A nyálmirigyek gyulladása (sialadenitis)

Tartalmunk megalapozott tudományos forrásokon alapul, amelyek tükrözik a jelenleg elismert orvosi ismereteket. Szorosan együttműködünk orvosi szakértőkkel.

Ha a szájban és az arcban fájdalom és duzzanat növekszik, amikor rágáskor fokozódhat, annak oka lehet a nyálmirigyek gyulladása (sialadenitis). Mi okozhatja ezt és mi segít ellene?

Tartalomjegyzék

A nyálmirigyek gyulladása hirtelen és hevesen (akut) vagy hosszú és alattomos (krónikus) lehet. Elvileg a sok emberi nyálmirigy bármelyikét érintheti. Általában azonban a párban jelenlévő három nagy nyálmirigy egyike gyullad:

a fültőmirigy a fül előtt,
az alsó állkapocs nyálmirigye a száj padlójában az alsó állkapocs belső oldalán vagy
a nyelv alatti nyálmirigy a nyelv alatt.

Leggyakrabban a fültőmirigy gyulladt. Ez tipikusan a nyálmirigy-gyulladás legismertebb formájára is vonatkozik: a mumpsz, amely főleg gyermekkorban fordul elő.

Általában a nyálmirigy gyulladása nagyobb valószínűséggel érinti az idősebb vagy nagyon fiatal embereket.

A nyálmirigyek gyulladása (sialadenitis): okai

Kockázati tényezők

Az akut nyálmirigy-gyulladásnak általában más okai vannak, mint a krónikusaknak. Bizonyos kockázati tényezők azonban elősegíthetik mindkét forma kialakulását. Ebbe beletartozik:

rossz szájhigiéné
csökkent nyálképzés, mint a
- Kiszáradás
- Alultápláltság
- beszűkült nyálmirigy-csatornák (pl. nyálkövek vagy alapbetegségek, például cisztás fibrózis miatt)
gyakori hányás (pl. étkezési rendellenesség részeként)
Immungyengeség (pl. Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek)
krónikus betegségek, mint
- cukorbetegség
- Pajzsmirigy alulműködés
- Vesebetegség
- HIV
bizonyos gyógyszerek, mint pl
- Antihisztaminok
- Antiallergiás gyógyszerek
- Bétablokkolók
- Kalcium antagonisták

Akut nyálmirigy-gyulladás

Az akut nyálmirigy-gyulladást általában vírusok vagy baktériumok okozzák. A kórokozók általában az alsó állkapocs vagy a fültőmirigy gyulladását okozzák.

A gyermekeknél a nyálmirigy akut gyulladását gyakran a mumpsz vírus okozza. Ritkábban más vírusok okoznak akut sialadenitist - például az Epstein-Barr vírus, a citomegalovírus (CMV) vagy a humán 6 típusú herpeszvírus (HHV-6).

Az a tény, hogy a baktériumok akut nyálmirigy-gyulladást váltanak ki, nagyobb valószínűséggel fordul elő idősebb embereknél. A kórokozók többnyire staphylococcusok vagy streptococcusok. De más baktériumok is okozhatják a nyálmirigyek gyulladását. Vagy közvetlenül a szájüregen, vagy a vér- vagy nyirokereken keresztül jutnak el oda.

Feliratkozás az Onmeda egészségügyi híreire

Krónikus nyálmirigy-gyulladás

Krónikus nyálmirigy-gyulladás nagyobb valószínűséggel alakul ki, ha a szövetet hosszú ideig folyamatosan irritálják. Akkor a kórokozóknak is könnyű dolguk van.

Ilyen irritációs állapot érvényesül például elhúzódó akut nyálmirigy-gyulladás esetén, amely ezután krónikus formába változhat. Még akkor is, ha a nyálmirigyek csatornája szűkül vagy eltömődik, ami a szekréció felépülését eredményezi, ez krónikus nyálmirigy-gyulladáshoz vezethet. Ennek lehetséges okai például:

Néha egy autoimmun betegség felelős a nyálmirigyek krónikus gyulladásáért is: például Sjögren-szindróma vagy Heerfordt-szindróma. Ezután a nyálmirigy meggyullad, mert az immunrendszer tévesen megtámadja a test saját szövetét.

A Küttner-daganatot valószínűleg autoimmun folyamatok is okozhatják: Ez a nyálmirigy-gyulladás krónikus formája, amelyben az érintett szövet kórosan megkeményedik. A Küttner-daganat az úgynevezett IgG4-asszociált betegségek csoportjába tartozik, amelyek kialakulásában egy bizonyos antitest játszik szerepet: az immunglobulin G 4 (IgG4).

Ezenkívül a fej és a nyak területén történő sugárzás vagy a radiojód terápia (pl. Pajzsmirigy betegségek, például golyva vagy pajzsmirigyrák kezelésére) krónikus gyulladást okozhat a nyálmirigyben:.

