok), diófélék (B3 vitamin, biotin, E) és olajok és zsírok (E vitamin) (2). Hogyan elégíthetjük ki vitaminigényünket, ha nem akarjuk vagy nem ehetjük ezeket az ételeket? Mennyire hasznos bizonyos tápanyagok kiegészítése egészséges felnőtteknél?

A cikk elolvasása után az olvasónak:

  • Ismerje a német lakosság vitaminbevitelét és pótlási viselkedését
  • Tudjon megnevezni kritikus tápanyagokat és kockázati csoportokat
  • képes legyen elmagyarázni a kiegészítők felhasználói motívumait és a vitamin-kiegészítés lehetséges pozitív és negatív hatásait.

A kiegészítés alatt a vitaminok vételét értik vény nélkül kapható termékek formájában, amelyek célzott és kiegészítő vitaminbevitelt tesznek lehetővé az élelmiszer-fogyasztás mellett, de nem a tápanyagokkal dúsított ételek, például az úgynevezett ACE-gyümölcslé bevitelét.

A cikk szelektív szakirodalmi keresésen alapul. Az érintett intézmények honlapjain keresték a tápanyagbevitel referenciaértékeit. Reprezentatív nemzeti vizsgálatokat használtak a német lakosság tápanyagbevitelének jellemzésére és a kiegészítők használóira; nem reprezentatív tanulmányok a kockázati csoportok helyzetéről. Ami a kiegészítők elsődleges megelőző hatékonyságát illeti, a PubMed és a Cochrane Library irodalomkutatását a "vitamin-kiegészítés ÉS (megelőzés VAGY kockázat)" jelszavakkal hajtották végre. A hangsúly a szisztematikus felülvizsgálatokon volt, különös tekintettel a Cochrane Collaboration-ra.

A cikkben használt kifejezések meghatározása a rovatban található .

Vitaminbevitel élelmiszerek és kiegészítők révén Németországban

Terhes és szoptató nők

A terhesség és a szoptatás ideje alatt a nőknél nagyobb szükség van a legtöbb vitaminra, mint a nem terhes/szoptató nőkre (2). A folát és a D-vitamin kivételével a követelmény vegyes étrenddel is teljesíthető, bár a D-vitaminra vonatkozóan nem feltételezhető megnövekedett igény.

A folát bevitelének növelése ajánlott még a terhesség előtt: azoknak a nőknek, akik teherbe esnek vagy teherbe eshetnek, legalább négy héttel a terhesség kezdete előtt, a terhesség első trimeszterének végéig folát-kiegészítést (400 μg/nap) kell bevenni A gyermek idegi csőhibáinak kockázatának csökkentése érdekében (10, 11). Alternatív megoldásként más folátvegyületeket (kalcium-L-metilfolát, 5-metil-tetrahidrofolsav-glükózamin) is alkalmazhatunk ugyanabban az adagban (10). Sok terhes nő általában multivitamin-kiegészítőket szed terhesség alatt (12). A metaanalízisek azt mutatják, hogy a folsav napi bevitele (egyetlen készítményként vagy más vitaminokkal és/vagy ásványi anyagokkal kombinálva) 69% -kal csökkenti az idegcsőhibák relatív kockázatát (13).

A VitaMinFemin tanulmány kimutatta, hogy a terhes nők 78% -ának és a nem terhes nők 54% -ának volt összeférhetetlensége a 25-hidroxi-D-vitamin szérum szintjén
A szerzők kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségük.

Kéziratos dátumok
beküldve: 2019. május 15, módosított változat elfogadva: 2019. október 9

A szerző címe
Prof. Dr. oec. trófea. Sabine Rohrmann

Epidemiológiai, Biostatikai és Megelőzési Intézet

Hogyan kell idézni
Jungert A, Quack Lцtscher K, Rohrmann S: Vitaminpótlás a gyermekkori követelményeken és kockázatokon túl. Dtsch Arztebl Int 2020; 117: 14-22. DOI: 10.3238/arztebl.2020.0014