A nyálmirigyek gyulladása (sialadenitis): tünetek

Általában a nyálmirigy akut gyulladása hirtelen észrevehetővé válik. Gyakori tünetek

Fájdalom és
duzzanat

a gyulladt nyálmirigy területén. Az akut nyálmirigy-gyulladásra jellemző, hogy étkezéskor a tünetek fokozódnak. Mert akkor több nyál képződik, amely nyomást gyakorol a gyulladt szövetre

Ezenkívül akut nyálmirigy-gyulladás vezethet

az érintett mirigy körüli bőr vörös és tapintásra meleg,
láz alakul ki,
genny folyik a szájába, kellemetlen ízt okozva,
(a fültőmirigy gyulladása esetén) fáj a rágás, mert a temporomandibularis ízület és a rágóizmok közel vannak a fültőmirigyhez, ill.
az érintettek alig tudják kinyitni a szájukat.

A mumpsznál mindkét parotid mirigy gyakran gyulladt. Összességében azonban csak az esetek körülbelül 20 százalékában fordul elő, hogy akut nyálmirigy-gyulladás fordul elő mindkét oldalon. A tünetek általában az egyik oldalra korlátozódnak.

A nyálmirigyek krónikus gyulladásával a tünetek kevésbé hangsúlyosak, mint akut gyulladás esetén. Fájdalmas duzzanatok ismételten előfordulhatnak, különösen étkezés után. Néha éppen a gyulladt nyálmirigy fölött lévő bőr érzékenyebb a szokásosnál étkezés közben.

A nyálmirigyek gyulladása (sialadenitis): diagnózis

A nyálmirigy-gyulladás gyakran diagnosztizálható a tünetek és a szájüreg vizsgálata alapján: A tapintás megmutatja, hogy a nyálmirigy gyengéd és duzzadt-e. Néha vörösség látható a szájban lévő kiválasztó csatorna kimeneti pontja körül.

A nyálmirigyek bakteriális (nem vírus okozta) gyulladása esetén előfordulhat, hogy tapintáskor genny kerül ki a nyálmirigyből, vagy legalább a csatornából masszírozható ki.

Az orvos kenetet vesz ebből a gennyből annak érdekében, hogy a nyálmirigy-gyulladás kórokozóját laboratóriumban meghatározzák. A vérvizsgálat szintén hasznos: Megmutathatja, hogy a gyulladás értékei (például az ülepedési sebesség vagy a CRP érték) megemelkedtek-e.

A nyálmirigyek gyulladásának kiváltó okainak megállapításához további vizsgálatokra lehet szükség:

Az ultrahangvizsgálat a legfontosabb diagnosztikai képalkotó eljárás nyálmirigy-gyulladás esetén. Ezt fel lehet használni tályogok, nyálkövek vagy daganatok kimutatására.
Bizonyos esetekben hasznos lehet a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy a számítógépes tomográfia (CT) is.
Speciális kérdések esetén az orvos endoszkóppal megvizsgálhatja a nyálmirigy csatornáját (és közvetlenül szövetmintát vehet).

A nyálmirigyek gyulladása (sialadenitis): kezelés

A nyálmirigy gyulladása esetén a kezelés célja a gyulladás megszüntetése (és ha lehetséges, annak oka), és ezáltal a nyálmirigy működésének teljes helyreállítása. Ha a sialadenitist betegség okozza, fontos annak megfelelő kezelése is.

Önmérések

Ha nyálmirigy-fertőzése van, akkor sokat tehet maga kezelésére. Például a nyálképzés stimulálásával. Erre alkalmasak az úgynevezett nyállazítók, például:

cukormentes rágógumi
savanyú cukor
savanyú italok (pl. citrommal)

A megnövekedett nyáláramlás megtisztítja a nyálmirigyet, és ha van egy kis nyálkő, akkor akár kifelé is mozgathatja. Támogathatja a nyálmirigyek gyulladásának kezelését is

gondoskodjon a jó szájhigiéniáról,
igyon eleget,
étrendjük átmenetileg lágy ételekre váltása,
Hűtő tömörítéseket alkalmazzon fájdalom és duzzanat esetén, és
esetleg masszírozza a gyulladt nyálmirigyet.

Gyógyszer

A nyálmirigyek gyulladásának tüneteinek enyhítésére gyulladáscsökkentő hatású fájdalomcsillapítókat szedhet: például acetilszalicilsavat, paracetamolt vagy ibuprofent. A gyulladás okától függően orvosa más gyógyszereket írhat fel Önnek.

Az antibiotikumok segítenek a nyálmirigyek bakteriális gyulladásában. Az antibiotikum-kezelés időtartama általában tíz nap. (Az antibiotikumok azonban hatástalanok a vírusokkal szemben. Ezért csak a tünetekkel lehet küzdeni vírusokkal kapcsolatos sialadenitis esetén.)

A nyálmirigyek autoimmun gyulladása esetén a glükokortikoidokkal történő kezelés néha hasznos: Ezek a gyógyszerek nagyon hatékonyak minden úgynevezett IgG4-hez társuló betegségben, például a Küttner-daganatban.

Orvosi beavatkozások

Ritka esetekben a nyálmirigy gennyes gyulladása tályogot képez. Kisebb sebészeti beavatkozás ajánlott a kezeléshez: Orvosa kinyitja a tályogot, hogy a genny elfolyhasson.

Ha krónikus gyulladásban szenved a nyálmirigy, mert egy nyálkő eltömíti a nyálmirigyet, a legjobb, ha eltávolítja a nyálkövet. Például a következő módszerek lehetségesek.

Masszázs vagy csatornarés: Ha a nyálkő a kiválasztó csatornában van, az orvos masszírozhatja ki, vagy kissé hasíthatja a csatornát, majd távolítsa el.
Testen kívüli lökéshullám-litotripszia: Ez magában foglalja a nyálkő összetörését ultrahanghullámokkal, amelyek kívülről a nyakra irányulnak. Ezután a nyál az apró törmeléket kiviszi a nyálmirigyből.
Szialendoszkópia: Itt az orvos endoszkóppal eltávolítja a nyálkövet. A folyamat alkalmas nagyobb vagy több kő esetén is.

Néha az orvosok javasolják a gyulladt nyálmirigy teljes eltávolítását. Ilyen műtéti beavatkozásra van szükség, például ha gyakori a nyálmirigyek gyulladása vagy daganat gyanúja merül fel.

A nyálmirigy gyulladása (sialadenitis): időtartam és lefolyás

Megfelelő kezeléssel az akut nyálmirigy-gyulladás általában rövid ideig tart: a gyulladás általában néhány nap után teljesen meggyógyul.

Ha azonban a nyálmirigy tartósan szűkül vagy eltömődik, fennáll annak a veszélye, hogy a nyálmirigy gyulladása kiújul.

Ha a nyálmirigyek gyulladása miatt műtéti úton el kell távolítani a nyálmirigyet, ennek nincs észrevehető hatása a nyáltermelésre: a fennmaradó nyálmirigyek továbbra is azonos mennyiségű nyálat termelnek.

Bonyodalmak

Ha a nyálmirigy gyulladása szövődményekkel jár, akkor ez általában a nem megfelelő vagy hiányzó kezelésnek tudható be.

Tályog alakulhat ki a nyálmirigy akut gennyes gyulladásában. Ha a tályog kinyílik és kiürül (a szájba, a hallójáratba vagy a nyaki szöveten keresztül), extrém esetekben ez életveszélyes vérmérgezéshez (szepszis) vezethet.

Ezenkívül a nyálmirigy-gyulladás során fisztulák is kialakulhatnak: ezek olyan csőszerű csatornák, amelyek összekapcsolják a nyálmirigyet a test felszínével. Néha ezeket a kóros csatornákat nehéz kezelni.

A nyálmirigyek krónikus gyulladásával a mirigyszövet hegesedhet vagy visszahúzódhat. Az érintett nyálmirigy ekkor alig képez többé nyálat, és durva csomóként érezhető.

A nyálmirigy gyulladásának kezelése komplikációkhoz is vezethet. Mivel egy műtét során (különösen a fültőmirigyen) alapvető kockázat áll fenn, hogy az arcidegek károsodnak, és ez arcbénuláshoz vezet.

A nyálmirigyek gyulladása (sialadenitis): Megelőzés

Általában korlátozott mértékben megakadályozhatja a nyálmirigy gyulladását

rendszeresen mosson fogat és
igyon eleget.

A nyálmirigy gyulladását a megnövekedett nyáltermeléssel is megelőzheti: A nyálfolyás megtisztítja a nyálmirigyeket, és kiöblítheti a mirigyből az esetleges apró nyálköveket. A nyáltermelés serkentése céljából például cukor nélküli rágógumit rághat, savanyú cukorkát szívhat vagy savanyú italokat ihat.

A leggyakoribb akut nyálmirigy-gyulladás gyermekeknél a mumpsz. Két kórokozó elleni oltás (MMR oltás) hatékony védelmet nyújt e betegség ellen.

dagad

Online információ a Pschyrembel oldaláról: www.pschyrembel.de (hozzáférés: 20.3.2020)

Online információk a Német Fül-, Orr- és Torokorvosok Szakmai Szövetségétől V. (Szerk.): Www.hno-aerzte-im-netz.de (hozzáférés ideje: 2020.3.11)

Online információk a Deximed-től - Hausarztwissen online: deximed.de (hozzáférés: 20.3.2020)

IgG4-hez kapcsolódó betegségek. Online információ az Altmeyer enciklopédiából: www.enzyklopaedie-dermatologie.de (2019. november 24-én)

A német fül-orr-gégészeti, fej- és nyaksebészeti társaság társaság iránymutatása e. V.: Obstruktív sialadenitis. AWMF irányelvek nyilvántartása: 017-025 (állapot: 2013.6.4.)

Arnold, W., Ganzer, U.: Ellenőrzőlista fül-, orr- és torokgyógyszer. Thieme, Stuttgart, 2011

További információ

ICD-10 diagnosztikai kulcs:

Itt megtalálja a "Nyálmirigy-gyulladás, nyálkő" megfelelő ICD-10 kódot:

Onmeda olvasási tippek:

Utolsó érdemi ellenőrzés: 2020.11.11
Utolsó változtatás: 2020.11.12